Varga el sem ment, Banai mindenkit megnyugtatott a költségvetési bizottságban

Publikálás dátuma
2018.07.11 18:18

Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Varga Mihály nem ment el az Országgyűlés költségvetési bizottságának szerdai ülésére, államtitkára viszont mindenkit megnyugtatott: ha a jövő évi költségvetés kapcsán el is számolták magukat, akkor a költségvetési tartalékokból "kipótolják" majd a veszteséget.
Varga Mihály nem ment el az Országgyűlés költségvetési bizottságának szerdai ülésére. A miniszter feltehetően megkapta Varju László bizottsági elnök (DK) a meghívóját a "Tájékoztató a forint gyengüléséről, és ennek költségvetési politikára gyakorolt hatásáról és a Pénzügyminisztérium ezzel kapcsolatos terveiről" címet viselő napirendre, ám a bizottság éber alelnöke Szűcs Lajos (Fidesz) a meghívó elküldésével egyidejűleg - írásban - le is vetette a napirendről ezt a témát. Indítványát azzal egészítette ki, hogy "tekintettel arra, hogy a bizottság kormánypárti többsége nem fogja támogatni az erre irányuló napirendet, ezért javasoljuk, hogy az érintetteket értesítse ki a a fent említett változásokról." Varga Mihály, tehát nem jött, de a következő napirendi pontnál, a 2019. évi központi költségvetés szóló törvényjavaslat bizottsági tárgyalásán - a kormány képviselőjeként - Banai Péter Benő pénzügyi államtitkárnak kötelező volt részt vennie. Így nem úszta meg az ellenzéki képviselőknek azt a kérdését, hogy vajon miért 311 forintos euróárfolyamot tartalmaz a jövő évi büdzsé, amikor forint hetek óta gyengélkedik, szerdán az MNB 324,62 forinton jegyezte az európai közös devizát. Márpedig az elemzők véleménye szerint az év végén jó esetben 320 forint körül alakulhat a kurzus. Ez kétségtelenül kedvező az exportőröknek, valamint a hozzánk látogató turistáknak - mondta Varju László -, ám kedvezőtlenül érinti a még mindig 20 százalék körüli devizaadósságunkat, gerjeszti az inflációt, ennek révén újabb korrekciót kényszerít ki a nyugdíjak emelésénél. Az államtitkár elárulta: a költségvetési javaslatba mindig a törvénytervezet benyújtását megelőző öt hónap átlagárfolyamával számolnak. Elismerte egy olyan szabadon lebegő devizánál, mint amilyen a forint, nem tudják megjósolni, hogy egy év múlva hogyan is alakul az árfolyam. (Ez is példázza azt, hogy amikor az Országgyűlés a nyár elején elfogadja a következő évi költségvetést, akkor még semmi rálátása nincs a nemzetközi és a hazai gazdasági folyamatokra.) Ha elszámolták magukat, akkor a költségvetési tartalékokból "kipótolják" a veszteséget - tette hozzá Banai Péter Benő.

Rendeznék az otthonápolás díját

A parlamenti ellenzéki frakciók egységesen javasolták, hogy a méltánytalanul alacsony, 32,6 ezer forintos alapösszegű otthonápolási díjat emeljék fel 80 ezer forintra. (A jelenlegi, legmagasabb kategóriájú segély, családi pótlékkal együtt havi 75 810 forint.) A környező országokban, ahol mindenütt munkaviszonynak számolják el a gondoskodásnak ezt a formáját, a mienknél magasabb az alapösszeg, átszámítva Romániában 130 ezer, Csehországban pedig 180 ezer forint, Szlovákiában - ahol augusztustól a fogyatékkal élők további 98 ezer forintot kapnak -, 138 ezer forint.  Nálunk, ha az ápoló beteg lesz, akkor legfeljebb 45 napig jár számára a társadalombiztosítási ellátás. Bár a kormány semmiképpen nem kívánja ezt a járadékemelést a költségvetési törvénybe beemelni, de kormánypárti képviselők tárgyalásokat kezdeményeznek az Emberi Erőforrás Minisztériumával - Varju László bizottsági elnök részvételével - s remélik, hogy az ősszel önálló jogszabályként benyújtva, 2019. január 1-jétől orvosolják a problémát. Ebben bízva az ellenzéki képviselők visszavonták indítványukat. 

