Erdogan: "nincs már olyan, hogy civil vagy katona"

Publikálás dátuma
2018.07.11 20:37

Fotó: Anadolu Agency/ Kayhan Ozer
Az új elnöki rendszerében nincs akadálya, hogy a katonai főparancsnokság a védelmi minisztérium irányítása alá kerüljön - jelentette ki az államfő. Törökországban a végrehajtó hatalom feje már nem a kormány, hanem Recep Tayyip Erdogan.
"Nincs már olyan, hogy civil vagy katona, ezt a megközelítést meghaladtuk"
- fogalmazott azerbajdzsáni és észak-ciprusi látogatása alatt a török elnök, írja az MTI. A védelmi miniszter és a haderő közötti kapcsolatok a jövőben még inkább "szolidárisak" lesznek, hangsúlyozta Erdogan.
A június 24-én újraválasztott - és immár a kormányt is irányító - Erdogan államfői eskütétele után néhány órával, hétfőn nevezte ki a hivatalához tartozó minisztereit.
Törökországban a végrehajtó hatalom feje már nem a kormány, hanem az államfő.
A hétfőn életbe lépett alkotmánymódosítással a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény is megszűnt, és az elnökre szállt át a teljes kormányfői jogkör. A minisztériumok, amelyek számát az új rendszerben Erdogan több tárca összevonásával 16-ra csökkentette, ezentúl az elnöki hivatalhoz tartoznak.
A kormányzat jelentősen átalakult, csak a belügyi, a külügyi és az igazságügyi tárca élén nem történt változás. Erdogan hétfő este bejelentette, hogy egy alelnököt is választ maga mellé, és a Hürriyet beszámolója szerint az újságíróknak a külföldi útján adott nyilatkozatában jelezte: lehet, hogy a jövőben egy második alelnököt is kinevez.
Arra vonatkozóan, hogy az egyesítéssel újonnan létrejött kincstári és pénzügyminisztérium vezetését saját vejére, Berat Albayrakra bízta, Erdogan a friss nyilatkozatban azt mondta: Albayraknak a pénzügyi szektorban megvannak mind a gyakorlati, mind az elméleti tapasztalatai.
Erdogan hozzátette: a hitelminősítő intézetek is mindig egyre lejjebb sorolták Törökországot, miközben az felfelé haladt. Úgyhogy Ankara azokra sem hallgat.
A török államfő rámutatott: az ország új, elnöki rendszerében a központi bank és az állami bankok is gyakorlatilag már összekapcsolódtak a kincstári és pénzügyi tárcával. Emlékeztetett egyúttal arra, hogy a kincstár és a pénzügyminisztérium korábban egy intézmény volt.
Egy hétfőn kiadott törvényerejű rendelet értelmében ezentúl a mindenkori államfő jelöli majd ki a központi bank elnökét, az intézmény alelnökeit és a monetáris tanácstagokat is. Az intézkedéssel az érintett tisztviselők megbízatása egyúttal a korábbi 5 évről 4 évre csökken.
A török líra a kora esti órákban a dollárral szemben 4,76-ról 4,84-ra, az euróval szemben pedig 5,59-ről 5,67-re gyengült.
2018.07.11 20:37

