Brexit: London kéri a közös szabadkereskedelmi övezetet az EU-val

Publikálás dátuma
2018.07.12 15:43
Theresa May miniszterelnök és kabinetjének tagjai a brit kormányfők vidéki rezidenciáján, Chequersben tartott múlt pénteki kihel
Fotó: CROWN COPYRIGHT 2018 / AFP/ Joel ROUSE
Közös, az ipari és a mezőgazdasági árucikkek kétoldalú forgalmára kiterjedő szabadkereskedelmi térség létrehozását javasolja a brit kormány az Európai Uniónak.
A brit EU-tagság megszűnésének folyamatát irányító minisztérium (DExEU) által csütörtökön nyilvánosságra hozott 104 oldalas dokumentum azoknak az indítványoknak a részletes kifejtése, amelyeket Theresa May miniszterelnök és kabinetjének tagjai múlt pénteken fogadtak el az unióval fenntartandó kereskedelmi kapcsolatok szabályozásáról - írja az MTI.
A javaslatok jóval szorosabb jövőbeni kapcsolattartást indítványoznak az EU-val, mint amilyent a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora látni szeretett volna. Boris Johnson, a tory frakció frontembere hétfőn le is mondott külügyminiszteri tisztségéről, és ugyanaznap távozott a DExEU-tárca addigi vezetője, David Davis is. Mindketten a Brexit-folyamat irányával kapcsolatos súlyos fenntartásaikkal indokolták döntésüket.
Azzal, hogy e kitétel bekerült a javaslatcsomagba, a brit kormány az üzleti szektor legtöbbször és legerőteljesebben hangoztatott követelésének tett eleget.
A japán Honda autóipari konglomerátum brit érdekeltségeinek szakértői a londoni alsóház nemrégiben tartott meghallgatásán elmondták: a cég angliai üzeméhez hétpercenként érkeznek a kamionok az uniós beszállítóktól származó részegységekkel. Ha a kontinensről érkező részegység-behozatalt vámvizsgálatnak kell alávetni, a beszállítási folyamat ebből eredő minden negyedórányi késedelme 850 ezer font (több mint 310 millió forint) halmozott éves veszteséget okozna az üzemnek.
Jon Thompson, a brit adó- és vámhivatal (HMRC) vezetője ugyanezen az alsóházi meghallgatáson elmondta: az HMRC becslése szerint a brit exportcégeknek minden egyes exporttétel után 32,50 fontba kerülne a vámáru-nyilatkozat kitöltése. Mivel évente hozzávetőleg 200 millió tételnyi exportszállítmány indul az Egyesült Királyságból az Európai Unió más piacaira, ez önmagában 6,5 milliárd font költséggel járna, ráadásul nagyjából ugyanennyi pótlólagos költség az EU-piacról származó - éves tételszámban jórészt a brit exportmennyiségnek megfelelő - importban is megjelenne, vagyis ez az adminisztrációs kötelem évente 13 milliárd font (csaknem 4800 milliárd forint) pótlólagos költséggel terhelné az EU-val folytatott brit kereskedelmet.
A brit kormány csütörtökön közzétett javaslatcsomagja szerint azonban az indítványban szereplő szabadkereskedelmi térség létrehozása szükségtelenné teszi a vámellenőrzéseket a határon, és az üzleti vállalkozásoknak így nem kell költséges vámáru-nyilatkozatokat kitölteniük. A dokumentumot üdvözölték a brit ipari szektor szakmai szervezetei.
A londoni City pénzügyi központját irányító City of London Corporation csütörtöki állásfoglalása szerint ugyanakkor a terv "igazi csapás" a pénzügyi szolgáltatási szektorra, mivel a kormány a dokumentumban nyíltan elismeri, hogy a szolgáltatások - a brit hazai össztermék (GDP) 80 százalékát adó ágazat - kétoldalú kereskedelmében Nagy-Britannia és az Európai Unió a brit EU-tagság megszűnése után nem a jelenlegi szinten fog hozzáférni egymás piacához. A dokumentumban szerepel az is, hogy a pénzügyi szolgáltatások kétoldalú kereskedelmének esetében a majdani szabályozás nem lesz azonos az Európai Unió biztosította passporting-rendszerrel, vagyis az uniós piacokra kiterjedő pénzügyi szolgáltatásnyújtási jogosítványok jelenlegi rendszerével, mivel ez szorosan kötődik az EU egységes belső piacához, amelyből az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnésével kilép.
2018.07.12 15:43
Frissítve: 2018.07.12 18:42

