Életfogytiglant kaptak a Boszporusz hídon gyilkoló katonák

Publikálás dátuma
2018.07.12 15:33
Török katonák ellen tüntető civil 2016 július 16-án, a Boszporusz hídon, a török puccskísérlet második napján
Fotó: AFP/ Gurcan Ozturk
Súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést szabott ki egy isztambuli bíróság azon katonák többségére, akik két éve fegyveres puccskísérlet során megöltek 34 embert.
Nagyrészt súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetéseket szabott ki csütörtökön egy isztambuli bíróság annak a 143 volt katonának a perében, akik a 2016. július 15-ei puccskísérlet során lezárták a Boszporusz-hidat (azóta Július 15. vértanúinak hídja) és megöltek 34 embert – idézi a Demirören török hírügynökség bejelentését az MTI. A per tavaly októberben kezdődött. A vádlottak közül 133-an voltak előzetes letartóztatásban. A csütörtöki ítélethirdetést az Isztambulhoz közeli Silivri börtönének külterületén tartották meg.  
A Demirören beszámolója szerint a törvényszék 72 vádlottra az alkotmányos rend megdöntésének kísérlete miatt súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki. Az Anadolu török állami hírügynökség úgy tudja, hogy a 72 elítélt között egy alezredes és egy őrnagy is van.  
Tizenkét további vádlott kifejezetten azért kapott súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést, mert vétkesnek találták őket a 2002 óta kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) akkori kampányfőnökének, Erol Olcoknak és fiának, Abdullah Tayyip Olcoknak a meggyilkolásában.
Az Anadolu azt írta, hogy más vádlottak is kaptak súlyosbított életfogytiglani börtönt szándékos emberölésért, de pontos számukat nem közölte. Huszonkét vádlottat az alkotmányos rend megdöntésének kísérletéhez nyújtott segítség bűntette miatt egyenként 17 és fél év, míg öt vádlottat ugyanebből az okból 15 év börtönnel sújtottak.  

Civileket küldtek utcára a tankok ellen

2016. július 15. éjszakáján a török haderő puccsista tagjai elfoglalták Ankarában a katonai főparancsnokság és az állami média, a TRT épületét, Isztambulban pedig lezárták az első Boszporusz-hidat. A hídon nyitottak először tüzet civilekre. A katonák lánctalpasokkal törtek ki a laktanyákból, majd vadászrepülőik és helikoptereik légicsapásokat mértek a parlamentre és az országos rendőr-főkapitányság székházára. Erdogan elnök az utcára szólította a civil lakosságot, amely végül megakadályozta az államcsínyt. Hivatalos összesítések szerint az összecsapásokban 248 ember életét vesztette, 2193 pedig megsebesült.
A török vezetés az 1999 óta Amerikában élő Fethullah Gülen terrorszervezetnek nyilvánított nemzetközi mozgalmát teszi felelőssé a hatalomátvételi kísérletért. A muzulmán hitszónok tagadja, hogy bármi köze volt a történtekhez. A hivatalos török álláspont szerint a gülenisták céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az államigazgatásba, így a haderőbe is.

Az életfogytiglani börtönt is lehet súlyosbítani

Ankara a halálbüntetést 2004-ben az európai uniós csatlakozás vágyával törölte ki az alkotmányból. A helyére vezették be a súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést, amely egy sor korlátozás révén tovább nehezíti az elítéltek sorsát. Ez gyakorlatilag tényleges életfogytig tartó börtönbüntetést jelent, azonban az elítélt magaviseletétől függően legkorábban 30 év után feltételesen szabadlábra kerülhet. Ez a hagyományos életfogytiglani szabadságvesztés esetén 24 év.  Amennyiben a bíróság az adott vádlottat kétszeresen vagy többszörösen súlyosbított életfogytiglanival sújtja, ez az időtartam 60 évre nő. Ilyen büntetést terrorizmusért, gyilkosságért, nemi erőszakért vagy lázadásért lehet kapni. Az elítéltnek magánzárkába kell kerülnie, és legfeljebb két rabtársával naponta egy órát találkozhat.  
2018.07.12 15:33

