Döbbenetes a menesztett főügyész mérlege

Publikálás dátuma
2018.07.10 18:18

Fotó: Shutterstock/
Közzétette öt éves vezetői tevékenységének mérlegét a román Korrupcióellenes Ügyészség hétfőn menesztetett főügyésze, Laura Codruta Kövesi. A számok döbbenetesek, ám Románia mindenek ellenére változatlanul az Európai Unió egyik legkorruptabb országa maradt.
„A korrupció legyőzhető, ne adjátok fel!”, így biztatta kollégáit a román korrupcióellenes főügyész hétfői búcsúzó sajtótájékoztatóján. Közzétett jelentése szerint 2013 május és 2018 júliusa közötti időszakban, amikor ő állt a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) élén összesen 68 magasrangú közméltóság - 14 miniszter, 39 képviselő, 14 szenátor, egy Európai Parlamenti képviselő esetében indított eljárást. Jogerős ítélet 37 esetben született, 9 miniszter, 21 képviselő és 6 szenátor, egy európai parlamenti képviselőt ítéltek el. Emellett számos megyei szintű vezető és polgármester is rácsok mögé került. Kövesi értékelése szerint a DNA ebben az időszakban a közép- és magasszintű korrupcióellenes harc hatékony intézményévé, követendő mintává vált. A jelentés szerint évről évre nőtt a vádiratok, a vádemelések és a kivizsgált közméltóságok száma. Ez tény, viszont Románia így is csupán egyetlen helyet tudott javítani a korrupciós index tekintetében, csupán Magyarországot tudta megelőzni, így visszafelé a harmadik helyen áll. (Bulgária az utolsó.)
Laura Codruta Kövesit Klaus Johannis államfő menesztette, mivel alkotmánybírósági határozat kötelezte rá, a főügyész pedig nem tette meg neki azt a szívességet, hogy magától benyújtsa lemondását. Johannis így rendkívül kellemetlen helyzetbe került, hiszen a DNA és Kövesi támogatójának számított a kormányzattal szemben, hívei pedig elvárták volna, hogy szembemenjen az alkotmánybírósági döntéssel is. 
Elemzők, ellenzéki politikusok sora magyarázza hétfő óta, hogy az államfőnek nem volt választása, nem lehet a jogállam védelmezője úgy, hogy alapvető jogállami normát hagy figyelmen kívül. Johannis viszont hallgat, a DNA vezér leváltásának halogatása miatt az elnök felfüggesztésének kezdeményezését is kilátásba helyező kormányoldal pedig egyelőre adu nélkül maradt az államfővel szemben. 
Sokan a jogállamiság és a korrupcióellenes harc végét látják Kövesi menesztésében, mások a jogállam győzelmét ünneplik. A DNA működése formálisan nem veszélyeztetett, hogy valójában mennyire egyemberes intézmény volt, mennyire Kövesitől függött, az hamarosan kiderül. Ügyvivőként egyik helyettese lépett a helyére, a főügyészi tisztséget pedig máris meghirdették, az érdeklődök július 23-áig nyújthatják be pályázatukat, az új főügyész személyét július 30-án hozzák nyilvánosságra.

Újabb csata várható

Kövesi utódjának kiválasztása nem ígérkezik viharmentesnek a kormány és az államfő közötti politikai állóháború fényében. Az igazságügyi miniszter választja ki a főügyészjelöltet, akinek kinevezését előbb a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlegének kell véleményeznie, majd az államfőnek kineveznie. Kövesi menesztését sem a CSM, sem Johannis nem támogatta. 

2018.07.10 18:18

Soros György: Túl sokat veszítek, túl sok helyen

Publikálás dátuma
2018.07.17 19:04
Soros György egy 2014-es, brüsszeli sajtóeseményen
Fotó: AFP/Nurphoto/ Wiktor Dabrowski
Az orbáni, putyini autokráciák hatékonyabbak, mint a nyílt társadalmak – mondta a Soros György a The New York Times-nak. A 87 éves üzletember, aki egykor dollárszázmilliókat költött Kelet-Európában a civil társadalom és a liberális társadalom erősítésére, most úgy érzi, ügye bukásra áll.
Soros György úgy érzi, elvein mára felülkerekedtek a nacionalizmusra, törzsi hiedelmekre építő autokráciák – az idős mágnás erről egy portrébeszélgetés során vallott a The New York Times újságírójának. Az egykori üzletember mára inkább filantróp gondolkodónak tekinti magát, és kissé zavarja is, hogy a média inkább gazdasági előrejelzéseire, mintsem társadalomkritikájára figyel. A szerző emlékeztet, Soros Györgyre leginkább Karl Popper nyitott társadalom-elmélete, liberális demokráciák iránti szimpátiája hatott, a pénzember pedig ezt a tézist próbálta a gyakorlatba is átültetni saját vagyonának segítségével.  
Hiába költött azonban a jelek szerint több száz millió dollárt a posztszovjet országok fejleszésére – így 440 millió dollárt magyar egészségügy és oktatás fellendítésére – most azt látja, hogy elveit már nem fogadják szívesen: Magyarország és Lengyelország is a putyini autokrácia útjára lépett, Donald Trump hatalomra jutásával pedig a Soros által legfontosabbnak tartott értékek az Egyesült Államokban is veszélybe kerültek.
Túl sok helyen veszítek túl sokat – jegyezte meg a beszélgetés során Soros György, aki annak sem örül, hogy ennyi ellenséget gyűjtött össze, de elvei mellett akkor is kitart. ha végül elbukik; harcának része, hogy vagyonának nagyobb részét, 18 milliárd dollárt a Nyílt Társadalom Alapítványoknak (OSF) adta, a  Mint mondta, csalódott a korábban Soros-ösztöndíjjal Angliában tanuló Orbán Viktorban is, aki fiatalként még demokratának látszott, az üzletember pedig ekkor még szívesen támogatta anyagilag pártját, a Fideszt is. 
Ehhez képest, ma Soros György a magyar kormánypárti propaganda főgonoszának számít – emlékeztet a lap. Mint hozzáteszik, Soros a jelen körülmények között nem is látogatna Magyarországra, amit most mérgező élménynek érezne; elhagyja Budapestet az O.S.F központi irodája is; pedig Soros 1994-ben, egy moldovai egyetemen még arról beszélt, azért önti a pénzt a magyar intézményrendszerbe, mert olyan olyan országgá fejlesztené Magyarországot, ahonnan másodjára már nem emigrálna, mint ahogy 1946-ban tette.
2018.07.17 19:04
Frissítve: 2018.07.17 19:10

