Újabb kínai árukra vetne ki védővámot az USA

Publikálás dátuma
2018.07.11 07:15
Donald Trump
Fotó: AFP/ Saul Loeb
A listán több mint hatezer termék szerepel, végleges döntést augusztus 31. után hoznak.
Az Egyesült Államok további 200 milliárd dollár értékű kínai termékre tervez védővámot kivetni – derül ki abból a listából, amelyet az Egyesült Államok kereskedelmi főtárgyalójának hivatala tett közzé helyi idő szerint kedden este Washingtonban. A védővámmal sújtandó termékek listáját Robert Lighthizer, az Egyesült Államok kereskedelmi főtárgyalója hivatala állítja össze. Az MTI összefoglalója szerint a kiszemelt termékek között szerepel többféle élelmiszer, kutya és macskaeledel, dohánytermékek, gumiabroncsok, vegyszerek, textíliák, fémek, elektronikus berendezések, tv-készülékek alkatrészei, összesen több mint hatezer termék. Ezekre Robert Lighthizer 10 százalékos védővámot javasol kivetni. Egy neve elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselő újságírókkal közölte, hogy döntés egyelőre nem született a védővámokról, a hivatal most várja a hozzászólásokat és véleményeket, majd várhatóan augusztus 31. után hoz végleges döntést.

A válaszlépésre hivatkoznak

Az amerikai kormányzat a múlt pénteken vetett ki 34 milliárd dollár értékű kínai árura 25 százalékos védővámot. Peking azonnal válaszlépéseket tett és ugyanilyen értékű amerikai árura vetett ki védővámot. Robert Lighthizer kedden este kiadott közleményében a kínai válaszlépésre teendő ellenlépéssel indokolta a további tervezett védővámokat. Úgy fogalmazott: Kína „minden nemzetközi jogalap és indoklás nélkül” vetett ki 34 milliárd dollár értékű amerikai árura vámokat. Donald Trump amerikai elnök június 15-én jelentette be, hogy az Egyesült Államok 25 százalékos vámot vet ki összesen 50 milliárd dollár értékű Kínából importált csúcstechnológiás termékre. Július 6-tól 34 milliárd dollárnyi Kínában gyártott terméknél emel vámot, majd a következő két hétben a büntetővámmal sújtott termékek értéke további 16 milliárd dollárral emelkedik. Donald Trump akkor azt mondta, hogy „a szellemi tulajdon és technológiák ellopására, valamint más tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra tekintettel az Egyesült Államok 25 százalékos vámot vet ki összesen 50 milliárd értékben Kínából importált, jelentős ipari technológiai értékkel bíró termékre”. A múlt héten a kínai kereskedelmi minisztérium jelezte, hogy a válaszlépésről tájékoztatja a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO). A minisztérium szóvivője rámutatott arra, hogy Kína továbbra is a szabadkereskedelem pártján áll, és hogy az amerikai termékekre kivetett büntetővám reakció arra az washingtoni lépésre, amelyek sértik Kína nemzeti érdekeit.
2018.07.11 07:15
Frissítve: 2018.07.11 07:15