Soros György: Túl sokat veszítek, túl sok helyen

Publikálás dátuma
2018.07.17 19:04
Soros György egy 2014-es, brüsszeli sajtóeseményen
Fotó: AFP/Nurphoto/ Wiktor Dabrowski
Az orbáni, putyini autokráciák hatékonyabbak, mint a nyílt társadalmak – mondta a Soros György a The New York Times-nak. A 87 éves üzletember, aki egykor dollárszázmilliókat költött Kelet-Európában a civil társadalom és a liberális társadalom erősítésére, most úgy érzi, ügye bukásra áll.
Soros György úgy érzi, elvein mára felülkerekedtek a nacionalizmusra, törzsi hiedelmekre építő autokráciák – az idős mágnás erről egy portrébeszélgetés során vallott a The New York Times újságírójának. Az egykori üzletember mára inkább filantróp gondolkodónak tekinti magát, és kissé zavarja is, hogy a média inkább gazdasági előrejelzéseire, mintsem társadalomkritikájára figyel. A szerző emlékeztet, Soros Györgyre leginkább Karl Popper nyitott társadalom-elmélete, liberális demokráciák iránti szimpátiája hatott, a pénzember pedig ezt a tézist próbálta a gyakorlatba is átültetni saját vagyonának segítségével.  
Hiába költött azonban a jelek szerint több száz millió dollárt a posztszovjet országok fejleszésére – így 440 millió dollárt magyar egészségügy és oktatás fellendítésére – most azt látja, hogy elveit már nem fogadják szívesen: Magyarország és Lengyelország is a putyini autokrácia útjára lépett, Donald Trump hatalomra jutásával pedig a Soros által legfontosabbnak tartott értékek az Egyesült Államokban is veszélybe kerültek.
Túl sok helyen veszítek túl sokat – jegyezte meg a beszélgetés során Soros György, aki annak sem örül, hogy ennyi ellenséget gyűjtött össze, de elvei mellett akkor is kitart. ha végül elbukik; harcának része, hogy vagyonának nagyobb részét, 18 milliárd dollárt a Nyílt Társadalom Alapítványoknak (OSF) adta, a  Mint mondta, csalódott a korábban Soros-ösztöndíjjal Angliában tanuló Orbán Viktorban is, aki fiatalként még demokratának látszott, az üzletember pedig ekkor még szívesen támogatta anyagilag pártját, a Fideszt is. 
Ehhez képest, ma Soros György a magyar kormánypárti propaganda főgonoszának számít – emlékeztet a lap. Mint hozzáteszik, Soros a jelen körülmények között nem is látogatna Magyarországra, amit most mérgező élménynek érezne; elhagyja Budapestet az O.S.F központi irodája is; pedig Soros 1994-ben, egy moldovai egyetemen még arról beszélt, azért önti a pénzt a magyar intézményrendszerbe, mert olyan olyan országgá fejlesztené Magyarországot, ahonnan másodjára már nem emigrálna, mint ahogy 1946-ban tette.
2018.07.17 19:04
Frissítve: 2018.07.17 19:10