Meghunyászkodott a kormány, eltörlik a Tesco-törvényt

Publikálás dátuma
2018.07.17 19:49
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Az Európai Bizottságnak nem tetszett, a magyar kormány így javaslatban törölné el a külföldi áruházakra írt a kereskedelmi törvény legkeményebb paragrafusát.
Egy szerény, csupán a parlament honlapjára töltött törvényjavaslat jelzi, hogy az Orbán-kormány meghátrált a Brüsszellel folytatott jogi csatározásban: a 24.hu vette észre, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Palkovics László innovációs miniszter a kormány nevében benyújtott egy módosítót, ami eltörölné a 2005. évi CLXIV., vagyis kereskedelmi törvény nagyáruházakra vonatkozó 9/A- paragrafusát.
Mint a portál írja, az említett ponttal a kormány szabályos rohamot indított a külföldi áruházláncok, így az Aldi, az Auchan de főként a Tesco ellen: a paragrafus szerint az a cég, amelynek nettó árbevétele többségében napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből származik, és két egymást követő évben a nettó árbevétele külön-külön legalább 15 milliárd forint, de veszteséget termel vagy nullszaldós, nem árusíthat többé napi fogyasztási cikkeket. Azaz becsukhat és elhagyhatja az országot.
Csakhogy az Európai Bizottság álláspontja szerint a szabályozás nincs összhangban a letelepedésszabadságára és a tőke szabad mozgására vonatkozó alapelvi uniós rendelkezésekkel. Az EB ezért először EU Pilot eljárást, majd 2016. február 26-ától kötelezettségszegési eljárást indított az ügyben, tavaly pedig már véleményezési szakaszba is léptették a folyamatot. Bár a brüsszeli malmok lassan őrölnek, a kormány úgy tűnik, igyekezett elkerülni az ennél komolyabb következményeket. 
2018.07.17 19:49

Mészáros cége kizárólagos tulajdonosa lesz a tiszapüspöki izocukorgyárnak

Publikálás dátuma
2018.07.17 14:24
Fotó: Népszava
Fotó: /
Maga Orbán Viktor adta át a nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszú üzemet, amivel az ország első üzletembere gazdagodott.
Az Opus Global Nyrt. - Mészáros Lőrinc cége - újabb 25 százalékos üzletrész apportjával, a társaságnál jelenleg zajló tőkeemelésekkel együtt, kizárólagos tulajdonosa lesz Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb folyékony cukrokat, valamint egyéb élelmiszer-, gyógyszeripari-, és állati takarmány alapanyagokat előállítójának, a Kall Ingredients Kft.-nek - írja az MTI a Budapesti Értéktőzsdén megjelent közlemény alapján.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszú gabona-feldogozó kisebbségi tulajdonosa Kárpáti László, a Tiszapüspöki gabona-feldolgozó és izocukor előállító üzem alapítója azt követően döntött úgy, hogy eladja érdekeltségét, miután az Opus Global Nyrt. a múlt hónapban többségi irányítást biztosító megállapodást kötött a Trigo Kft.-vel és további, összesen 9 milliárdos fejlesztést jelentett be a Tiszapüspöki üzemben.
A tájékoztatás szerint a kedden bejelentett tranzakció két lépésben jön létre: a Konzum PE Magántőkealap a Trigo Kft.-től megvásárolja a társaság Kall Ingredients Kft.-ben lévő, 25 százalékos üzletrészét, így összesen 70 százalékos tulajdonossá válik, amely 70 százalékos üzletrészét nem vagyoni hozzájárulás formájában az Opus Nyrt. rendelkezésére bocsát, a társaság által 2018. február 15. napján közzétett tőkeemelés sorozatban meghatározott feltételekkel. A mostani bejelentés által érintett üzletrész apportja a finanszírozásban közreműködő pénzintézetek jóváhagyásától függően 2018. július végéig zárulhat.

Orbán adta át Mészárosnak, áttételesen

A tiszapüspöki izocukorgyárat még tavaly októberben adta át Orbán Viktor. Mészáros Lőrinc - akit sokan Orbán strómanjának neveznek - cégein keresztül már akkor kisebbségi tulajdonosa volt az üzemnek. A társaság tulajdonának többséget akkor még az ország egyik leggazdagabb mezőgazdasági vállalkozója, Kárpáti László cégei jegyezték. A sajtóanyag szerint az MKB, valamint az állami Eximbank emellett harmincmilliárd forintos piaci hitellel is segítette a befektetőket.

2018.07.17 14:24