ÁSZ: az MNB működése szabályszerű, de...

Publikálás dátuma
2018.07.11 18:48

Fotó: Népszava/
Közzétették a jegybank 2016. évi működéséről szóló jelentést, amelynek legfontosabb megállapítása: az MNB irányítási, beszámolási és ellenőrzési rendszere szabályozottan működött. Ám az ördög a részletekben rejlik.
Az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) sok kritika érte, hogy míg az előző jegybanki elnök, Simor András 2013. márciusáig tartó időszakának ellenőrzését a legapróbb részletekig elvégezte, az azt követő időszakról csak évekkel később készített jelentést. Talán ezeket a bírálatokat is megszívlelve szerdán a számvevők közzétették a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2016. évi működéséről szóló jelentést, amelynek legfontosabb megállapítása, hogy az MNB irányítási, beszámolási és ellenőrzési rendszere 2016-ban szabályozottan működött.
Ebben aligha kételkedhetünk, bár a sok vihart látott alapítványok vizsgálatának eredményét hiába is keresnénk - feltehetően az ÁSZ ezeket nem tekinti a vizsgálata tárgyának. A jegybanki működéstől teljesen idegen Értéktár működését rendben lévőnek tartották, nem csak szükségtelenségét nem tették kritika tárgyává, de azt sem, hogy vajon reális árat fizettek-e a megvásárolt műkincsekért és műtárgyakért, s vajon indokolt volt-e egyes kulturális értékek megvásárlása? Az idei parlamenti választásokkal lejárt mandátumú felügyelő bizottság az ÁSZ szerint szintén szabályosan működött - írják ezt annak ellenére, hogy ez a testület gond nélkül elfogadta az MNB ingatlanvásárlásait, és ezek indokoltságára nem kért magyarázatot.
Az viszont jogosan vették észre, hogy a felügyeleti eljárások során, ezek lezárását követően nem gondoskodtak a nem kezelhető adatok megsemmisítéséről. Talányos megállapítás ugyanakkor, hogy "az MNB gazdálkodása a működési költségekre és a beruházásokra vonatkozó éves terv kialakítását kivéve (...) szabályszerűek voltak. (...) a részletezettsége nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak." Márpedig közismert:
az ördög a részletekben van.
Szerző
Témák
MNBÁSZ
2018.07.11 18:48
Frissítve: 2018.07.11 19:09

Még az MNB is csökkenő jövedelmeket vár a cafetéria átalakításától

Publikálás dátuma
2018.07.15 16:19
Erzsébet-utalványok. Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Kállai Márton
Váratlan helyről kaptak támogatást a szakszervezetek. Igazából senki nem érti, mire jó az adókedvezmények megszüntetése, a költségvetés legfeljebb néhány milliárdot nyer vele.
Csökkenhet a foglalkoztatottak nettó jövedelme a béren kívüli juttatások szabályainak változása okán jövőre – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is a Költségvetési jelentés címet viselő, pénteken közzétett dokumentumában. Nem várt helyről kaptak tehát támogatást a szakszervezetek, és az ellenzéki pártok, amelyek ugyanezen okból tiltakoznak a cafetéria rendszerének átalakítása miatt.  „A béren kívüli juttatások rendszerének átfogó átalakítása összességében közel semleges hatást gyakorolhat a költségvetésre” – teszi hozzá a jegybak. Az MNB azzal a feltételezéssel számol, hogy az adómentes vagy kedvezményesen adózó cafetériaelemek megszűnnek, s a béren kívüli juttatások így negyedével mérséklődnek. Ez nagyjából egybeesik a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) számításával is: a dolgozónként nyújtott évi átlagosan nem egészen négyszázezer forintnyi béren kívüli juttatásból kilencvenezret veszítenek el az érintettek.  Mint ismeretes, az adótörvények változása nyomán jövőre a cafetériarendszer három eleme közül az adómentes juttatások csaknem teljes körűen megszűnnek, a kedvezményes béren kívüli juttatások kategóriában a készpénzjuttatás eltörlésével csak a SZÉP-kártya marad évi 450 ezer forintos összeghatárig, míg az egyes meghatározott juttatások szintén nagyrészt megszűnnek vagy bérként adóznak tovább. Az MNB azt gondolja, hogy ezeknek a juttatásoknak a kilencven százalékát a munkaadók beépítik a bérbe, de ebben az esetben az addig biztosított cafetéria egy része után az általános szabályok szerint kell adózni. Emiatt nagyjából kétmillió ember nettó jövedelme lehet kevesebb, miközben a jegybank szerint ez a költségvetés egyenlegét érdemben nem befolyásolja.
Ha pedig az MNB-nek igaza van, jogosan teszi fel a kérdést közleményében a MASSZ: tulajdonképpen kinek használ ez az egész?
A munkaadók nyilván nem fognak többet költeni béren kívüli juttatásokra, de a cafetéria bizonyos elemeinek megadóztatása miatt nettóban kevesebbet adhatnak például albérleti hozzájárulása, utazási támogatásra, és kisebb összeggel járulhatnak hozzá a lakáshitelek vagy a diákhitelek visszafizetéséhez. Ez biztosan nem segíti a munkaerő belső mobilitását. A jegybank úgy látja, ezzel a költségvetés sem jut jelentős többletbevételhez – a jövő évi büdzsé bevételi főösszegének tervezete több mint 17 ezer milliárd, és ehhez képest vajmi keveset jelent a cafetérián esetleg nyerhető pár milliárd forint. Így a tervezett változások egyedüli vesztese a munkavállaló, miközben az egész ügynek nincs igazi nyertese.
2018.07.15 16:19

A foci vb miatt is bizakodhatnak a sörgyártók

Publikálás dátuma
2018.07.15 15:41

Fotó: Népszava/
A piacot a négy nagy gyár uralja, de egyre többen vágnak bele a sörfőzésbe. Nő a prémium termékek iránti kereslet.
Bár a hazai sörgyártók árbevétele tavaly 149 milliárdról 146 milliárdra csökkent, az ezzel foglalkozó társaságok száma 98-ról 104-re emelkedett – közölte az Opten nevű céginformációs szolgáltató. A piac szereplői ellen ráadásul csak mutatóban indult felszámolás vagy kényszertörlés. A hazai piacot négy nagy cég uralja: a Dréher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt., a Pécsi Sörfőzde Zrt. és a Borsodi Sörgyár Kft. Hozzájuk folyik be a teljes iparági bevétel 98 százaléka. Mellettük számos mikro- és kisvállalkozás, illetve családi főzde működik szerte az országban, meglovagolva a kézműves sörök iránt felélénkült keresletet. 2017-re a százmilliónál nagyobb árbevételű sörcégek száma 13-ról 16-ra, a kisebbeké pedig 85-ről 88-ra emelkedett. Az időjárás és a fesztivállátogatottság hullámzásai mellett a jövedelmezőséget az ízesített sörök és ciderek piacán a csipszadó emelése, míg az iparág egészét tekintve a prémiumsörök iránt növekvő kereslet határozza meg – idézik Hantos Zoltánt, az Opten projektmenedzserét. Felméréseik szerint az iparág társaságai 2014 és 2017 között mindössze 783 millió forint uniós támogatáshoz jutottak, mivel az EU támogatási rendszerében a borászattal szemben ez a kör nem részesül kiemelt elbírálásban. Igaz, ez az összeg viszont jellemzően a kis kifőzdékhez került. A hazai sörgyárak 2018-as teljesítményére bizonnyal az oroszországi labdarúgó-világbajnokság is kedvező hatást gyakorolt – véli a céginformációs szolgáltató.
Szerző
2018.07.15 15:41