Fel kell készülni, hogy embert ölnek az irodában

Publikálás dátuma
2018.07.12 15:42

Fotó: MTI/ Mihádák Zoltán
Egyre gyakoribb, hogy kétségbeesett emberek rátámadnak a hivatalnokra, már halálos áldozatot is követelt a növekvő feszültség. Lenne felkészítő csomag az inárcsihoz hasonló támadások megelőzésére és kivédésére, de az állam még pályázatokon keresztül sem ad pénzt a képzésekre.
A kis létszámú önkormányzati hivatalokban terjed az erőszak – erősítette meg a Népszavának egybehangzóan a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke és a legnagyobb közszolgálati szakszervezet vezetője. Schmidt Jenő azt tapasztalja, hogy a közmunka elosztása és a segélyek megítélése az a két terület, ami miatt a kimaradók egyre durvábban lépnek fel. Szerinte ugyanakkor ezeket a támadásokat 90 százalékban ki lehetne védeni az ügyintézők megfelelő felkészítésével. Ezt hangsúlyozta Boros Péterné is, amikor az Inárcson meggyilkolt családsegítő tragédiájának következményeiről beszélgettünk vele.
Mindketten folytatnák a Norvég Alap támogatásával egyszer már kipróbált „Harmadik oldali erőszak megelőzése helyi szinten” elnevezésű projektet, amelynek keretében 2012 decemberétől két éven át hat hazai településen már megvalósult a hivatali munkatársak képzése. A programban a TÖOSZ és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) munkáját norvég társszervezeteik támogatták az ottani tapasztalatok átadásával.
A tervezés elején szétküldött kérdőívet kitöltő polgármesterek 89 százaléka válaszolta azt, hogy településén az elmúlt egy évben történt erőszakos esemény a hivatali munkatársakkal szemben.
Ez is jelzi, hogy súlyos országos bajról van szó, fel kell készíteni a tisztviselőket ezeknek az eseteknek a kezelésére. Ilyen válaszokat küldtek: „Az ügyfél bejött a hivatalba, és ordítva, késsel fenyegetőzve követelte, hogy segélyt fizessek ki részére.” „Az ügyfél emelt hangon szidta az ügyintézőt és megfenyegette, hogy ráborítja az asztalt.” 
A kétéves projekt keretében végül hat különböző nagyságú és típusú önkormányzat vehetett részt a kísérletben: Budapest XVI. kerülete, Berhida, Alsóörs, Pápa, Kisújszállás és Törökbálint önkormányzata. Öt tréningen 95 embert készítettek fel az erőszak elleni konkrét fellépésre, elkészült egy kézikönyv is arról, hogy lehet megelőzni az ügyfelek erőszakos fellépését, és mit kell tenni az inárcsihoz hasonló támadás esetén. Az anyagok elérhetők a TÖOSZ honlapján, de az eheti tragédia is azt mutatja, nagyon nagy szükség lenne hasonló felkészítések szervezésére folyamatosan. Csakhogy az utóbbi években nem írtak ki olyan pályázatokat, ahol pénzt szerezhettek volna a szervezetek a program folytatására.

A kisemmizés félelme ölt

Amint az már ismert, a 61 éves egykori inárcsi rendőr, majd biztonsági őr azért ölhette meg szerdán a 43 éves családsegítőt, mert nem tudta törleszteni az adósságait, a házukat el akarták árverezni, és félt, hogy elveszítheti négy  gyermekét, köztük legkisebb, mozgássérült kislányát. A halálra késelt, főiskolát végzett, három gyermekes szociális szakemberről az a vélemény a településen, hogy minden hozzá kerülő esettel alaposan és nagy odaadással, együttérzéssel foglalkozott, így ennek a családnak a megsegítéséért is mindent megtett. 

