Trumpra vár Európa, és attól fél, hogy magára hagyják

Publikálás dátuma
2018.07.10 16:30
Donald Trump a Dallas Love Field repülőtéren nyilatkozik, újságírók gyűrűjében
Fotó: AFP/ Nicholas Kamm
Mélypontra értek az Egyesült Államok és az EU diplomáciai kapcsolatai, Trump pedig még jobban feszíti a húrt. Az unió vezetői egyformán tartanak az amerikai elnök kiszámíthatatlan lépéseitől és Oroszország manipulációitól, és egyre nyilvánvalóbb, a kontinensnek újra fel kell fegyvereznie magát.
Európai látogatásokra készül Donald Trump amerikai elnök: ellátogat Nagy-Britanniába, majd július 16-án Helsinkiben találkozik Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Útja akár nyitásnak tekinthető, de az EU vezetői  egyáltalán nem nyugodtak az elnök mozgása miatt. Az Egyesült Államok és az EU kapcsolatai történelmi mélypontra értek, alapvetően kérdőjeleződik meg a NATO szerepe, ráadásul épp akkor, amikor Oroszország folyamatos politikai machinációja, Kína gazdaságpolitikai térhódítása egyre komolyabb kihívást jelent Európában.
Politico európai kiadásának név nélkül nyilatkozó uniós tisztségviselők a helyzet további romlásától tartanak: az sem segít, hogy Trump az elmúlt közel két évben számos meghatározó pozícióba nem nevezett ki amerikai küldötteket (például az ENSZ-ben és az EBESZ-ben); nincs megfelelő amerikai képviselet Írországban – pedig ez kulcsfontosságú lenne a Brexit-tárgyalások szempontjából – ahogy a Brüsszellel állandó jogi harcban álló Lengyelországban sem.  Azokkal is csak a baj van, akiket Trump eddig küldött Európába: Richard Grennel, az USA németországi nagykövete például komoly politikai vihart kavart a Breibartnak adott interjújával, amiben kifejtette: szeretné erősebb pozícióba hozni Európa konzervatív vezetőit. 

Európa nem tudja megvédeni magát

Trump az utóbbi napokban kifejezetten ellenséges hangvételű Twitter-bejegyzéseket tett közzé, amelyekben a NATO szövetségesek katonai költségvetését kritizálta a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt. Az elnök azt kifogásolja, hogy az európai szövetségesek a töredékét költik védelemre, mint az Egyesült Államok, a NATO-n keresztül élvezik az amerikaiak által nyújtott biztonságot, közben pedig az EU-nak jelentős kereskedelmi többlete van az EU-val szemben. Erre vágott vissza Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke úgy, hogy Amerikának értékelnie kellene a szövetségeseit, hiszen nincs túl sok belőlük.
Bár az amerikai elnök a számokkal kissé túloz, annyiban igaza van, hogy míg az Egyesült Államok a nemzeti össztermék (GDP) 3,1 százalékát fordította védelemre tavaly, Nagy-Britannia csak 1,8-at, Németország pedig 1,2-t (Magyarország még ennél is kevesebbet, 1 százalékot). Már Trump elődje, Barack Obama is sürgette a szövetségeseket, hogy növeljék katonai költéseiket. Németországnak például – írja a Handelsblatt – 2014-hez képest 80 százalékkal kellene emelnie védelmi kiadásait, sőt, ha az inflációt is figyelembe vesszük, lényegében meg kellene dupláznia azokat. 
A kiadások növelését amúgy sem lehet megúszni, Trump kiszámíthatatlan politikája csak erősíti ezt az érzetet. A Bild által a napokban megszerzett titkos dokumentum szerint a német hadsereg, a Bundeswehr a teljesítőképessége határára érkezett, egyszerűen nem képes több feladatot ellátni a jelenlegi források mellett, mert nincs elegendő hadianyaga és embere. Egy darab tengeralattjáró van hadra fogható állapotban, de jelentős mennyiségben lenne szükség tankokra és repülőgépekre is. Ez persze nem német sajátosság. Orbán Viktor magyar miniszterelnök is elismerte nemrég, hogy Magyarország „csak korlátozottan” tudna elhárítani egy fegyveres támadást, hiszen hiányzik hozzá a megfelelő haderő. Jelenleg nincs például érdemi páncélos haderőnk vagy harci helikoptereink  – igaz, utóbbi beszerzésére legalább már a szerződést aláírták.

Mi lesz velünk NATO nélkül?