2018.07.11 18:18
Frissítve: 2018.07.11 18:55

Még az MNB is csökkenő jövedelmeket vár a cafetéria átalakításától

Publikálás dátuma
2018.07.15 16:19
Erzsébet-utalványok. Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Kállai Márton
Váratlan helyről kaptak támogatást a szakszervezetek. Igazából senki nem érti, mire jó az adókedvezmények megszüntetése, a költségvetés legfeljebb néhány milliárdot nyer vele.
Csökkenhet a foglalkoztatottak nettó jövedelme a béren kívüli juttatások szabályainak változása okán jövőre – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is a Költségvetési jelentés címet viselő, pénteken közzétett dokumentumában. Nem várt helyről kaptak tehát támogatást a szakszervezetek, és az ellenzéki pártok, amelyek ugyanezen okból tiltakoznak a cafetéria rendszerének átalakítása miatt.  „A béren kívüli juttatások rendszerének átfogó átalakítása összességében közel semleges hatást gyakorolhat a költségvetésre” – teszi hozzá a jegybak. Az MNB azzal a feltételezéssel számol, hogy az adómentes vagy kedvezményesen adózó cafetériaelemek megszűnnek, s a béren kívüli juttatások így negyedével mérséklődnek. Ez nagyjából egybeesik a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) számításával is: a dolgozónként nyújtott évi átlagosan nem egészen négyszázezer forintnyi béren kívüli juttatásból kilencvenezret veszítenek el az érintettek.  Mint ismeretes, az adótörvények változása nyomán jövőre a cafetériarendszer három eleme közül az adómentes juttatások csaknem teljes körűen megszűnnek, a kedvezményes béren kívüli juttatások kategóriában a készpénzjuttatás eltörlésével csak a SZÉP-kártya marad évi 450 ezer forintos összeghatárig, míg az egyes meghatározott juttatások szintén nagyrészt megszűnnek vagy bérként adóznak tovább. Az MNB azt gondolja, hogy ezeknek a juttatásoknak a kilencven százalékát a munkaadók beépítik a bérbe, de ebben az esetben az addig biztosított cafetéria egy része után az általános szabályok szerint kell adózni. Emiatt nagyjából kétmillió ember nettó jövedelme lehet kevesebb, miközben a jegybank szerint ez a költségvetés egyenlegét érdemben nem befolyásolja.
Ha pedig az MNB-nek igaza van, jogosan teszi fel a kérdést közleményében a MASSZ: tulajdonképpen kinek használ ez az egész?
A munkaadók nyilván nem fognak többet költeni béren kívüli juttatásokra, de a cafetéria bizonyos elemeinek megadóztatása miatt nettóban kevesebbet adhatnak például albérleti hozzájárulása, utazási támogatásra, és kisebb összeggel járulhatnak hozzá a lakáshitelek vagy a diákhitelek visszafizetéséhez. Ez biztosan nem segíti a munkaerő belső mobilitását. A jegybank úgy látja, ezzel a költségvetés sem jut jelentős többletbevételhez – a jövő évi büdzsé bevételi főösszegének tervezete több mint 17 ezer milliárd, és ehhez képest vajmi keveset jelent a cafetérián esetleg nyerhető pár milliárd forint. Így a tervezett változások egyedüli vesztese a munkavállaló, miközben az egész ügynek nincs igazi nyertese.
2018.07.15 16:19

A foci vb miatt is bizakodhatnak a sörgyártók

Publikálás dátuma
2018.07.15 15:41

Fotó: Népszava/
A piacot a négy nagy gyár uralja, de egyre többen vágnak bele a sörfőzésbe. Nő a prémium termékek iránti kereslet.
Bár a hazai sörgyártók árbevétele tavaly 149 milliárdról 146 milliárdra csökkent, az ezzel foglalkozó társaságok száma 98-ról 104-re emelkedett – közölte az Opten nevű céginformációs szolgáltató. A piac szereplői ellen ráadásul csak mutatóban indult felszámolás vagy kényszertörlés. A hazai piacot négy nagy cég uralja: a Dréher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt., a Pécsi Sörfőzde Zrt. és a Borsodi Sörgyár Kft. Hozzájuk folyik be a teljes iparági bevétel 98 százaléka. Mellettük számos mikro- és kisvállalkozás, illetve családi főzde működik szerte az országban, meglovagolva a kézműves sörök iránt felélénkült keresletet. 2017-re a százmilliónál nagyobb árbevételű sörcégek száma 13-ról 16-ra, a kisebbeké pedig 85-ről 88-ra emelkedett. Az időjárás és a fesztivállátogatottság hullámzásai mellett a jövedelmezőséget az ízesített sörök és ciderek piacán a csipszadó emelése, míg az iparág egészét tekintve a prémiumsörök iránt növekvő kereslet határozza meg – idézik Hantos Zoltánt, az Opten projektmenedzserét. Felméréseik szerint az iparág társaságai 2014 és 2017 között mindössze 783 millió forint uniós támogatáshoz jutottak, mivel az EU támogatási rendszerében a borászattal szemben ez a kör nem részesül kiemelt elbírálásban. Igaz, ez az összeg viszont jellemzően a kis kifőzdékhez került. A hazai sörgyárak 2018-as teljesítményére bizonnyal az oroszországi labdarúgó-világbajnokság is kedvező hatást gyakorolt – véli a céginformációs szolgáltató.
Szerző
2018.07.15 15:41