Kína dobja a Belgrád-Budapest vasútvonal beruházást?

Publikálás dátuma
2018.07.10 19:10

Fotó: / Ujvári Sándor
Elengedheti Kína a Belgrád-Budapest vasútvonal beruházást, ha az a legcsekélyebb mértékben is zavarná Peking és Brüsszel közötti kapcsolatokat. A múlt hét végén a 11 új uniós és 5 balkáni ország, valamint Kína vezetői találkoztak Szófiában az úgynevezett 16+1-ek tanácskozásán. Li Köcsiang, az ázsiai nagyhatalom miniszterelnöke, a kínai diplomáciában szokatlan nyíltsággal üzent az Európai Unió vezetőinek: szívesen erősítené az együttműködést - idézi a 24.hu a hétvégén történteket.  A kínaiak sietsége érthető, ugyanis Donald Trump amerikai elnök gazdasági háborúja alaposan átrajzolhatja a világgazdaság térképét. Kína alapvetően egy erős Európai Unióban érdekelt és nem nézné jó szemmel, ha bárki aláásná a közösség stabilitását – mondta a Népszavának Inotai András, közgazdász. Peking XXI. századi világképébe a multipoláris, vagyis a több központú világ illeszkedik, és ebben rendkívül fontos, stratégiai szövetségesi szerepet szán az uniónak a Trump-féle Amerikával szemben. Ettől reméli Peking, hogy az erősödő uniós kapcsolat ellensúlyozhatja Washington protekcionista vámpolitikájának negatív hatásait.  Valószínűleg erről is szó esik a mai, budapesti tanácskozáson, ahol a 16+1 Együttműködés szakértői szinten tart egyeztetést. A sokat bírált Belgrád-Budapest vasútvonal építése politikai lufi volt kezdettől fogva, legalábbis a jelenlegi formájában – vetette fel Inotai András. Része volt annak az Orbán Viktor fémjelezte zsaroló politikának, amit a magyar miniszterelnök az unióval szemben folytatott. Orbán azt üzente Brüsszelnek, ha nem adnak pénzt, akkor kínai hiteleket vesz fel. Ez ideig, óráig be is jött, amíg Peking és Brüsszel között feszültebb volt a viszony, most azonban e zsarolási potenciál veszít erejéből.  A Belgrád-Budapest vasútvonalnak is lenne értelme, ha az európai észak-déli közlekedési folyosó részeként épülne. Ez megoldaná az új tagállamok közötti kapcsolatok fejlesztését a Baltikumtól a Balkánig, s ez Kínának is érdeke – jegyezte meg Inotai András. A Belgrád-Budapest vasútvonal legkevesebb 500 milliárd forintos kínai hitel felvételét jelentené, plusz a kamatokat. Ha a kínaiak a vasúttal kapcsolatos brüsszeli kifogásokat megszívlelik és elállnak az építéstől, ez nettó megtakarítás lesz a magyar adófizetők számára. 
2018.07.10 19:10
Frissítve: 2018.07.10 19:15

