"Túszul ejtett alkotmány": évtizedes jobbratolódást hozhat Trump döntése

Publikálás dátuma
2018.07.10 20:15

Fotó: AFP/ Alex Edelman
Donald Trump az erősen konzervatív Brett Kavanaugh bírót jelölte az amerikai alkotmánybíróság szerepét is betöltő legfelsőbb bíróság új tagjának.
Az elnök washingtoni idő szerint hétfő este televíziós csúcsidőben, az összes tévéhálózat által élőben közvetített beszédben jelentette be döntését, ami nem volt váratlan: a washingtoni fellebbviteli bíróság tagjának nevét az előző napok sajtótalálgatásaiban rendre az első vagy második helyen emlegették a három-négy feltételezett esélyes között. Ezek kivétel nélkül konzervatív felfogású jogászok, az tehát eleve egyértelmű volt, hogy Trump döntése jobboldali eltolódást eredményez a legfelsőbb bíróság összetételében.
Kavanaugh a maga 53 évével akár hosszú évtizedekre meghatározó alakja lehet majd az amerikai alkotmánybíráskodásnak, hiszen a kilenc fős testület tagjává történő kinevezés egész életre szól.
Lemondani, visszavonulni persze lehet, ez történt most is: a nagy tekintélyű Anthony Kennedy önkéntes távozásával ürült meg a hely, amit most be kell tölteni.
A legfelsőbb bíróság tagját az elnök jelöli, de a személyt a szenátusnak meg kell erősítenie. Ebben az esetben elég az egyszerű többség, ami nem könnyen ugyan, de valószínűleg meglesz. Jelenleg 51 republikánus szenátor van 47 ellenzéki demokratával szemben, ketten pedig függetlenek. A demokraták tettek is olyan szemrehányást Trumpnak, hogy korrektebb eljárás lett volna, ha a jelöléssel megvárja a novemberi „félidős választást”, amikor – két elnökválasztás között pontosan félidőben – újraválasztják egyebek közt a szenátus egyharmadát.
Donald Trump „briliáns jogásznak" nevezte jelöltjét, aki szerinte kifogástalan szakmai előélettel és páratlan felkészültséggel rendelkezik, továbbá bizonyította elkötelezettségét a törvény előtti egyenlőség elve mellett. Megilletődött hitvese és gyermekei jelenlétében elmondott rövid beszédében Kavanaugh ígéretet tett arra, hogy szigorúan ragaszkodni fog a törvények előírásaihoz. Kiemelte, hogy családjával együtt tevékeny tagja lakóhelye katolikus közösségének.
A híres Yale Egyetemen végzett Kavanaugh már ifjú jogászként kijárta „az élet iskoláját” az amerikai konzervatív jogfelfogás szakmai műhelyeiben. Munkatársa volt Kenneth Starr bírónak, aki a kilencvenes évek végén kapott országos főszerepet: ő volt a Bill Clinton elnök ellen eljáró és kérlelhetetlenül vizsgálódó különleges ügyész a Lewinsky-ügyben. A republikánus George W. Bush elnöksége alatt Kavanaugh egy ideig a Fehér Házban volt jogi tanácsadó. Jelenlegi washingtoni fellebbviteli bírósági tisztségét 2006 óta tölti be.
Republikánus politikai körökben egyöntetűen támogatják Trump választását. Még az elnök szinte összes eddigi állásfoglalását bíráló John McCain arizonai szenátor is méltatta Kavanaugh példás szakmai előéletét. A liberális The New York Times ugyanakkor kommentárban állapította meg: Kavanaugh jelentős mértékben jobbra tolja el az alkotmányos igazságszolgáltatás súlypontját, és bizonyára hosszú időre szilárd jobboldali többséget biztosít a testületnek. A vezető amerikai liberális lap azt írta: a szenátusi demokratáknak most az a dolguk, hogy elmagyarázzák az amerikaiaknak,
„miként ejti túszul alkotmányukat konzervatív radikálisok egy csoportja, ideológiai és nagyvállalati érdekek alapján, és mit jelent majd ez az elkövetkező évtizedekben az elvesztett jogok és az érvénytelenített törvények tekintetében”.
A The New York Times kommentárja szerint annak a globális mozgalomnak vagyunk a tanúi, amely a liberális demokrácia eszméje – és olyan országokban, mint például Magyarország és Lengyelország, az annak alapját jelentő független igazságszolgáltatás – ellen irányul. „Trump és a szenátus republikánusai a jelek szerint boldogan meglovagolják ezt a hullámot a korlátlan hatalom elérése érdekében” – olvasható a cikkben.
Témák
USAjog
2018.07.10 20:15