Lángoló imaház, rettegő cigányok Nagydobronyban

Publikálás dátuma
2018.07.17 17:28
A leégett nagydobronyi imaház és óvoda romjai
Fotó: Facebook/ Nagydobronyi Református Egyházközség/
Vasárnap hajnalban leégett a nagydobronyi cigánytelepen épített óvoda és imaház. A helyi romák külső támadástól rettegnek, a lembergi cigánypogrom után nem alaptalanul.
Fáklyaként világított vasárnap hajnali háromkor a nagydobronyi cigánytelep imaháza: égett az imaház és a mellé épített, roma gyerekeket ellátó óvoda, a lángnyelvek pedig ez családi ház oldalába is belekaptak.
„Még nem tudjuk, hogy gyújtogatás volt, csak sejtjük, a hatóságok nem nyilatkoznak; a helyiek mindenesetre egy idegen autót láttak éjjel a telepen - mondta a Népszavának Kolozsy András, a település vezető lelkésze. 
Mint hozzátette, a faluban mindenki megdöbbent a történteken: külföldi adományokból, együtt építették az imaházat, magyarok és cigányok közösen, több év munkája veszett oda. Imaház híján úgynevezett „Déli cigánytelep” lakói a templomkertben gyűltek össze vasárnap délután: itt siratták el közös munkájuk eredményét, és az óvodát, ahol 54 helyi gyereket foglalkoztattak, tanítottak. 
Ha gyújtogatás is történt, Kolozsy biztos benne, hogy nem helyi lakos tette: az imaház felgyújtása inkább a helyi lakóknak, főként a cigányságnak szóló üzenet lehetett. A mintegy 6300 lélekszámú Nagydobronyban eddig békében élnek együtt magyarok és romák, a cigányság most azonban retteg, sokan aludni sem mernek, nehogy álmukban érje családjukat támadás, éjszakánként őrzik portájukat.
A félelmek nem alaptalanok, hiszen az ukrán nacionalisták az utóbbi hetekben egyre vakmerőbb és brutális támadásokat hajtottak végre a cigányság ellen: a véres lembergi leszámolás során a Józan és Dühödt Ifjúság nevű neonáci szervezet tagjai szó szerint kibeleztek magyar roma férfit. Az áldozat a kárpátaljai Szernyéről származott, és halála után a régiót is utolérte a terror: Kolozsy András úgy tudja, egy beregszászi cigány asszonyt is éjszakai támadás ért, napokkal azelőtt, hogy a kigyulladt a nagydobronyi, főként romák látogatta imaház. Beregszász és Nagydobrony alig 30 kilométerre fekszik egymástól , Szernye pedig közöttük található. 
A kárpátaljai református gyülekezetek már felajánlották támogatásukat a nagydobronyiaknak, a Magyar Református Szeretetszolgálat pedig gyűjtést szervezett számukra, hogy elkezdhessék az újjáépítést: online adományozni ide kattintva lehet, az 1358-as adományvonalon pedig a támogatók hívásonként 250 forinttal segíthetik a közösséget. 
A romák elleni támadások viszonylag új fejleménynek számítanak, a magyar közösség elleni provokációk viszont évek óta tartanak Kárpátalján: februárban lengyel nacionalisták (!) próbálták felgyújtani a Kárpátaljai Magyarok szövetségének ungvári székházát,amit aztán később fel is robbantottak.
Beregszászon márciusban magyar rendszámú autókat gyújtottak fel, aztán áprilisban meggyaláztak egy magyar zászlót is. A támadások mögött mindig félkatonai neonáci szervezetek állnak, az ukrán hatóságok viszont következetesen állítják, hogy a provokációk és vérontások mögött az orosz titkosszolgálat, az FSZB műveletei állhatnak. Mint a 24.hu írja, a lembergi vérontás után Vaszil Hricak a Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) elnöke figyelmeztetett rá, Oroszország szívesen játssza ki a nemzetiségi kártyát, és próbál kisebbségek közötti viszályt szítani Ukrajnában. Az ukrán álláspontot erősítheti, hogy a beregszászi magyar központot felgyújtó lengyel támadók Kárpátalja kormányzója szerint a Falanga nevű, pánszlávista Putyin-barát szervezet tagjai voltak, a csoport több tagja pedig az oroszbarát szakadárok oldalán harcolt Donbasszban.
2018.07.17 17:28

