Bizalmat kapott Babis második cseh kormánya

Publikálás dátuma
2018.07.12 07:19
Andrej Babis
Fotó: AFP/ Michal Cizek
Az ülésteremben jelenlévő 196 képviselő közül a kormányprogramot 105-en támogatták, 91 képviselő pedig ellene szavazott.
Bizalmat kapott csütörtökre virradóra a prágai parlamenti alsóházban az Andrej Babis vezette új cseh koalíciós kormány – írja az MTI. A bizalmi szavazásra a szerdai egész napos éles, rendkívül indulatos, helyenként nagyon személyeskedő és durva vitát követően csak jóval éjfél után került sor. A 200 tagú parlamenti alsóházban a szavazáskor az ülésteremben jelenlévő 196 képviselő közül a kormányprogramot 105 képviselő támogatta, 91 pedig ellene szavazott. A kilenc parlamenti párt közül az ANO Mozgalom, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) és a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) képviselői mondtak igent a kormányra, míg a Polgári Demokratikus Párt (ODS), a Cseh Kalózpárt, a bevándorlás ellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalom, a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL), a jobboldali TOP 09 párt, valamint a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) párt képviselői ellene voksoltak. A kormányoldalnak összesen 108 képviselője van, de az ülésről hárman hiányoztak. Jirí Masek, az ANO képviselője családi okokból éppen Ausztráliában tartózkodik, míg Milan Chovanec, volt szociáldemokrata belügyminiszter közölte: azért hiányzik, mert nem ért egyet a kommunisták bevonásával a kormányzatba. Zdenek Ondrácek, kommunista képviselő távolléte meglepetésnek számít, az oka nem ismeretes. A hatályos szabályok szerint a kormánynak a bizalom megszerzéséhez a szavazáson résztvevő képviselők több mint felének a támogatására volt szüksége, ami ezúttal 99 igent jelentett.

Tüntettek a parlament közelében

Csehországnak ezzel a tavaly októberi képviselőházi választás óta eltelt majdnem kilenc hónap után újra teljes értékű kormánya van. A kormányalakítás elhúzódásának legfőbb oka, hogy a pártok többsége nem volt hajlandó együttműködni Andrej Babissal, aki ellen az uniós támogatásokkal való visszaélés gyanúja miatt büntetőeljárás folyik és neve szerepel a volt csehszlovák kommunista állambiztonság (StB) ügynöklistáján. A délutáni órákban a parlament közelében több száz ember tüntetett az új kormány, a kommunisták bevonása ellen a kormányzásba, valamint Andrej Babis és Milos Zeman államfő ellen. Este a tüntetők a parlament épülete elé nyomultak, s amikor Andrej Babis kiment az épület elé, különböző tárgyakat, műanyag palackokat dobáltak felé. A választáson győztes Andrej Babis vezette ANO a Cseh Szociáldemokrata Párttal együtt alakított kisebbségi koalíciós kormányt. Miután a két politikai erőnek a 200 tagú alsóházban együtt 93 képviselője van (78 és 15 mandátum), ezért a parlament bizalmát csak egy harmadik erő segítségével szerezhette meg. Ennek érdekében az ANO úgynevezett türelmi megállapodást írt alá a 15 mandátummal rendelkező Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjával. A KSCM vállalta, hogy a bizalmi szavazáskor támogatni fogja a kormánykoalíciót és a megállapodás érvényessége alatt nem kezdeményez bizalmatlansági indítványt a kormány ellen. A miniszterelnökkel együtt 15 tagú kormányban a kormányfőt és kilenc tárcavezetőt az ANO jelölt, ötöt pedig a CSSD. A külügyminisztériumot ideiglenesen Jan Hamácek, szociáldemokrata kormányalelnök, belügyminiszter vezeti. A CSSD jelöltjét, Miroslav Pochét ugyanis Milos Zeman államfő nem volt hajlandó kinevezni külügyminiszternek. Hamácek szerint, aki egyben a CSSD elnöke is, már keresik a kialakult helyzet megoldását. A párt továbbra is az európai parlamenti képviselő Miroslav Pochét tartja jelöltjének.
2018.07.12 07:19
Frissítve: 2018.07.12 09:54

