Brit földön portyázik Trump

Publikálás dátuma
2018.07.12 18:58

Fotó: AFP/
Miután az amerikai elnök jelentősen megkavarta a brüsszeli NATO-csúcs programját, nagy-britanniai látogatással folytatta európai programját. A londoni miniszterelnöki hivatal által előzetesen ismertetett részletes menetrend szerint az Donald Trump összes hivatalos programja a fővároson kívül zajlik, így nem kell szembesülnie tüntető tömegekkel (sem).
Trumpot és feleségét Theresa May brit miniszterelnök a Londontól száz kilométerre északnyugatra, Oxfordshire megyében emelkedő Blenheim-palotában, Sir Winston Churchill néhai brit kormányfő és családja egykori otthonában fogadta díszvacsorán. Donald és Melania Trump az éjszakát a Winfield House-ban, az Egyesült Államok londoni nagykövetének rezidenciáján töltötte, de a brit kormánnyal tartandó mai hivatalos tárgyalás helyszíne Chequers, a miniszterelnök vidéki rezidenciája. Utána az elnöki pár a királyi család Londonon kívüli legnagyobb rezidenciájára, a windsori kastélyba megy, hogy II. Erzsébet királynővel találkozzanak. Az este már Skóciában találja őket, immár magánjellegű programokkal ott töltik a hétvégét. Az is lehet, hogy  Trump felkészül a hétfői programra: Helsinkiben tárgyal Vlagyimir Putyin orosz államfővel.
Az amerikai elnök az eredeti tervek szerint ez év elején látogatott volna Nagy-Britanniába, de tavaly november végén botrány tört ki, miután az interneten megosztotta Jayda Fransennek, egy ultranacionalista brit párt elnökhelyettesének olyan, kétes hitelességű videóit, amelyeken muzulmánok állítólagos erőszakos cselekményei láthatók. Fransent hazájában már korábban bűnösnek találták „súlyos vallási zaklatásban". Theresa May rosszallásának adott hangot a videómegosztás miatt, mire Trump azzal vágott vissza, hogy a brit kormányfő inkább a terrorveszéllyel foglalkozzon.
A látogatás mostani időpontja mégsem ideális annak demonstrálására, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia – mint egykori gyarmat és gyarmattartója – hagyományosan különleges, meghitt viszonyt ápol egymással, és Londont a legszilárdabb európai szövetségesnek tartják Washingtonban. Ezt a minősítést ugyan Trump szemszögéből nézve akár még erősítheti is az a tény, hogy Nagy-Britannia távozni készül az Európai Unióból, ám épp emiatt, a Brexit körülményei és feltételei körül robbant ki a minap hatalmas vita a brit kormányon belül. A vitában – és ez aligha lehet Trump ínyére – azok kerekedtek felül, akik a kilépés mellett is fenn akarják tartani az EU-brit szabadkereskedelmet. Az ellenzők táborából a külügyi és a Brexit-ügyi tárca vezetője lemondott, és bár új miniszterek kinevezésével egyelőre sikerült elkerülni a kormányválságot, Theresa May pozíciója alaposan megrendült.
Szerző
2018.07.12 18:58
Frissítve: 2018.07.13 09:42