Lángoló imaház, rettegő cigányok Nagydobronyban

Publikálás dátuma
2018.07.17 17:28
A leégett nagydobronyi imaház és óvoda romjai
Fotó: Facebook/ Nagydobronyi Református Egyházközség/
Vasárnap hajnalban leégett a nagydobronyi cigánytelepen épített óvoda és imaház. A helyi romák külső támadástól rettegnek, a lembergi cigánypogrom után nem alaptalanul.
Fáklyaként világított vasárnap hajnali háromkor a nagydobronyi cigánytelep imaháza: égett az imaház és a mellé épített, roma gyerekeket ellátó óvoda, a lángnyelvek pedig ez családi ház oldalába is belekaptak.
„Még nem tudjuk, hogy gyújtogatás volt, csak sejtjük, a hatóságok nem nyilatkoznak; a helyiek mindenesetre egy idegen autót láttak éjjel a telepen - mondta a Népszavának Kolozsy András, a település vezető lelkésze. 
Mint hozzátette, a faluban mindenki megdöbbent a történteken: külföldi adományokból, együtt építették az imaházat, magyarok és cigányok közösen, több év munkája veszett oda. Imaház híján úgynevezett „Déli cigánytelep” lakói a templomkertben gyűltek össze vasárnap délután: itt siratták el közös munkájuk eredményét, és az óvodát, ahol 54 helyi gyereket foglalkoztattak, tanítottak. 
Ha gyújtogatás is történt, Kolozsy biztos benne, hogy nem helyi lakos tette: az imaház felgyújtása inkább a helyi lakóknak, főként a cigányságnak szóló üzenet lehetett. A mintegy 6300 lélekszámú Nagydobronyban eddig békében élnek együtt magyarok és romák, a cigányság most azonban retteg, sokan aludni sem mernek, nehogy álmukban érje családjukat támadás, éjszakánként őrzik portájukat.
A félelmek nem alaptalanok, hiszen az ukrán nacionalisták az utóbbi hetekben egyre vakmerőbb és brutális támadásokat hajtottak végre a cigányság ellen: a véres lembergi leszámolás során a Józan és Dühödt Ifjúság nevű neonáci szervezet tagjai szó szerint kibeleztek magyar roma férfit. Az áldozat a kárpátaljai Szernyéről származott, és halála után a régiót is utolérte a terror: Kolozsy András úgy tudja, egy beregszászi cigány asszonyt is éjszakai támadás ért, napokkal azelőtt, hogy a kigyulladt a nagydobronyi, főként romák látogatta imaház. Beregszász és Nagydobrony alig 30 kilométerre fekszik egymástól , Szernye pedig közöttük található. 
A kárpátaljai református gyülekezetek már felajánlották támogatásukat a nagydobronyiaknak, a Magyar Református Szeretetszolgálat pedig gyűjtést szervezett számukra, hogy elkezdhessék az újjáépítést: online adományozni ide kattintva lehet, az 1358-as adományvonalon pedig a támogatók hívásonként 250 forinttal segíthetik a közösséget. 
A romák elleni támadások viszonylag új fejleménynek számítanak, a magyar közösség elleni provokációk viszont évek óta tartanak Kárpátalján: februárban lengyel nacionalisták (!) próbálták felgyújtani a Kárpátaljai Magyarok szövetségének ungvári székházát,amit aztán később fel is robbantottak.
Beregszászon márciusban magyar rendszámú autókat gyújtottak fel, aztán áprilisban meggyaláztak egy magyar zászlót is. A támadások mögött mindig félkatonai neonáci szervezetek állnak, az ukrán hatóságok viszont következetesen állítják, hogy a provokációk és vérontások mögött az orosz titkosszolgálat, az FSZB műveletei állhatnak. Mint a 24.hu írja, a lembergi vérontás után Vaszil Hricak a Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) elnöke figyelmeztetett rá, Oroszország szívesen játssza ki a nemzetiségi kártyát, és próbál kisebbségek közötti viszályt szítani Ukrajnában. Az ukrán álláspontot erősítheti, hogy a beregszászi magyar központot felgyújtó lengyel támadók Kárpátalja kormányzója szerint a Falanga nevű, pánszlávista Putyin-barát szervezet tagjai voltak, a csoport több tagja pedig az oroszbarát szakadárok oldalán harcolt Donbasszban.
2018.07.17 17:28