Az MKKSZ segítséget nyújt a megölt ügyintéző családjának: a Közalkalmazottak és Köztisztviselők Egymásért Alapítványuk is küld pénzt a magukra maradt gyermekeknek és országos gyűjtést is szerveznek a szociális intézményekben. A szakszervezet Szociális Országos Szakmai Tanácsának elnöke ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a családsegítők túlterheltsége miatt érezhetik időnként az ügyfelek, hogy nincs elég figyelem az ő esetükre. Ferenc Norbert szerint Pest megye fővárostól távolabb eső települései ebből a szempontból különösen veszélyesek, mert a félresiklott életüket olcsó vidéki ingatlan vásárlásával megoldani próbálók tömege jelent meg ezekben a községekben az utóbbi években. Egy részük azonban itt sem tud megkapaszkodni, könnyen elszabadulnak az indulatok. A szakmai követelmény alapján egy családsegítő általában 15 ügyet képes megfelelő szinten intézni egyszerre, de valójában sokan ennek a dupláját kapják, olyan kevés a szakember – hívta fel a rendszerhibára a figyelmet az érdekvédő. Ferenc Norbert nehéz időszakot jósol, amikor emlékeztet a kilakoltatási moratórium feloldására, ami megsokszorozza a veszélyt, hogy a végsőkig elkeseredett, utcára kerülő emberek azokon vezetik le feszültségeiket, akikkel naponta találkoznak. A bankigazgatót ugyanis, ahol bedőlt a hitelük, nem ismerik.
2018.07.12 15:42

Látszatmegoldás a kamupártok ellen, valódi akadály a plakátolók elé

Publikálás dátuma
2018.07.17 20:50

Fotó: MTI/ MAlogh Zoltán
A pártok képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért – döntött a parlament, de ez biztos nem hatja meg a csak a pénzre hajtó kamupártokat. A valódi ellenzéknek viszont tényleg fájhat a vadplakátolás betiltása vagy az aláírásgyűjtés szigorítása.
Választási szabályok módosításáról döntött kedden a parlament. A Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által benyújtott javaslatot 134 igen és 34 nem szavazattal fogadták el a honatyák.
A kormánypárti politikusokon kívül Ritter Imre német nemzetiségi képviselő támogatta a javaslatot, a jobbikosok nem voksoltak, míg az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd nemmel szavazott. Ez annak fényében nem meglepő, hogy a módosítás még nehezebb helyzetbe hozhatja az ellenzéki pártokat. Betiltják például a vadplakátolást, így a pártok vagy óriásplakátokon, vagy az önkormányzatok által kihelyezett felületeken hirdethetnek, minden más plakát törvényellenes lesz. Az ellenzéki pártok komoly bajba kerülhetnek, hiszen legtöbben már most is vadplakátokon hirdettek, mert vagy nem kaptak óriásplakát-felületet, vagy nem tudták ezeket megfizetni. Ugyancsak kihívás elé állítja a nem hatalmon lévőket az is, hogy mostantól nem gyűjthető aláírás a tulajdonos engedélye nélkül „a közforgalom számára nyitva álló magánterületen”. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Momentum korábban a Kúriához fordult amiatt, hogy gyűjthet-e ajánlásokat a Tesco előtt. Bár a testület úgy döntött gyűjthetnek, a jövőben ez tilos lesz. 
Hárommilliárd forinttal tűntek el
A javaslatot benyújtó kormánypárti képviselők újra nekifutottak a kamupártok kivégzésének. A jövőben nemcsak a párt vezető tisztségviselőinek, hanem a párt listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért. A módosítást azt is előírja, hogy az a párt, amely az előző országgyűlési választásokon nem számolt el az állami kampánytámogatással, nem tarthat igényt újabbra. Ez annak fényében különösen indokolt, hogy az áprilisi voksoláson 16 párt nem érte el az egyszázalékos küszöböt, amely miatt vissza kell fizetniük a támogatást. Csupán hárman, az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt fizette vissza a pénzt, a többi érintett szervezet általában elérhetetlenné vált, és így  nagyjából három milliárd forint hiányt okoztak a Magyar Államkincstárnak. Fontosabb változás még, hogy megszűnik az a gyakorlat, amely szerint a szavazatszámláló bizottság tagjainak 40 nappal a választás előtt esküt kell tenniük, mostantól elég lesz három nappal előtte is. Így a vártnál nagyobb átjelentkezés esetén több szavazatszámláló állhat munkába. Nem lesz kötelező egy légtérben tartózkodni az összes szavazatszámlálónak. Vagyis ha túl sokan állnak sorba, ki lehet nyitni egy másik termet is a szavazáshoz. 