Lángoló imaház, rettegő cigányok Nagydobronyban

Publikálás dátuma
2018.07.17 17:28
A leégett nagydobronyi imaház és óvoda romjai
Fotó: Facebook/ Nagydobronyi Református Egyházközség/
Vasárnap hajnalban leégett a kárpátaljai Nagydobrony cigánytelepén épített óvoda és imaház. A helyi romák külső támadástól rettegnek, a lembergi cigánypogrom után nem alaptalanul.
Fáklyaként világított vasárnap hajnali háromkor a nagydobronyi cigánytelep imaháza: égett az imaház és a mellé épített, roma gyerekeket ellátó óvoda, a lángnyelvek pedig ez családi ház oldalába is belekaptak.
„Még nem tudjuk, hogy gyújtogatás volt, csak sejtjük, a hatóságok nem nyilatkoznak; a helyiek mindenesetre egy idegen autót láttak éjjel a telepen - mondta a Népszavának Kolozsy András, a település vezető lelkésze. 
Mint hozzátette, a faluban mindenki megdöbbent a történteken: külföldi adományokból, együtt építették az imaházat, magyarok és cigányok közösen, több év munkája veszett oda. Imaház híján úgynevezett „Déli cigánytelep” lakói a templomkertben gyűltek össze vasárnap délután: itt siratták el közös munkájuk eredményét, és az óvodát, ahol 54 helyi gyereket foglalkoztattak, tanítottak. 
Ha gyújtogatás is történt, Kolozsy biztos benne, hogy nem helyi lakos tette: az imaház felgyújtása inkább a helyi lakóknak, főként a cigányságnak szóló üzenet lehetett. A mintegy 6300 lélekszámú, az ukrán-magyar határ közelében fekvő Nagydobronyban eddig békében élnek együtt magyarok és romák, a cigányság most azonban retteg, sokan aludni sem mernek, nehogy álmukban érje családjukat támadás, éjszakánként őrzik portájukat.
A félelmek nem alaptalanok, hiszen az ukrán nacionalisták az utóbbi hetekben egyre vakmerőbb és brutális támadásokat hajtottak végre a cigányság ellen: a véres lembergi leszámolás során a Józan és Dühödt Ifjúság nevű neonáci szervezet tagjai szó szerint kibeleztek magyar roma férfit. Az áldozat a kárpátaljai Szernyéről származott, és halála után a régiót is utolérte a terror: Kolozsy András úgy tudja, egy beregszászi cigány asszonyt is éjszakai támadás ért, napokkal azelőtt, hogy a kigyulladt a nagydobronyi, főként romák látogatta imaház. Beregszász és Nagydobrony alig 30 kilométerre fekszik egymástól , Szernye pedig közöttük található. 
A kárpátaljai református gyülekezetek már felajánlották támogatásukat a nagydobronyiaknak, a Magyar Református Szeretetszolgálat pedig gyűjtést szervezett számukra, hogy elkezdhessék az újjáépítést: online adományozni ide kattintva lehet, az 1358-as adományvonalon pedig a támogatók hívásonként 250 forinttal segíthetik a közösséget. 
A romák elleni támadások viszonylag új fejleménynek számítanak, a magyar közösség elleni provokációk viszont évek óta tartanak Kárpátalján: februárban lengyel nacionalisták (!) próbálták felgyújtani a Kárpátaljai Magyarok szövetségének ungvári székházát,amit aztán később fel is robbantottak.
Beregszászon márciusban magyar rendszámú autókat gyújtottak fel, aztán áprilisban meggyaláztak egy magyar zászlót is. A támadások mögött mindig félkatonai neonáci szervezetek állnak, az ukrán hatóságok viszont következetesen állítják, hogy a provokációk és vérontások mögött az orosz titkosszolgálat, az FSZB műveletei állhatnak. Mint a 24.hu írja, a lembergi vérontás után Vaszil Hricak a Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) elnöke figyelmeztetett rá, Oroszország szívesen játssza ki a nemzetiségi kártyát, és próbál kisebbségek közötti viszályt szítani Ukrajnában. Az ukrán álláspontot erősítheti, hogy a beregszászi magyar központot felgyújtó lengyel támadók Kárpátalja kormányzója szerint a Falanga nevű, pánszlávista Putyin-barát szervezet tagjai voltak, a csoport több tagja pedig az oroszbarát szakadárok oldalán harcolt Donbasszban.
2018.07.17 17:28
Frissítve: 2018.07.17 20:38