A Norvégia fiktív orosz megszállásáról szóló, Okkupert című, 2015-ös norvég sorozat elején egy mondat erejéig már elhangzik, hogy az amerikaiak kivonultak a NATO-ból, ezért nincs remény ellenállni. Bár ilyen nyílt szakításra talán nem kell számítani, az akár reális veszély is lehet, hogy az Egyesült Államok csökkenti az Európában állomásozó erőit (egyes hírek szerint teljesen ki is vonulhat például Németországból), illetve a NATO-szövetségesek feje felett külön alkut köt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amivel rendkívül kényes biztonsági helyzetbe hozza Európát.
Nem véletlen, hogy szombaton Angela Merkel német kancellár egy videóüzenetben arról beszélt: a NATO-nak a szövetség keleti szárnyára – vagyis Közép-Európára és a Baltikumra – kell összpontosítania, és képesnek kell lennie, hogy elhárítson egy esetleges orosz agressziót. „A NATO kihívásai drasztikusan megváltoztak az elmúlt években” – mondta Merkel, aki külön is említette a Krím-félsziget elcsatolását és a kelet-ukrajnai konfliktust, vagyis egyértelműen az orosz fenyegetésről beszélt. A kancellár szerint a katonai szövetségnek jobban kellene összpontosítania a saját védelmére. „Ehhez meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, például a közép- és kelet-európai országokban való jelenléttel” - mondta Merkel, aki szerint a NATO-nak elszántságot kell mutatnia. Hozzátette persze, hogy természetesen jó kapcsolatokat akarnak Oroszországgal, „ezért folytatjuk a tárgyalásokat a NATO-Oroszország Tanácsban” – ezzel is arra célzott, hogy az amerikaiak nem kerülhetik meg az európai szövetségeseket. Bár a feszültség nő, a fenyegetést nem úgy kell elképzelni, hogy Oroszország páncélos hadosztályokkal lerohanja Lengyelországot, majd bevonul Berlinbe. Ennek nem lenne értelme, 2008-ban például a katonailag tönkrevert Grúziát sem szállták meg az oroszok. Egy olyan Európa azonban, amely nem képes önmagát megvédeni – vagy nem védi meg az Egyesült Államok –, ki van szolgáltatva a Krím megszállásához hasonló akcióknak: mire észrevennék, hogy megtámadták őket, már véget is ért a háború. Egy katonailag gyenge ország vagy szövetség más tekintetben is nehéz helyzetbe kerülhet: a katonai fenyegetés árnyékában nehéz kellő eréllyel kiállni például titkosszolgálati vagy gazdasági jellegű fenyegetésekkel szemben. 
2018.07.10 16:30
Frissítve: 2018.07.10 20:48

Soros György: Túl sokat veszítek, túl sok helyen

Publikálás dátuma
2018.07.17 19:04
Soros György egy 2014-es, brüsszeli sajtóeseményen
Fotó: AFP/Nurphoto/ Wiktor Dabrowski
Az orbáni, putyini autokráciák hatékonyabbak, mint a nyílt társadalmak – mondta a Soros György a The New York Times-nak. A 87 éves üzletember, aki egykor dollárszázmilliókat költött Kelet-Európában a civil társadalom és a liberális társadalom erősítésére, most úgy érzi, ügye bukásra áll.
Soros György úgy érzi, elvein mára felülkerekedtek a nacionalizmusra, törzsi hiedelmekre építő autokráciák – az idős mágnás erről egy portrébeszélgetés során vallott a The New York Times újságírójának. Az egykori üzletember mára inkább filantróp gondolkodónak tekinti magát, és kissé zavarja is, hogy a média inkább gazdasági előrejelzéseire, mintsem társadalomkritikájára figyel. A szerző emlékeztet, Soros Györgyre leginkább Karl Popper nyitott társadalom-elmélete, liberális demokráciák iránti szimpátiája hatott, a pénzember pedig ezt a tézist próbálta a gyakorlatba is átültetni saját vagyonának segítségével.  
Hiába költött azonban a jelek szerint több száz millió dollárt a posztszovjet országok fejleszésére – így 440 millió dollárt magyar egészségügy és oktatás fellendítésére – most azt látja, hogy elveit már nem fogadják szívesen: Magyarország és Lengyelország is a putyini autokrácia útjára lépett, Donald Trump hatalomra jutásával pedig a Soros által legfontosabbnak tartott értékek az Egyesült Államokban is veszélybe kerültek.
Túl sok helyen veszítek túl sokat – jegyezte meg a beszélgetés során Soros György, aki annak sem örül, hogy ennyi ellenséget gyűjtött össze, de elvei mellett akkor is kitart. ha végül elbukik; harcának része, hogy vagyonának nagyobb részét, 18 milliárd dollárt a Nyílt Társadalom Alapítványoknak (OSF) adta, a  Mint mondta, csalódott a korábban Soros-ösztöndíjjal Angliában tanuló Orbán Viktorban is, aki fiatalként még demokratának látszott, az üzletember pedig ekkor még szívesen támogatta anyagilag pártját, a Fideszt is. 
Ehhez képest, ma Soros György a magyar kormánypárti propaganda főgonoszának számít – emlékeztet a lap. Mint hozzáteszik, Soros a jelen körülmények között nem is látogatna Magyarországra, amit most mérgező élménynek érezne; elhagyja Budapestet az O.S.F központi irodája is; pedig Soros 1994-ben, egy moldovai egyetemen még arról beszélt, azért önti a pénzt a magyar intézményrendszerbe, mert olyan olyan országgá fejlesztené Magyarországot, ahonnan másodjára már nem emigrálna, mint ahogy 1946-ban tette.
2018.07.17 19:04
Frissítve: 2018.07.17 19:10

