Harmincból tíz busz sikerült, a BKV eláll az Ikarus-szerződéstől

Publikálás dátuma
2018.07.11 14:25
Az eddig kipróbálásra leszállított járművek is okoznak „meglepetéseket”
Fotó: magyarbusz.info/
Az Ikarus Egyedi Kft. összesen 180 buszra szerződött a Volánnal és a BKV-val, de nem tudta ezeket legyártani. A kormány mégis megmentené a céget, stratégiailag kiemelt jelentőségűnek nyilvánította.
A BKV Igazgatóságának döntése alapján a BKV eláll az Ikarus Egyedi Kft.-vel kötött szerződéstől – írja közleményben a BKV Zrt. Felidézték, hogy a Volánbusz Zrt. és az Ikarus Egyedi Kft. között  2017. január 16-án jött létre szerződés 180 Modulo M168d típusú csuklós autóbusz adásvételéről. Ugyanebben az évben december 20-án a Volánbusz Zrt., a BKV Zrt. és az Ikarus Egyedi Kft. háromoldalú szerződést kötött 30 jármű átruházása érdekében. A 30 autóbuszból a szerződés teljesítésének határidejéig (2018. április 11.), illetve a határidőt követő, szerződésben rögzített további 90 napos időszak leteltéig összesen 10 darabot vettek át. A szerződés értelmében a BKV Zrt. a nem szerződésszerű teljesítésre tekintettel jogosult a szerződéstől való elállásra, valamint a késedelmes teljesítésre tekintettel további jogkövetkezmények (kötbér) alkalmazására. „A BKV Zrt. Igazgatóságának döntése értelmében Társaságunk az Ikarus Egyedi Kft.-vel kötött Modulo M168d típusú autóbuszok adásvételéről szóló szerződéstől az Ikarus Egyedi Kft. által nem teljesített rész tekintetében eláll. Megkezdjük továbbá az Ikarus Egyedi Kft.-hez csatlakozó szerződések felülvizsgálatát is, melynek eredményéhez képest fog Társaságunk a további szükséges lépések megtétele felől dönteni, hiszen a BKV nem kíván lemondani a szerződésekben biztosított jogairól, illetve azok érvényesítéséről” – olvasható a közleményben.

Megmentené a kormány

Mint a Népszava is megírta, az Ikarus Egyedi Kft. hétfőn jelentette be, hogy fizetési nehézségeinek kezelése érdekében csődvédelmet kért, a csődeljárás alatt reorganizálják a társaság működését, és helyreállítják a fizetőképességét. Arra kérte a kormányt, minősítse a társaságot stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek, és vegyen részt a reorganizációs folyamatban. A kérése teljesült, és az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye szerint szerint a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítéssel lehetővé válhat a cég vagyonának, a felhalmozott termelőeszközöknek, készleteknek és tudásnak az egyben tartása. A Napi.hu kedden arról írt: bár az Ikarus Egyedi Kft. bejelentette, hogy csődvédelmet kér, ennek egyelőre nincs nyoma a Cégbíróságon. Ha összejön a csődvédelem, akkor annak ideje alatt a céggel kötött szerződéseket nem lehet felmondani.
Témák
BKVIkarus
2018.07.11 14:25
Frissítve: 2018.07.11 14:47