Donald Trump „pokoli” látogatása Nagy-Britanniában

Publikálás dátuma
2018.07.15 21:00

Fotó: /
A brit média legpozitívabb jelzője a háromnapos amerikai elnöki vizittel kapcsolatban az „ellentmondásos” volt.
Kevés öröme lehetett Donald Trumpnak, amikor - ha egyáltalán - beleolvasott a nagy-britanniai látogatásával kapcsolatos sajtóvisszhangba. Ahogy a londoni és edinburghi sokezres tüntetések is jelezték, az amerikai elnök meghívása katasztrofális hatásúnak bizonyul, kezdve a The Sun bulvárlapnak adott, Theresa May Brexit-politikáját becsmérlő interjújával egészen az udvari protokoll ismételt semmibe vételéig. A baloldali The Guardian értékelése szerint „komolyabb felkészüléssel és politikai érzékkel a katasztrofális és zavarba ejtő elnöki út elkerülhető lett volna. Szégyenletes és ostoba tévedésnek bizonyult, hogy May 2017 elején hanyatt-homlok Washingtonba rohant, és állami látogatásra hívta meg a frissen hivatalba lépett elnököt, akinek szövetségesi elkötelezettségéről fogalma sem volt”. A lap részvétet érez a brit kormányfő iránt, még ha a minden precedenst nélkülöző „hátba szúrást” szerinte Theresa May csakis magának köszönhette. A kommentár szerzője reméli, hogy May képes lesz levonni a tanulságot, és „a kiszámíthatóbb, a brit értékeket méltányoló szövetségesekkel, azaz Európával erősíti és teszi hatékonyabbá az együttműködést”.  A Guardian szöges ellentéte, a Brexit-párti, mélyen konzervatív Mail on Sunday-ben a szigetország egyik volt washingtoni nagykövete és két közismert publicista is alaposan bírálja az „ellentmondásos” vizitet. Sir Peter Westmacott fájlalja, hogy London „mindent megtett a tartózkodás különlegessé tételéért, ám az elnök hálátlansággal viszonozta a gesztusokat”. Peter Hitchens a brit-amerikai speciális viszony szemétbe hajítása mellett áll ki. Mint írja, „Trumpot nem érdekli az Egyesült Királyság: arrogáns gorombasága saját belpolitikai érdekeit szolgálja”. Rachel Johnson annak ellenére nevezi „a megaláztatás három hosszú napjának” a látogatást, hogy Trump többek között a testvére, Boris Johnson egy héttel ezelőtt lemondott külügyminiszter kormányfői képességeinek méltatásával haragította magára vendéglátóit. A befolyásos újságírónőt bántotta a vendég sértő attitűdje, különösen a 92 éves, tizenkét amerikai elnököt megélt II. Erzsébettel szemben, aki viszont úgy megfegyelmezte, "mint egy terrier kiskutyát”.
2018.07.15 21:00
Frissítve: 2018.07.15 21:14

Trumpnak nincsenek nagy elvárásai a Putyin-találkozóval szemben

Publikálás dátuma
2018.07.15 17:32
Donald Trump újságírók előtt beszél Washington D. C-ben, mielőtt európai útjára indulna
Fotó: AFP/ Saul Loeb
Az amerikai elnök szerint azért „talán valami jó” is kisülhet az egyeztetésből.
Donald Trump amerikai elnök a CBS News-nak nyilatkozva közölte: alacsonyak az elvárásai a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel történő találkozással kapcsolatban. Azonban hozzátette, hogy „semmi rossz”, „talán valami jó” is kijöhet az egyeztetésből – írja a BBC. Az amerikai elnök kitért arra is, hogy szó eshet a 12 orosz hírszerző ügyéről is, akik ellen távollétükben emelt vádat a washingtoni szövetségi nagyesküdtszék. Azt mondta, még nem gondolkozott azon, kérje-e a kiadatásukat. Donald Trump és Vlagyimir Putyin hétfőn délben a finn fővárosban, Helsinkiben tartja első kétoldalú csúcstalálkozóját. A négyórásra tervezett csúcsot a finn elnöki palotában tartják, ahol az amerikai és az orosz elnök először négyszemközt tárgyal egymással, majd az orosz és az amerikai küldöttség munkavacsorán tárgyal egymással. Az amerikai-orosz – illetve korábban az amerikai-szovjet – csúcsok előtt általában arról szóltak az esélylatolgatások, hogy milyen kérdésekben, milyen tartalommal nyílhat esély a megegyezésre a két nagyhatalom között. Nyugaton most inkább azt remélik, hogy túl sok következménnyel nem jár majd a hétfői találkozó. Az amerikai elnök több okot is szolgáltatott mind a NATO-szövetségesek, mind a hazai ellenzék rossz előérzeteire – erről itt írtunk bővebben.

Óva inti Trumpot a német külügyminiszter

Heiko Maas német külügyminiszter a Bild am Sonntag című lapnak azt mondta:  jó, ha az Egyesült Államok és Oroszország szóba áll egymással. Egyúttal óva intette az amerikai elnököt attól, hogy szövetségeit hátrányos helyzetbe hozó egyoldalú megállapodást kössön az orosz elnökkel. „A párbeszédhez tisztánlátásra van szükség, és az amerikai elnök koordinátarendszere nélkülözi ezt a tisztánlátást. Aki a saját partnereit sértegeti, az azt kockáztatja, hogy a végén maga is vesztes lesz. A saját partnerei rovására kötött egyoldalú megállapodások végső soron az Egyesült Államoknak is a kárára lesznek” – fogalmazott. (MTI)

2018.07.15 17:32
Frissítve: 2018.07.15 17:58