Lángoló imaház, rettegő cigányok Nagydobronyban

Publikálás dátuma
2018.07.17 17:28
A leégett nagydobronyi imaház és óvoda romjai
Fotó: Facebook/ Nagydobronyi Református Egyházközség/
Vasárnap hajnalban leégett a kárpátaljai Nagydobrony cigánytelepén épített óvoda és imaház. A helyi romák külső támadástól rettegnek, a lembergi cigánypogrom után nem alaptalanul.
Fáklyaként világított vasárnap hajnali háromkor a nagydobronyi cigánytelep imaháza: égett az imaház és a mellé épített, roma gyerekeket ellátó óvoda, a lángnyelvek pedig ez családi ház oldalába is belekaptak.
„Még nem tudjuk, hogy gyújtogatás volt, csak sejtjük, a hatóságok nem nyilatkoznak; a helyiek mindenesetre egy idegen autót láttak éjjel a telepen - mondta a Népszavának Kolozsy András, a település vezető lelkésze. 
Mint hozzátette, a faluban mindenki megdöbbent a történteken: külföldi adományokból, együtt építették az imaházat, magyarok és cigányok közösen, több év munkája veszett oda. Imaház híján úgynevezett „Déli cigánytelep” lakói a templomkertben gyűltek össze vasárnap délután: itt siratták el közös munkájuk eredményét, és az óvodát, ahol 54 helyi gyereket foglalkoztattak, tanítottak. 
Ha gyújtogatás is történt, Kolozsy biztos benne, hogy nem helyi lakos tette: az imaház felgyújtása inkább a helyi lakóknak, főként a cigányságnak szóló üzenet lehetett. A mintegy 6300 lélekszámú, az ukrán-magyar határ közelében fekvő Nagydobronyban eddig békében élnek együtt magyarok és romák, a cigányság most azonban retteg, sokan aludni sem mernek, nehogy álmukban érje családjukat támadás, éjszakánként őrzik portájukat.
A félelmek nem alaptalanok, hiszen az ukrán nacionalisták az utóbbi hetekben egyre vakmerőbb és brutális támadásokat hajtottak végre a cigányság ellen: a véres lembergi leszámolás során a Józan és Dühödt Ifjúság nevű neonáci szervezet tagjai szó szerint kibeleztek magyar roma férfit. Az áldozat a kárpátaljai Szernyéről származott, és halála után a régiót is utolérte a terror: Kolozsy András úgy tudja, egy beregszászi cigány asszonyt is éjszakai támadás ért, napokkal azelőtt, hogy a kigyulladt a nagydobronyi, főként romák látogatta imaház. Beregszász és Nagydobrony alig 30 kilométerre fekszik egymástól , Szernye pedig közöttük található. 
A kárpátaljai református gyülekezetek már felajánlották támogatásukat a nagydobronyiaknak, a Magyar Református Szeretetszolgálat pedig gyűjtést szervezett számukra, hogy elkezdhessék az újjáépítést: online adományozni ide kattintva lehet, az 1358-as adományvonalon pedig a támogatók hívásonként 250 forinttal segíthetik a közösséget. 
A romák elleni támadások viszonylag új fejleménynek számítanak, a magyar közösség elleni provokációk viszont évek óta tartanak Kárpátalján: februárban lengyel nacionalisták (!) próbálták felgyújtani a Kárpátaljai Magyarok szövetségének ungvári székházát,amit aztán később fel is robbantottak.
Beregszászon márciusban magyar rendszámú autókat gyújtottak fel, aztán áprilisban meggyaláztak egy magyar zászlót is. A támadások mögött mindig félkatonai neonáci szervezetek állnak, az ukrán hatóságok viszont következetesen állítják, hogy a provokációk és vérontások mögött az orosz titkosszolgálat, az FSZB műveletei állhatnak. Mint a 24.hu írja, a lembergi vérontás után Vaszil Hricak a Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) elnöke figyelmeztetett rá, Oroszország szívesen játssza ki a nemzetiségi kártyát, és próbál kisebbségek közötti viszályt szítani Ukrajnában. Az ukrán álláspontot erősítheti, hogy a beregszászi magyar központot felgyújtó lengyel támadók Kárpátalja kormányzója szerint a Falanga nevű, pánszlávista Putyin-barát szervezet tagjai voltak, a csoport több tagja pedig az oroszbarát szakadárok oldalán harcolt Donbasszban.
2018.07.17 17:28
Frissítve: 2018.07.17 20:38