Atomerőmű-per: a kormány nem dőlhet hátra

Publikálás dátuma
2018.07.12 18:24

Fotó: AFP/ EDF/HAYESDAVIDSON
A brit Hinkley Point C atomerőmű-beruházás állami támogatásának engedélyezése miatt Ausztria indított eljárást az Európai Bíróság előtt. A luxembourgi bíróság most jóváhagyta az Európai Bizottság korábbi, az állami támogatást engedélyező döntését. A helyzet azonban merőben más, mint a paksi bővítés esetében.
A bíróság ítéletét nem csak az érintett két országban, Nagy-Britanniában és Ausztriában várták nagy érdeklődéssel, a jogi procedúra kimenetele ugyanis az egész európai nukleáris ipar jövőjére hatással lehet. Burkolt vagy nyílt állami támogatás nélkül ugyanis régóta nem épült atomerőmű térségünkben a nukleáris technológia látványosan elveszítette a versenyképességét. Az eljárásba Ausztria oldalán az egységes versenyfeltételeket szorgalmazó Luxemburg is bekapcsolódott, míg Magyarország, Csehország, Franciaország (az EU legnagyobb nukleárisenergia-exportőre),  Lengyelország, Románia Szlovákia Nagy-Britannia  mellé sorakozott föl.
Az Európai Bíróság döntése szerint (amely ellen Ausztria elvben még fellebbezhet) a 2023-ban átadni tervezett brit atomerőmű állami támogatása összeegyeztethető a belső piaci szabályozással: a bíróság bizonyítottnak találta, hogy Nagy-Britanniának szüksége van új áramtermelő kapacitásokra, amelyek (nukleáris alapon) nem valósulhatnának meg kiegészítő állami források nélkül, és a dotáció nem fogja jelentősen torzítani az európai energiapiacot – utóbbiban nyilván az is szerepet játszik, hogy a szigetország erőművei jellemzően nem az uniós piacra termelnek. 
A Hinkley Point C esetében az állami támogatás három formában valósul meg: egy ún. különbözeti szerződés keretében az állam árkiegészítést fizet, ha a villamos energia ára nem éri el a beruházás megtérüléséhez szükséges szintet, vagy ha az erőművet valamilyen okból az életciklusának lejárta előtt be kellene zárni, egy külön megállapodás a politikai indíttatás miatti bezárás esetére biztosít kompenzációt, egy harmadik szerződésben pedig az állam garanciát nyújt a beruházó által kibocsátott kötvényekre, vagyis egyfajta hitelgaranciát ad.
Magyarországon a tervezett (és az állami támogatás ügyében Ausztria perindítása miatt szintén az Európai Bíróság döntésétől függő) paksi bővítés ellenzői minden bizonnyal csalódottak a bírósági döntés miatt, ugyanakkor reményt adhat számukra az a máig sokszor hangoztatott (magyar) kormányzati érvelés, hogy a két ügynek azaz Hinkley Point C-nek és Paks II-nek semmi köze egymáshoz, a két tervezett erőmű piaci helyzete és az állami támogatás megvalósulása is különböző. Az EP zöld frakciója közleményében azt hangsúlyozta, hogy eljött az ideje az Euratom Egyezmény felülvizsgálatának, mivel az egyre olcsóbb megújuló energia időszakában indokolatlan, anakronisztikus előnyöket biztosít a veszélyes és drága atomerőműveknek. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője a közleményben kiemelte: az Euratom a múlt relikviája, amely immár nem szolgálja az európai versenyképességet és az európai polgárok biztonságos energiaellátását.
2018.07.12 18:24
Frissítve: 2018.07.12 18:51

Látszatmegoldás a kamupártok ellen, valódi akadály a plakátolók elé

Publikálás dátuma
2018.07.17 20:50

Fotó: MTI/ MAlogh Zoltán
A pártok képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért – döntött a parlament, de ez biztos nem hatja meg a csak a pénzre hajtó kamupártokat. A valódi ellenzéknek viszont tényleg fájhat a vadplakátolás betiltása vagy az aláírásgyűjtés szigorítása.
Választási szabályok módosításáról döntött kedden a parlament. A Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által benyújtott javaslatot 134 igen és 34 nem szavazattal fogadták el a honatyák.
A kormánypárti politikusokon kívül Ritter Imre német nemzetiségi képviselő támogatta a javaslatot, a jobbikosok nem voksoltak, míg az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd nemmel szavazott. Ez annak fényében nem meglepő, hogy a módosítás még nehezebb helyzetbe hozhatja az ellenzéki pártokat. Betiltják például a vadplakátolást, így a pártok vagy óriásplakátokon, vagy az önkormányzatok által kihelyezett felületeken hirdethetnek, minden más plakát törvényellenes lesz. Az ellenzéki pártok komoly bajba kerülhetnek, hiszen legtöbben már most is vadplakátokon hirdettek, mert vagy nem kaptak óriásplakát-felületet, vagy nem tudták ezeket megfizetni. Ugyancsak kihívás elé állítja a nem hatalmon lévőket az is, hogy mostantól nem gyűjthető aláírás a tulajdonos engedélye nélkül „a közforgalom számára nyitva álló magánterületen”. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Momentum korábban a Kúriához fordult amiatt, hogy gyűjthet-e ajánlásokat a Tesco előtt. Bár a testület úgy döntött gyűjthetnek, a jövőben ez tilos lesz. 
Hárommilliárd forinttal tűntek el
A javaslatot benyújtó kormánypárti képviselők újra nekifutottak a kamupártok kivégzésének. A jövőben nemcsak a párt vezető tisztségviselőinek, hanem a párt listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért. A módosítást azt is előírja, hogy az a párt, amely az előző országgyűlési választásokon nem számolt el az állami kampánytámogatással, nem tarthat igényt újabbra. Ez annak fényében különösen indokolt, hogy az áprilisi voksoláson 16 párt nem érte el az egyszázalékos küszöböt, amely miatt vissza kell fizetniük a támogatást. Csupán hárman, az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt fizette vissza a pénzt, a többi érintett szervezet általában elérhetetlenné vált, és így  nagyjából három milliárd forint hiányt okoztak a Magyar Államkincstárnak. Fontosabb változás még, hogy megszűnik az a gyakorlat, amely szerint a szavazatszámláló bizottság tagjainak 40 nappal a választás előtt esküt kell tenniük, mostantól elég lesz három nappal előtte is. Így a vártnál nagyobb átjelentkezés esetén több szavazatszámláló állhat munkába. Nem lesz kötelező egy légtérben tartózkodni az összes szavazatszámlálónak. Vagyis ha túl sokan állnak sorba, ki lehet nyitni egy másik termet is a szavazáshoz. 