Lenne megoldás, de nem akarják

A Political Capital választási szakértője, László Róbert korábban hasonló állásponton volt, mint most az ellenzéki pártok többsége. – A forgatókönyv változatlan: megjelenik egy kampányfinanszírozási törvényt módosító kormánypárti javaslat, ami nyomokban előremutató elemet tartalmaz, de a probléma gyökerét véletlenül sem oldják meg. Hiába közismert a megoldás 2013 októbere óta. Ez László Róbert és a Transparency International Magyarország szerint is az lenne, hogy az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is csak kincstári kártyán folyósítsák a támogatást, ahogy a jelöltekre vonatkozó beszámolási szigort sem terjesztik ki a pártokra. – Ha ezek nem valósulnak meg, továbbra is biztosak lehetünk benne, hogy 2022-ben is nyúlni fogják a közpénzmilliárdokat a kamupártok – vélekedett a szakértő.

Nem hatotta meg a tiltakozás a kétharmadot

Hiába a hazai és nemzetközi tiltakozási hullám a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatását áthelyezték Palkovics László újonnan felállt minisztériuma alá. Az Országgyűlés 134 igen, 58 ellenében szavazta meg a kormánypárti törvénymódosítást. A szakképzés is bekerült az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá.
A parlament megszavazta azt a kormánypárti javaslatot is, amely a képviselői fizetésemelésről szólt. A kormánypártiakon kívül az összes jobbikos és öt szocialista képviselő is igennel voksolt. – Menjetek nyaralni, addig legalább nem sok kárt okoztok. A fagylalttal vigyázzatok. Azt nyalni kell.. – reagálta Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a Facebookon.

2018.07.17 20:50

Népszavazást akar Hadházy a kormánypropaganda betiltásáról

Publikálás dátuma
2018.07.17 15:31
Hadházy Ákos
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A volt LMP-s képviselő három kérdést nyújtott be a választási irodához a közpénzből fizetett propaganda betiltásáért vagy legalábbis szigorú szabályozásáért.
Három népszavazási kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) Hadházy Ákos független (korábban LMP-s) képviselő és Kassai Dániel (aki korábban szintén az LMP képviselőjelöltje volt, de felfüggesztették tagságát), amelyek a mindent eluraló, közpénzből fizetett kormánypropaganda tiltását, illetve komoly korlátozását célozzák.  Ez a népszavazás egy „ hülyeség gátló népszavazás” – mondta kedden, a választási iroda épülete előtt Hadházy, aki korábban adott be hasonló tárgyú törvényjavaslatot is, de nincs kétsége afelől, hogy azt a kormánypárti többség lesöpri az asztalról, ezért kell népszavazással kikényszeríteni. A beadott kérdések:
„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg a fizetett kormányzati hirdetéseket?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés 2019. január 1-jétől tiltsa meg azt, hogy a Kormány és az irányítása alatt álló szervek fizetett hirdetéseket tegyenek közzé?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben írja elő, hogy költségvetési szerv és köztulajdonban álló gazdasági társaság reklám- és egyéb fizetett kommunikációs tevékenysége kizárólag a címzettek számára a jogaik gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez más módon nem biztosítható tájékoztatásra irányulhat?
A kormány százmilliárdos nagyságrendben nyomja a propagandát – mondta a képviselő –, ami nem csak az agymosást célozza, de ebből a pénzből tartják el a kormány emberei által megvásárolt sajtót is. „A kormánypropaganda maga a klasszikus korrupció: felesleges dolgot vásárol az állam feleslegesen drágán a kormányhoz szemtelenül közeli emberektől” 0 fogalmazott a képviselő.
Hadházy szerint versenyt futnak az idővel, mert szinte biztos, hogy Patyi Andrást, az NVB elnökét választják majd a Közigazgatási Felsőbíróság elnökévé, ami azt is jelenti, hogy a következő években nem engedi majd a kormánynak nem tetsző népszavazások kiírását (a Kúria helyett ugyanis az új közigazgatási bírósághoz lehet majd fordulni jogorvoslatért egyebek mellett népszavazási ügyekben is - a szerk.)
2018.07.17 15:31
Frissítve: 2018.07.17 15:33