Macron medencét épít, de állítólag nem feledkezett meg a szegényekről

Publikálás dátuma
2018.07.10 11:23
Emmanuel Macron
Fotó: AFP/ PHILIPPE WOJAZER / POOL
Első elnöki évét értékelő beszédében nem véletlenül tért ki a szegénység problémájára: a franciák többsége szerint politikája igazságtalan, és ezen biztosan nem segít a nyári rezidencia épülő medencéje.
Emmanuel Macron francia államfő  Versailles-ban mondott, mandátuma első évét értékelő beszédében közölte: nem feledkezett meg a szegényekről, de hosszú időre van szükség, hogy érezhetőek legyenek a munka- és adóügyi változtatások gazdasági hatásai. „Azt akarom, hogy Franciaország a 21. század egyik erejévé váljon” – jelentette ki a Bloomberg összefoglalója szerint.
Macron azt is mondta, hogy politikája nem a gazdagokat, hanem a vállalkozásokat szolgálja. Hozzátette, hogy nem szereti sem a kasztokat, sem a bevételeket, sem a privilégiumokat. Szerinte e kormány célja, hogy felszabadítsa a beruházási kedvet egy versenyképes adórendszerrel.

Csökkenő népszerűség

Franciaország eddigi legfiatalabb elnöke, a 40 éves Macron sokat veszített népszerűségéből.
Az Odoxa közvélemény-kutatóintézet felmérése szerint az államfő politikája a franciák – 71 százaléka szerint igazságtalan – és 65 százaléka szerint nem hatékony. Hasonló eredményeket kapott az Elabe: Macron politikája a megkérdezettek – 76 százaléka szerint igazságtalan – és 66 százaléka szerint nem hatékony.

Az úszómedence-ügy

Macron utóbbi időben tapasztalt népszerűség-csökkenésében fontos szerepe van annak, hogy  óriási botrány kerekedett, amikor kiderült: az államfő úszómedencét építtetne a nyári elnöki rezidenciára. A Politico felidézi: júniusban a Journal du Dimanche nevű lap írta meg, hogy Macron és felesége medencét rendelt a dél-franciaországi nyári elnöki pihenőhelyre, Fort de Bréganconra. Az elnöki iroda szerint viszont a 10 méter hosszú, 4 méter széles és másfél méter mély (a hírek szerint összesen 34 ezer eurós építési költséggel járó) medence szükséges kiadás – igaz, ők jóval alacsonyabb összeget említettek. Az elnöki rezidenciával kapcsolatban egyébként korábban is voltak problémák, mivel a partra könnyű rálátni, épp ezért biztonsági okokkal indokolták a medence megépítését. A bírálói által előszeretettel a „gazdagok elnökeként” emlegetett Macron nem először kerül ilyen helyzetbe: korábban azért is támadták, mert 1200 új porcelán tányért rendelt, de nagy vihart kavart az is, amikor kiderült, hogy 26 ezer eurót költött a francia állam a sminkjére.
2018.07.10 11:23
Frissítve: 2018.07.10 11:29

Soros György: Túl sokat veszítek, túl sok helyen

Publikálás dátuma
2018.07.17 19:04
Soros György egy 2014-es, brüsszeli sajtóeseményen
Fotó: AFP/Nurphoto/ Wiktor Dabrowski
Az orbáni, putyini autokráciák hatékonyabbak, mint a nyílt társadalmak – mondta a Soros György a The New York Times-nak. A 87 éves üzletember, aki egykor dollárszázmilliókat költött Kelet-Európában a civil társadalom és a liberális társadalom erősítésére, most úgy érzi, ügye bukásra áll.
Soros György úgy érzi, elvein mára felülkerekedtek a nacionalizmusra, törzsi hiedelmekre építő autokráciák – az idős mágnás erről egy portrébeszélgetés során vallott a The New York Times újságírójának. Az egykori üzletember mára inkább filantróp gondolkodónak tekinti magát, és kissé zavarja is, hogy a média inkább gazdasági előrejelzéseire, mintsem társadalomkritikájára figyel. A szerző emlékeztet, Soros Györgyre leginkább Karl Popper nyitott társadalom-elmélete, liberális demokráciák iránti szimpátiája hatott, a pénzember pedig ezt a tézist próbálta a gyakorlatba is átültetni saját vagyonának segítségével.  
Hiába költött azonban a jelek szerint több száz millió dollárt a posztszovjet országok fejleszésére – így 440 millió dollárt magyar egészségügy és oktatás fellendítésére – most azt látja, hogy elveit már nem fogadják szívesen: Magyarország és Lengyelország is a putyini autokrácia útjára lépett, Donald Trump hatalomra jutásával pedig a Soros által legfontosabbnak tartott értékek az Egyesült Államokban is veszélybe kerültek.
Túl sok helyen veszítek túl sokat – jegyezte meg a beszélgetés során Soros György, aki annak sem örül, hogy ennyi ellenséget gyűjtött össze, de elvei mellett akkor is kitart. ha végül elbukik; harcának része, hogy vagyonának nagyobb részét, 18 milliárd dollárt a Nyílt Társadalom Alapítványoknak (OSF) adta, a  Mint mondta, csalódott a korábban Soros-ösztöndíjjal Angliában tanuló Orbán Viktorban is, aki fiatalként még demokratának látszott, az üzletember pedig ekkor még szívesen támogatta anyagilag pártját, a Fideszt is. 
Ehhez képest, ma Soros György a magyar kormánypárti propaganda főgonoszának számít – emlékeztet a lap. Mint hozzáteszik, Soros a jelen körülmények között nem is látogatna Magyarországra, amit most mérgező élménynek érezne; elhagyja Budapestet az O.S.F központi irodája is; pedig Soros 1994-ben, egy moldovai egyetemen még arról beszélt, azért önti a pénzt a magyar intézményrendszerbe, mert olyan olyan országgá fejlesztené Magyarországot, ahonnan másodjára már nem emigrálna, mint ahogy 1946-ban tette.
2018.07.17 19:04
Frissítve: 2018.07.17 19:10