Trump „agyalágyult” és „egy zsarnok védelmére kelt” – reakciók Helsinki után

Publikálás dátuma
2018.07.17 16:41

Fotó: AFP/
Kétpárti elképedés fogadta az Egyesült Államokban, hogy Donald Trump inkább adott hitelt Vlagyimir Putyin állításának, mint saját hírszerzésének. Még az elnök egyik elszánt híve is úgy véli, most komoly hibát vétett.
Az elnök köntörfalazását mindkét nagy párt elítélte, és Trump elidegenítette magától szövetségeseit is - így összegezte a National Public Radio, vagyis az amerikai közrádió a tegnap Helsinkiben tartott csúcstalálkozó amerikai visszhangjának a lényegét.  Trump az orosz államfővel lezajlott hétfői helsinki találkozóján felvetette ugyan Putyinnak a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba való orosz beavatkozás ügyét, de – mint azt a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón elmondta - az orosz elnök meggyőzte őt, amikor tagadta a feltételezett beavatkozást.  A múlt héten emeltek vádat távollétükben 12 orosz katonai hírszerző ellen, akik a kampány alatt behatoltak a demokraták kampánystábjának a számítógépes rendszerébe, és onnan tömegesen loptak el adatokat. Nem sokkal korábban a washingtoni szenátus hírszerzési bizottsága arra a következtetésre jutott, hogy az amerikai hírszerzés helyesen állapította meg: az orosz szolgálatok Putyin utasítására, Trump választási győzelmének elősegítése érdekében – vagyis Hillary Clinton demokrata elnökjelölt ellen – avatkoztak be a választási folyamatba. Trump a sajtóértekezleten arról beszélt, hogy bizalmat táplál ugyan az amerikai hírszerzés iránt,de „Putyin elnök rendkívül erős és erőteljes volt ma a tagadásban”. Az amerikai elnök elmondása szerint Dan Coats, az amerikai hírszerző közösség igazgatója, valamint mások is azt mondták neki, hogy az oroszok álltak a beavatkozási machinációk hátterében. „De itt van Putyin elnök. Éppen most mondta, hogy nem Oroszország volt az. Én azt mondom: nem látom semmi okát, hogy miért lettek volna ők” - fogalmazott. Washingtonban nem csupán az ellenzéki demokraták, hanem a kormánypárti republikánusok is szembeszálltak Trump álláspontjával. Az utóbbiak táborából a Trump éles bírálatában máskor gyakran is jeleskedő John McCain arizonai szenátor volt a legszókimondóbb. Szerinte az elnök „tudatosan egy zsarnok védelmére kelt”, és Helsinkiben tett kijelentései „emberemlékezet óta a legszégyenletesebb megnyilvánulás volt amerikai elnök részéről”.   
Paul Ryan, a washingtoni képviselőház elnöke megállapította: nem kétséges, hogy az oroszok beavatkoztak a választási folyamatba.
Még Newt Gingrich, volt képvielőházi elnök is, aki pedig Trump lelkes hívének számít, azt mondta, hogy az elnök elkövette hivatali idejének eddigi legsúlyosabb hibáját, és ezt haladéktalanul orvosolni kell.  John Brennan, aki a demokrata Barack Obama elnöksége alatt a CIA-t vezette, „agyalágyultnak” nevezte a szerinte „Putyin zsebében” levő Trump kijelentését, és úgy vélekedett, hogy az felért egy árulással.  Az elnök támogatójának tekintett Fox News hírtévében ugyanakkor Trump utóbb arra panaszkodott, hogy a sajtóértekezleten neki és Putyinnak ezzel a „boszorkányüldözéssel” kellett foglalkoznia, holott csúcstalálkozón olyan fontos kérdéseket igyekeztek megoldani, mint Szíria vagy a nukleáris fegyverek terjedésének a megakadályozása.

Marina, egy újabb vörös hajú orosz kémnő

Miközben az egész világ a helsinki amerikai-orosz csúcstalálkozóra várakozott, washingtoni bejelentés szerint vasárnap az amerikai hatóságok őrizetbe vettek egy orosz fedett ügynököt. A 29 éves Marina Butina a fegyvertartási jogok ügyében a hangját hallató aktivistának mutatkozott, valójában azonban azon dolgozott, hogy amerikai tisztségviselőkről és politikai szervezetekről gyűjtsön adatokat a Kreml számára. Titkos tevékenysége – derül ki az iratokból – a 2016-os elnökválasztási kampány idejére összpontosult, és főként arra irányult, hogy kapcsolatokat építsen ki a Nemzeti Lőfegyver Szövetségnél (NRA). Marina Butinával együttműködött egy amerikai személy, akinek része volt „privát kommunikációs csatorna” létesítésében a Kreml és „az egyik amerikai politikai párt” tisztségviselői között, az NRA-n keresztül. A nő diákvízummal tartózkodott 2016 augusztusa óta az Egyesült Államokban, és a washingtoni Amerikai Egyetemen vett részt mesterképzésen, a nemzetközi kapcsolatok területén.   

2018.07.17 16:41
Frissítve: 2018.07.17 16:42