Még az MNB is csökkenő jövedelmeket vár a cafetéria átalakításától

Publikálás dátuma
2018.07.15 16:19
Erzsébet-utalványok. Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Kállai Márton
Váratlan helyről kaptak támogatást a szakszervezetek. Igazából senki nem érti, mire jó az adókedvezmények megszüntetése, a költségvetés legfeljebb néhány milliárdot nyer vele.
Csökkenhet a foglalkoztatottak nettó jövedelme a béren kívüli juttatások szabályainak változása okán jövőre – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is a Költségvetési jelentés címet viselő, pénteken közzétett dokumentumában. Nem várt helyről kaptak tehát támogatást a szakszervezetek, és az ellenzéki pártok, amelyek ugyanezen okból tiltakoznak a cafetéria rendszerének átalakítása miatt.  „A béren kívüli juttatások rendszerének átfogó átalakítása összességében közel semleges hatást gyakorolhat a költségvetésre” – teszi hozzá a jegybak. Az MNB azzal a feltételezéssel számol, hogy az adómentes vagy kedvezményesen adózó cafetériaelemek megszűnnek, s a béren kívüli juttatások így negyedével mérséklődnek. Ez nagyjából egybeesik a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) számításával is: a dolgozónként nyújtott évi átlagosan nem egészen négyszázezer forintnyi béren kívüli juttatásból kilencvenezret veszítenek el az érintettek.  Mint ismeretes, az adótörvények változása nyomán jövőre a cafetériarendszer három eleme közül az adómentes juttatások csaknem teljes körűen megszűnnek, a kedvezményes béren kívüli juttatások kategóriában a készpénzjuttatás eltörlésével csak a SZÉP-kártya marad évi 450 ezer forintos összeghatárig, míg az egyes meghatározott juttatások szintén nagyrészt megszűnnek vagy bérként adóznak tovább. Az MNB azt gondolja, hogy ezeknek a juttatásoknak a kilencven százalékát a munkaadók beépítik a bérbe, de ebben az esetben az addig biztosított cafetéria egy része után az általános szabályok szerint kell adózni. Emiatt nagyjából kétmillió ember nettó jövedelme lehet kevesebb, miközben a jegybank szerint ez a költségvetés egyenlegét érdemben nem befolyásolja.
Ha pedig az MNB-nek igaza van, jogosan teszi fel a kérdést közleményében a MASSZ: tulajdonképpen kinek használ ez az egész?
A munkaadók nyilván nem fognak többet költeni béren kívüli juttatásokra, de a cafetéria bizonyos elemeinek megadóztatása miatt nettóban kevesebbet adhatnak például albérleti hozzájárulása, utazási támogatásra, és kisebb összeggel járulhatnak hozzá a lakáshitelek vagy a diákhitelek visszafizetéséhez. Ez biztosan nem segíti a munkaerő belső mobilitását. A jegybank úgy látja, ezzel a költségvetés sem jut jelentős többletbevételhez – a jövő évi büdzsé bevételi főösszegének tervezete több mint 17 ezer milliárd, és ehhez képest vajmi keveset jelent a cafetérián esetleg nyerhető pár milliárd forint. Így a tervezett változások egyedüli vesztese a munkavállaló, miközben az egész ügynek nincs igazi nyertese.
2018.07.15 16:19

A foci vb miatt is bizakodhatnak a sörgyártók

Publikálás dátuma
2018.07.15 15:41

Fotó: Népszava/
A piacot a négy nagy gyár uralja, de egyre többen vágnak bele a sörfőzésbe. Nő a prémium termékek iránti kereslet.
Bár a hazai sörgyártók árbevétele tavaly 149 milliárdról 146 milliárdra csökkent, az ezzel foglalkozó társaságok száma 98-ról 104-re emelkedett – közölte az Opten nevű céginformációs szolgáltató. A piac szereplői ellen ráadásul csak mutatóban indult felszámolás vagy kényszertörlés. A hazai piacot négy nagy cég uralja: a Dréher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt., a Pécsi Sörfőzde Zrt. és a Borsodi Sörgyár Kft. Hozzájuk folyik be a teljes iparági bevétel 98 százaléka. Mellettük számos mikro- és kisvállalkozás, illetve családi főzde működik szerte az országban, meglovagolva a kézműves sörök iránt felélénkült keresletet. 2017-re a százmilliónál nagyobb árbevételű sörcégek száma 13-ról 16-ra, a kisebbeké pedig 85-ről 88-ra emelkedett. Az időjárás és a fesztivállátogatottság hullámzásai mellett a jövedelmezőséget az ízesített sörök és ciderek piacán a csipszadó emelése, míg az iparág egészét tekintve a prémiumsörök iránt növekvő kereslet határozza meg – idézik Hantos Zoltánt, az Opten projektmenedzserét. Felméréseik szerint az iparág társaságai 2014 és 2017 között mindössze 783 millió forint uniós támogatáshoz jutottak, mivel az EU támogatási rendszerében a borászattal szemben ez a kör nem részesül kiemelt elbírálásban. Igaz, ez az összeg viszont jellemzően a kis kifőzdékhez került. A hazai sörgyárak 2018-as teljesítményére bizonnyal az oroszországi labdarúgó-világbajnokság is kedvező hatást gyakorolt – véli a céginformációs szolgáltató.
Szerző
2018.07.15 15:41