Még az MNB is csökkenő jövedelmeket vár a cafetéria átalakításától

Publikálás dátuma
2018.07.15 16:19
Erzsébet-utalványok. Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Kállai Márton
Váratlan helyről kaptak támogatást a szakszervezetek. Igazából senki nem érti, mire jó az adókedvezmények megszüntetése, a költségvetés legfeljebb néhány milliárdot nyer vele.
Csökkenhet a foglalkoztatottak nettó jövedelme a béren kívüli juttatások szabályainak változása okán jövőre – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is a Költségvetési jelentés címet viselő, pénteken közzétett dokumentumában. Nem várt helyről kaptak tehát támogatást a szakszervezetek, és az ellenzéki pártok, amelyek ugyanezen okból tiltakoznak a cafetéria rendszerének átalakítása miatt.  „A béren kívüli juttatások rendszerének átfogó átalakítása összességében közel semleges hatást gyakorolhat a költségvetésre” – teszi hozzá a jegybak. Az MNB azzal a feltételezéssel számol, hogy az adómentes vagy kedvezményesen adózó cafetériaelemek megszűnnek, s a béren kívüli juttatások így negyedével mérséklődnek. Ez nagyjából egybeesik a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) számításával is: a dolgozónként nyújtott évi átlagosan nem egészen négyszázezer forintnyi béren kívüli juttatásból kilencvenezret veszítenek el az érintettek.  Mint ismeretes, az adótörvények változása nyomán jövőre a cafetériarendszer három eleme közül az adómentes juttatások csaknem teljes körűen megszűnnek, a kedvezményes béren kívüli juttatások kategóriában a készpénzjuttatás eltörlésével csak a SZÉP-kártya marad évi 450 ezer forintos összeghatárig, míg az egyes meghatározott juttatások szintén nagyrészt megszűnnek vagy bérként adóznak tovább. Az MNB azt gondolja, hogy ezeknek a juttatásoknak a kilencven százalékát a munkaadók beépítik a bérbe, de ebben az esetben az addig biztosított cafetéria egy része után az általános szabályok szerint kell adózni. Emiatt nagyjából kétmillió ember nettó jövedelme lehet kevesebb, miközben a jegybank szerint ez a költségvetés egyenlegét érdemben nem befolyásolja.
Ha pedig az MNB-nek igaza van, jogosan teszi fel a kérdést közleményében a MASSZ: tulajdonképpen kinek használ ez az egész?
A munkaadók nyilván nem fognak többet költeni béren kívüli juttatásokra, de a cafetéria bizonyos elemeinek megadóztatása miatt nettóban kevesebbet adhatnak például albérleti hozzájárulása, utazási támogatásra, és kisebb összeggel járulhatnak hozzá a lakáshitelek vagy a diákhitelek visszafizetéséhez. Ez biztosan nem segíti a munkaerő belső mobilitását. A jegybank úgy látja, ezzel a költségvetés sem jut jelentős többletbevételhez – a jövő évi büdzsé bevételi főösszegének tervezete több mint 17 ezer milliárd, és ehhez képest vajmi keveset jelent a cafetérián esetleg nyerhető pár milliárd forint. Így a tervezett változások egyedüli vesztese a munkavállaló, miközben az egész ügynek nincs igazi nyertese.
2018.07.15 16:19

A foci vb miatt is bizakodhatnak a sörgyártók

Publikálás dátuma
2018.07.15 15:41

Fotó: Népszava/
A piacot a négy nagy gyár uralja, de egyre többen vágnak bele a sörfőzésbe. Nő a prémium termékek iránti kereslet.
Bár a hazai sörgyártók árbevétele tavaly 149 milliárdról 146 milliárdra csökkent, az ezzel foglalkozó társaságok száma 98-ról 104-re emelkedett – közölte az Opten nevű céginformációs szolgáltató. A piac szereplői ellen ráadásul csak mutatóban indult felszámolás vagy kényszertörlés. A hazai piacot négy nagy cég uralja: a Dréher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt., a Pécsi Sörfőzde Zrt. és a Borsodi Sörgyár Kft. Hozzájuk folyik be a teljes iparági bevétel 98 százaléka. Mellettük számos mikro- és kisvállalkozás, illetve családi főzde működik szerte az országban, meglovagolva a kézműves sörök iránt felélénkült keresletet. 2017-re a százmilliónál nagyobb árbevételű sörcégek száma 13-ról 16-ra, a kisebbeké pedig 85-ről 88-ra emelkedett. Az időjárás és a fesztivállátogatottság hullámzásai mellett a jövedelmezőséget az ízesített sörök és ciderek piacán a csipszadó emelése, míg az iparág egészét tekintve a prémiumsörök iránt növekvő kereslet határozza meg – idézik Hantos Zoltánt, az Opten projektmenedzserét. Felméréseik szerint az iparág társaságai 2014 és 2017 között mindössze 783 millió forint uniós támogatáshoz jutottak, mivel az EU támogatási rendszerében a borászattal szemben ez a kör nem részesül kiemelt elbírálásban. Igaz, ez az összeg viszont jellemzően a kis kifőzdékhez került. A hazai sörgyárak 2018-as teljesítményére bizonnyal az oroszországi labdarúgó-világbajnokság is kedvező hatást gyakorolt – véli a céginformációs szolgáltató.
Szerző
2018.07.15 15:41