Soros György: Túl sokat veszítek, túl sok helyen

Publikálás dátuma
2018.07.17 19:04
Soros György egy 2014-es, brüsszeli sajtóeseményen
Fotó: AFP/Nurphoto/ Wiktor Dabrowski
Az orbáni, putyini autokráciák hatékonyabbak, mint a nyílt társadalmak – mondta a Soros György a The New York Times-nak. A 87 éves üzletember, aki egykor dollárszázmilliókat költött Kelet-Európában a civil társadalom és a liberális társadalom erősítésére, most úgy érzi, ügye bukásra áll.
Soros György úgy érzi, elvein mára felülkerekedtek a nacionalizmusra, törzsi hiedelmekre építő autokráciák – az idős mágnás erről egy portrébeszélgetés során vallott a The New York Times újságírójának. Az egykori üzletember mára inkább filantróp gondolkodónak tekinti magát, és kissé zavarja is, hogy a média inkább gazdasági előrejelzéseire, mintsem társadalomkritikájára figyel. A szerző emlékeztet, Soros Györgyre leginkább Karl Popper nyitott társadalom-elmélete, liberális demokráciák iránti szimpátiája hatott, a pénzember pedig ezt a tézist próbálta a gyakorlatba is átültetni saját vagyonának segítségével.  
Hiába költött azonban a jelek szerint több száz millió dollárt a posztszovjet országok fejleszésére – így 440 millió dollárt magyar egészségügy és oktatás fellendítésére – most azt látja, hogy elveit már nem fogadják szívesen: Magyarország és Lengyelország is a putyini autokrácia útjára lépett, Donald Trump hatalomra jutásával pedig a Soros által legfontosabbnak tartott értékek az Egyesült Államokban is veszélybe kerültek.
Túl sok helyen veszítek túl sokat – jegyezte meg a beszélgetés során Soros György, aki annak sem örül, hogy ennyi ellenséget gyűjtött össze, de elvei mellett akkor is kitart. ha végül elbukik; harcának része, hogy vagyonának nagyobb részét, 18 milliárd dollárt a Nyílt Társadalom Alapítványoknak (OSF) adta, a  Mint mondta, csalódott a korábban Soros-ösztöndíjjal Angliában tanuló Orbán Viktorban is, aki fiatalként még demokratának látszott, az üzletember pedig ekkor még szívesen támogatta anyagilag pártját, a Fideszt is. 
Ehhez képest, ma Soros György a magyar kormánypárti propaganda főgonoszának számít – emlékeztet a lap. Mint hozzáteszik, Soros a jelen körülmények között nem is látogatna Magyarországra, amit most mérgező élménynek érezne; elhagyja Budapestet az O.S.F központi irodája is; pedig Soros 1994-ben, egy moldovai egyetemen még arról beszélt, azért önti a pénzt a magyar intézményrendszerbe, mert olyan olyan országgá fejlesztené Magyarországot, ahonnan másodjára már nem emigrálna, mint ahogy 1946-ban tette.
2018.07.17 19:04
Frissítve: 2018.07.17 19:10