Lenne megoldás, de nem akarják

A Political Capital választási szakértője, László Róbert korábban hasonló állásponton volt, mint most az ellenzéki pártok többsége. – A forgatókönyv változatlan: megjelenik egy kampányfinanszírozási törvényt módosító kormánypárti javaslat, ami nyomokban előremutató elemet tartalmaz, de a probléma gyökerét véletlenül sem oldják meg. Hiába közismert a megoldás 2013 októbere óta. Ez László Róbert és a Transparency International Magyarország szerint is az lenne, hogy az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is csak kincstári kártyán folyósítsák a támogatást, ahogy a jelöltekre vonatkozó beszámolási szigort sem terjesztik ki a pártokra. – Ha ezek nem valósulnak meg, továbbra is biztosak lehetünk benne, hogy 2022-ben is nyúlni fogják a közpénzmilliárdokat a kamupártok – vélekedett a szakértő.

Nem hatotta meg a tiltakozás a kétharmadot

Hiába a hazai és nemzetközi tiltakozási hullám a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatását áthelyezték Palkovics László újonnan felállt minisztériuma alá. Az Országgyűlés 134 igen, 58 ellenében szavazta meg a kormánypárti törvénymódosítást. A szakképzés is bekerült az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá.
A parlament megszavazta azt a kormánypárti javaslatot is, amely a képviselői fizetésemelésről szólt. A kormánypártiakon kívül az összes jobbikos és öt szocialista képviselő is igennel voksolt. – Menjetek nyaralni, addig legalább nem sok kárt okoztok. A fagylalttal vigyázzatok. Azt nyalni kell.. – reagálta Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a Facebookon.

2018.07.17 20:50

Népszavazást akar Hadházy a kormánypropaganda betiltásáról

Publikálás dátuma
2018.07.17 15:31
Hadházy Ákos
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A volt LMP-s képviselő három kérdést nyújtott be a választási irodához a közpénzből fizetett propaganda betiltásáért vagy legalábbis szigorú szabályozásáért.
Három népszavazási kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) Hadházy Ákos független (korábban LMP-s) képviselő és Kassai Dániel (aki korábban szintén az LMP képviselőjelöltje volt, de felfüggesztették tagságát), amelyek a mindent eluraló, közpénzből fizetett kormánypropaganda tiltását, illetve komoly korlátozását célozzák.  Ez a népszavazás egy „ hülyeség gátló népszavazás” – mondta kedden, a választási iroda épülete előtt Hadházy, aki korábban adott be hasonló tárgyú törvényjavaslatot is, de nincs kétsége afelől, hogy azt a kormánypárti többség lesöpri az asztalról, ezért kell népszavazással kikényszeríteni. A beadott kérdések:
„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg a fizetett kormányzati hirdetéseket?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés 2019. január 1-jétől tiltsa meg azt, hogy a Kormány és az irányítása alatt álló szervek fizetett hirdetéseket tegyenek közzé?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben írja elő, hogy költségvetési szerv és köztulajdonban álló gazdasági társaság reklám- és egyéb fizetett kommunikációs tevékenysége kizárólag a címzettek számára a jogaik gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez más módon nem biztosítható tájékoztatásra irányulhat?
A kormány százmilliárdos nagyságrendben nyomja a propagandát – mondta a képviselő –, ami nem csak az agymosást célozza, de ebből a pénzből tartják el a kormány emberei által megvásárolt sajtót is. „A kormánypropaganda maga a klasszikus korrupció: felesleges dolgot vásárol az állam feleslegesen drágán a kormányhoz szemtelenül közeli emberektől” 0 fogalmazott a képviselő.
Hadházy szerint versenyt futnak az idővel, mert szinte biztos, hogy Patyi Andrást, az NVB elnökét választják majd a Közigazgatási Felsőbíróság elnökévé, ami azt is jelenti, hogy a következő években nem engedi majd a kormánynak nem tetsző népszavazások kiírását (a Kúria helyett ugyanis az új közigazgatási bírósághoz lehet majd fordulni jogorvoslatért egyebek mellett népszavazási ügyekben is - a szerk.)
2018.07.17 15:31
Frissítve: 2018.07.17 15:33