Egységben az erő

Publikálás dátuma
2018.07.17 19:04

Fotó: DPA/ Marvin Ibo Guengoer
A francia válogatott tagjai csak elvétve csillogtatták meg egyéni erényeiket, a csapategység jelentette a döntő különbséget.
Nincs hely egyetlen francia játékosnak sem a vb álomcsapatában, legalábbis a WhoScored statisztikai szaklap számításai szerint. A WhoScored egy bonyolult algoritmus alapján értékeli a játékosok pályán nyújtott teljesítményét, a futballisták pedig minden mérkőzés után nagyjából 200 statisztikai mérőszám alapján kapnak egy értékelést 1 és 10 között. Szubjektivitás tehát kizárva.
Az objektivitáson alapuló álomcsapat kapuját a dánok tizenegyesölő hálóőre, Kasper Schmeichel őrzi, a védelemben a horvátok ellen hosszabbításban betaláló Mario Fernandes (orosz), a háromgólos kolumbiai Yerry Mina, a Dél-Korea ellen győztes találatot jegyző Andreas Granqvist (svéd) és Marcelo (brazil) kap helyet. A középpályán tűnik fel az angolok utolsó vb-gólját szerző Kieran Trippier, aki a legtöbb gólhelyzetet teremtette a vb-n, továbbá a legtöbb kulcspasszt kiosztó Kevin de Bruyne (belga), a torna legjobb játékosának járó díjat elnyerő Luka Modric (horvát) és a brazil Neymar. A támadó szekcióban a tornát hat találattal záró Harry Kane kap helyet, aki a gólkirálynak járó Aranycipőt hódította el, társa pedig a belgáktól legtöbb sikeres cselt bemutató Eden Hazard, aki a legmagasabb átlagpontszámot kapta a vb teljes mezőnyében.
Sok hűhó semmiért, túlzóan akár így is jellemezhetnénk teljesítményüket, ugyanis a franciák annyira szervezetten futballoztak, hogy egyik meccsükön sem volt az az ember benyomása, hogy vesztesen távoznak a pályáról. Szubjektíven nézve viszont akár Raphael Varane, Lucas Hernández, Paul Pogba, Antoine Griezmann vagy Kylian Mbappé neve kapcsán is számtalan indokot lehetne találni arra, miért érdemes őket az álomcsapatba tenni.
A fogadóirodák a vb lezárultával pedig frissítették oddsaikat az Aranylabda-szavazás kapcsán. A bukmékereknél továbbra is a Juventushoz szerződő Cristiano Ronaldo a favorit, ám Mbappé, Griezmann és Modric sikerére is kevesebb pénzt fizetnének, mint Lionel Messiére.
És ha már szóba került a PSG 19 éves gólzsákja, Mbappé még a torna előtt jelezte egyetlen petákot sem fogad el, amiért a címeres mezért kiteszi szívét lelkét. Végül közel 500 ezer dollárt keresett, ezt az összeget pedig a Premiers de Cordée nevű szervezetnek adományozza, amely beteg gyerekeknek biztosít sportolási lehetőséget, edzéseket és tornákat szervez. Azóta pedig úgy hírlik, a Barcelona középhátvédje, a még Kamerunban született Samuel Umtiti is ezt az utat választotta.
A francia válogatott tagjai jókora ünneplésben vettek részt a döntőt követően, most pedig eljött az ideje, hogy beváltsák vb-t megelőző fogalmaikat. Adil Rami ugyan egyetlen percet sem töltött a pályán, máris szaván fogták. A rutinos bekk azt ígérte, hogy vb-arany esetén kiáll egy mérkőzésre a kétszeres olimpiai bajnok cselgáncsozóval, Teddy Rinerrel. A TF1 francia televízió pedig gyorsan össze is hozta a párbajt. Az újdonsült világbajnokok közül Nabil Fékir és Olivier Giroud koponyája kopaszra borotválását vállalta, Thomas Lemar befesti a haját, Hugo Lloris kocsmatúrára hivatalos Nizzában, Blaise Matuidi pedig arra vállalkozott, hogy Párizsból elbiciklizik a nagyjából 800 kilométerre fekvő Torinóba.
Ami a mögöttünk hagyott vb-t illeti, a változás szele már megcsapta a viadalt, ugyanis debütált a videóbíró. A tapasztalatok többnyire pozitívak, ám a működésén még jócskán lehet javítani. A következő, katari vb-t pedig már nem nyáron rendezik, s talán már nem csak 32 csapat vesz részt rajta. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség 2026-ban már biztosan 48 csapattal fogja szervezni a tornát, sőt, a lobbi elindult, hogy már 2022-ben, Katarban is 48-an legyenek.
Emellett pedig a sörözős nyári meccsnézéseket is elfelejthetjük, hiszen a viadalt 2022. november 21. és december 18. között tartják.
2018.07.17 19:04