Lángoló imaház, rettegő cigányok Nagydobronyban

Publikálás dátuma
2018.07.17 17:28
A leégett nagydobronyi imaház és óvoda romjai
Fotó: Facebook/ Nagydobronyi Református Egyházközség/
Vasárnap hajnalban leégett a kárpátaljai Nagydobrony cigánytelepén épített óvoda és imaház. A helyi romák külső támadástól rettegnek, a lembergi cigánypogrom után nem alaptalanul.
Fáklyaként világított vasárnap hajnali háromkor a nagydobronyi cigánytelep imaháza: égett az imaház és a mellé épített, roma gyerekeket ellátó óvoda, a lángnyelvek pedig ez családi ház oldalába is belekaptak.
„Még nem tudjuk, hogy gyújtogatás volt, csak sejtjük, a hatóságok nem nyilatkoznak; a helyiek mindenesetre egy idegen autót láttak éjjel a telepen - mondta a Népszavának Kolozsy András, a település vezető lelkésze. 
Mint hozzátette, a faluban mindenki megdöbbent a történteken: külföldi adományokból, együtt építették az imaházat, magyarok és cigányok közösen, több év munkája veszett oda. Imaház híján úgynevezett „Déli cigánytelep” lakói a templomkertben gyűltek össze vasárnap délután: itt siratták el közös munkájuk eredményét, és az óvodát, ahol 54 helyi gyereket foglalkoztattak, tanítottak. 
Ha gyújtogatás is történt, Kolozsy biztos benne, hogy nem helyi lakos tette: az imaház felgyújtása inkább a helyi lakóknak, főként a cigányságnak szóló üzenet lehetett. A mintegy 6300 lélekszámú, az ukrán-magyar határ közelében fekvő Nagydobronyban eddig békében élnek együtt magyarok és romák, a cigányság most azonban retteg, sokan aludni sem mernek, nehogy álmukban érje családjukat támadás, éjszakánként őrzik portájukat.
A félelmek nem alaptalanok, hiszen az ukrán nacionalisták az utóbbi hetekben egyre vakmerőbb és brutális támadásokat hajtottak végre a cigányság ellen: a véres lembergi leszámolás során a Józan és Dühödt Ifjúság nevű neonáci szervezet tagjai szó szerint kibeleztek magyar roma férfit. Az áldozat a kárpátaljai Szernyéről származott, és halála után a régiót is utolérte a terror: Kolozsy András úgy tudja, egy beregszászi cigány asszonyt is éjszakai támadás ért, napokkal azelőtt, hogy a kigyulladt a nagydobronyi, főként romák látogatta imaház. Beregszász és Nagydobrony alig 30 kilométerre fekszik egymástól , Szernye pedig közöttük található. 
A kárpátaljai református gyülekezetek már felajánlották támogatásukat a nagydobronyiaknak, a Magyar Református Szeretetszolgálat pedig gyűjtést szervezett számukra, hogy elkezdhessék az újjáépítést: online adományozni ide kattintva lehet, az 1358-as adományvonalon pedig a támogatók hívásonként 250 forinttal segíthetik a közösséget. 
A romák elleni támadások viszonylag új fejleménynek számítanak, a magyar közösség elleni provokációk viszont évek óta tartanak Kárpátalján: februárban lengyel nacionalisták (!) próbálták felgyújtani a Kárpátaljai Magyarok szövetségének ungvári székházát,amit aztán később fel is robbantottak.
Beregszászon márciusban magyar rendszámú autókat gyújtottak fel, aztán áprilisban meggyaláztak egy magyar zászlót is. A támadások mögött mindig félkatonai neonáci szervezetek állnak, az ukrán hatóságok viszont következetesen állítják, hogy a provokációk és vérontások mögött az orosz titkosszolgálat, az FSZB műveletei állhatnak. Mint a 24.hu írja, a lembergi vérontás után Vaszil Hricak a Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) elnöke figyelmeztetett rá, Oroszország szívesen játssza ki a nemzetiségi kártyát, és próbál kisebbségek közötti viszályt szítani Ukrajnában. Az ukrán álláspontot erősítheti, hogy a beregszászi magyar központot felgyújtó lengyel támadók Kárpátalja kormányzója szerint a Falanga nevű, pánszlávista Putyin-barát szervezet tagjai voltak, a csoport több tagja pedig az oroszbarát szakadárok oldalán harcolt Donbasszban.
2018.07.17 17:28
Frissítve: 2018.07.17 20:38