Lángoló imaház, rettegő cigányok Nagydobronyban

Publikálás dátuma
2018.07.17 17:28
A leégett nagydobronyi imaház és óvoda romjai
Fotó: Facebook/ Nagydobronyi Református Egyházközség/
Vasárnap hajnalban leégett a kárpátaljai Nagydobrony cigánytelepén épített óvoda és imaház. A helyi romák külső támadástól rettegnek, a lembergi cigánypogrom után nem alaptalanul.
Fáklyaként világított vasárnap hajnali háromkor a nagydobronyi cigánytelep imaháza: égett az imaház és a mellé épített, roma gyerekeket ellátó óvoda, a lángnyelvek pedig ez családi ház oldalába is belekaptak.
„Még nem tudjuk, hogy gyújtogatás volt, csak sejtjük, a hatóságok nem nyilatkoznak; a helyiek mindenesetre egy idegen autót láttak éjjel a telepen - mondta a Népszavának Kolozsy András, a település vezető lelkésze. 
Mint hozzátette, a faluban mindenki megdöbbent a történteken: külföldi adományokból, együtt építették az imaházat, magyarok és cigányok közösen, több év munkája veszett oda. Imaház híján úgynevezett „Déli cigánytelep” lakói a templomkertben gyűltek össze vasárnap délután: itt siratták el közös munkájuk eredményét, és az óvodát, ahol 54 helyi gyereket foglalkoztattak, tanítottak. 
Ha gyújtogatás is történt, Kolozsy biztos benne, hogy nem helyi lakos tette: az imaház felgyújtása inkább a helyi lakóknak, főként a cigányságnak szóló üzenet lehetett. A mintegy 6300 lélekszámú, az ukrán-magyar határ közelében fekvő Nagydobronyban eddig békében élnek együtt magyarok és romák, a cigányság most azonban retteg, sokan aludni sem mernek, nehogy álmukban érje családjukat támadás, éjszakánként őrzik portájukat.
A félelmek nem alaptalanok, hiszen az ukrán nacionalisták az utóbbi hetekben egyre vakmerőbb és brutális támadásokat hajtottak végre a cigányság ellen: a véres lembergi leszámolás során a Józan és Dühödt Ifjúság nevű neonáci szervezet tagjai szó szerint kibeleztek magyar roma férfit. Az áldozat a kárpátaljai Szernyéről származott, és halála után a régiót is utolérte a terror: Kolozsy András úgy tudja, egy beregszászi cigány asszonyt is éjszakai támadás ért, napokkal azelőtt, hogy a kigyulladt a nagydobronyi, főként romák látogatta imaház. Beregszász és Nagydobrony alig 30 kilométerre fekszik egymástól , Szernye pedig közöttük található. 
A kárpátaljai református gyülekezetek már felajánlották támogatásukat a nagydobronyiaknak, a Magyar Református Szeretetszolgálat pedig gyűjtést szervezett számukra, hogy elkezdhessék az újjáépítést: online adományozni ide kattintva lehet, az 1358-as adományvonalon pedig a támogatók hívásonként 250 forinttal segíthetik a közösséget. 
A romák elleni támadások viszonylag új fejleménynek számítanak, a magyar közösség elleni provokációk viszont évek óta tartanak Kárpátalján: februárban lengyel nacionalisták (!) próbálták felgyújtani a Kárpátaljai Magyarok szövetségének ungvári székházát,amit aztán később fel is robbantottak.
Beregszászon márciusban magyar rendszámú autókat gyújtottak fel, aztán áprilisban meggyaláztak egy magyar zászlót is. A támadások mögött mindig félkatonai neonáci szervezetek állnak, az ukrán hatóságok viszont következetesen állítják, hogy a provokációk és vérontások mögött az orosz titkosszolgálat, az FSZB műveletei állhatnak. Mint a 24.hu írja, a lembergi vérontás után Vaszil Hricak a Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) elnöke figyelmeztetett rá, Oroszország szívesen játssza ki a nemzetiségi kártyát, és próbál kisebbségek közötti viszályt szítani Ukrajnában. Az ukrán álláspontot erősítheti, hogy a beregszászi magyar központot felgyújtó lengyel támadók Kárpátalja kormányzója szerint a Falanga nevű, pánszlávista Putyin-barát szervezet tagjai voltak, a csoport több tagja pedig az oroszbarát szakadárok oldalán harcolt Donbasszban.
2018.07.17 17:28
Frissítve: 2018.07.17 20:38