Trump „agyalágyult” és „egy zsarnok védelmére kelt” – reakciók Helsinki után

Publikálás dátuma
2018.07.17 16:41

Fotó: AFP/
Kétpárti elképedés fogadta az Egyesült Államokban, hogy Donald Trump inkább adott hitelt Vlagyimir Putyin állításának, mint saját hírszerzésének. Még az elnök egyik elszánt híve is úgy véli, most komoly hibát vétett.
Az elnök köntörfalazását mindkét nagy párt elítélte, és Trump elidegenítette magától szövetségeseit is - így összegezte a National Public Radio, vagyis az amerikai közrádió a tegnap Helsinkiben tartott csúcstalálkozó amerikai visszhangjának a lényegét.  Trump az orosz államfővel lezajlott hétfői helsinki találkozóján felvetette ugyan Putyinnak a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba való orosz beavatkozás ügyét, de – mint azt a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón elmondta - az orosz elnök meggyőzte őt, amikor tagadta a feltételezett beavatkozást.  A múlt héten emeltek vádat távollétükben 12 orosz katonai hírszerző ellen, akik a kampány alatt behatoltak a demokraták kampánystábjának a számítógépes rendszerébe, és onnan tömegesen loptak el adatokat. Nem sokkal korábban a washingtoni szenátus hírszerzési bizottsága arra a következtetésre jutott, hogy az amerikai hírszerzés helyesen állapította meg: az orosz szolgálatok Putyin utasítására, Trump választási győzelmének elősegítése érdekében – vagyis Hillary Clinton demokrata elnökjelölt ellen – avatkoztak be a választási folyamatba. Trump a sajtóértekezleten arról beszélt, hogy bizalmat táplál ugyan az amerikai hírszerzés iránt,de „Putyin elnök rendkívül erős és erőteljes volt ma a tagadásban”. Az amerikai elnök elmondása szerint Dan Coats, az amerikai hírszerző közösség igazgatója, valamint mások is azt mondták neki, hogy az oroszok álltak a beavatkozási machinációk hátterében. „De itt van Putyin elnök. Éppen most mondta, hogy nem Oroszország volt az. Én azt mondom: nem látom semmi okát, hogy miért lettek volna ők” - fogalmazott. Washingtonban nem csupán az ellenzéki demokraták, hanem a kormánypárti republikánusok is szembeszálltak Trump álláspontjával. Az utóbbiak táborából a Trump éles bírálatában máskor gyakran is jeleskedő John McCain arizonai szenátor volt a legszókimondóbb. Szerinte az elnök „tudatosan egy zsarnok védelmére kelt”, és Helsinkiben tett kijelentései „emberemlékezet óta a legszégyenletesebb megnyilvánulás volt amerikai elnök részéről”.   
Paul Ryan, a washingtoni képviselőház elnöke megállapította: nem kétséges, hogy az oroszok beavatkoztak a választási folyamatba.
Még Newt Gingrich, volt képvielőházi elnök is, aki pedig Trump lelkes hívének számít, azt mondta, hogy az elnök elkövette hivatali idejének eddigi legsúlyosabb hibáját, és ezt haladéktalanul orvosolni kell.  John Brennan, aki a demokrata Barack Obama elnöksége alatt a CIA-t vezette, „agyalágyultnak” nevezte a szerinte „Putyin zsebében” levő Trump kijelentését, és úgy vélekedett, hogy az felért egy árulással.  Az elnök támogatójának tekintett Fox News hírtévében ugyanakkor Trump utóbb arra panaszkodott, hogy a sajtóértekezleten neki és Putyinnak ezzel a „boszorkányüldözéssel” kellett foglalkoznia, holott csúcstalálkozón olyan fontos kérdéseket igyekeztek megoldani, mint Szíria vagy a nukleáris fegyverek terjedésének a megakadályozása.

Marina, egy újabb vörös hajú orosz kémnő

Miközben az egész világ a helsinki amerikai-orosz csúcstalálkozóra várakozott, washingtoni bejelentés szerint vasárnap az amerikai hatóságok őrizetbe vettek egy orosz fedett ügynököt. A 29 éves Marina Butina a fegyvertartási jogok ügyében a hangját hallató aktivistának mutatkozott, valójában azonban azon dolgozott, hogy amerikai tisztségviselőkről és politikai szervezetekről gyűjtsön adatokat a Kreml számára. Titkos tevékenysége – derül ki az iratokból – a 2016-os elnökválasztási kampány idejére összpontosult, és főként arra irányult, hogy kapcsolatokat építsen ki a Nemzeti Lőfegyver Szövetségnél (NRA). Marina Butinával együttműködött egy amerikai személy, akinek része volt „privát kommunikációs csatorna” létesítésében a Kreml és „az egyik amerikai politikai párt” tisztségviselői között, az NRA-n keresztül. A nő diákvízummal tartózkodott 2016 augusztusa óta az Egyesült Államokban, és a washingtoni Amerikai Egyetemen vett részt mesterképzésen, a nemzetközi kapcsolatok területén.   

2018.07.17 16:41
Frissítve: 2018.07.17 16:42