Soros György: Túl sokat veszítek, túl sok helyen

Publikálás dátuma
2018.07.17 19:04
Soros György egy 2014-es, brüsszeli sajtóeseményen
Fotó: AFP/Nurphoto/ Wiktor Dabrowski
Az orbáni, putyini autokráciák hatékonyabbak, mint a nyílt társadalmak – mondta a Soros György a The New York Times-nak. A 87 éves üzletember, aki egykor dollárszázmilliókat költött Kelet-Európában a civil társadalom és a liberális társadalom erősítésére, most úgy érzi, ügye bukásra áll.
Soros György úgy érzi, elvein mára felülkerekedtek a nacionalizmusra, törzsi hiedelmekre építő autokráciák – az idős mágnás erről egy portrébeszélgetés során vallott a The New York Times újságírójának. Az egykori üzletember mára inkább filantróp gondolkodónak tekinti magát, és kissé zavarja is, hogy a média inkább gazdasági előrejelzéseire, mintsem társadalomkritikájára figyel. A szerző emlékeztet, Soros Györgyre leginkább Karl Popper nyitott társadalom-elmélete, liberális demokráciák iránti szimpátiája hatott, a pénzember pedig ezt a tézist próbálta a gyakorlatba is átültetni saját vagyonának segítségével.  
Hiába költött azonban a jelek szerint több száz millió dollárt a posztszovjet országok fejleszésére – így 440 millió dollárt magyar egészségügy és oktatás fellendítésére – most azt látja, hogy elveit már nem fogadják szívesen: Magyarország és Lengyelország is a putyini autokrácia útjára lépett, Donald Trump hatalomra jutásával pedig a Soros által legfontosabbnak tartott értékek az Egyesült Államokban is veszélybe kerültek.
Túl sok helyen veszítek túl sokat – jegyezte meg a beszélgetés során Soros György, aki annak sem örül, hogy ennyi ellenséget gyűjtött össze, de elvei mellett akkor is kitart. ha végül elbukik; harcának része, hogy vagyonának nagyobb részét, 18 milliárd dollárt a Nyílt Társadalom Alapítványoknak (OSF) adta, a  Mint mondta, csalódott a korábban Soros-ösztöndíjjal Angliában tanuló Orbán Viktorban is, aki fiatalként még demokratának látszott, az üzletember pedig ekkor még szívesen támogatta anyagilag pártját, a Fideszt is. 
Ehhez képest, ma Soros György a magyar kormánypárti propaganda főgonoszának számít – emlékeztet a lap. Mint hozzáteszik, Soros a jelen körülmények között nem is látogatna Magyarországra, amit most mérgező élménynek érezne; elhagyja Budapestet az O.S.F központi irodája is; pedig Soros 1994-ben, egy moldovai egyetemen még arról beszélt, azért önti a pénzt a magyar intézményrendszerbe, mert olyan olyan országgá fejlesztené Magyarországot, ahonnan másodjára már nem emigrálna, mint ahogy 1946-ban tette.
2018.07.17 19:04
Frissítve: 2018.07.17 19:10

Lángoló imaház, rettegő cigányok Nagydobronyban

Publikálás dátuma
2018.07.17 17:28
A leégett nagydobronyi imaház és óvoda romjai
Fotó: Facebook/ Nagydobronyi Református Egyházközség/
Vasárnap hajnalban leégett a kárpátaljai Nagydobrony cigánytelepén épített óvoda és imaház. A helyi romák külső támadástól rettegnek, a lembergi cigánypogrom után nem alaptalanul.
Fáklyaként világított vasárnap hajnali háromkor a nagydobronyi cigánytelep imaháza: égett az imaház és a mellé épített, roma gyerekeket ellátó óvoda, a lángnyelvek pedig ez családi ház oldalába is belekaptak.
„Még nem tudjuk, hogy gyújtogatás volt, csak sejtjük, a hatóságok nem nyilatkoznak; a helyiek mindenesetre egy idegen autót láttak éjjel a telepen - mondta a Népszavának Kolozsy András, a település vezető lelkésze. 
Mint hozzátette, a faluban mindenki megdöbbent a történteken: külföldi adományokból, együtt építették az imaházat, magyarok és cigányok közösen, több év munkája veszett oda. Imaház híján úgynevezett „Déli cigánytelep” lakói a templomkertben gyűltek össze vasárnap délután: itt siratták el közös munkájuk eredményét, és az óvodát, ahol 54 helyi gyereket foglalkoztattak, tanítottak. 
Ha gyújtogatás is történt, Kolozsy biztos benne, hogy nem helyi lakos tette: az imaház felgyújtása inkább a helyi lakóknak, főként a cigányságnak szóló üzenet lehetett. A mintegy 6300 lélekszámú, az ukrán-magyar határ közelében fekvő Nagydobronyban eddig békében élnek együtt magyarok és romák, a cigányság most azonban retteg, sokan aludni sem mernek, nehogy álmukban érje családjukat támadás, éjszakánként őrzik portájukat.
A félelmek nem alaptalanok, hiszen az ukrán nacionalisták az utóbbi hetekben egyre vakmerőbb és brutális támadásokat hajtottak végre a cigányság ellen: a véres lembergi leszámolás során a Józan és Dühödt Ifjúság nevű neonáci szervezet tagjai szó szerint kibeleztek magyar roma férfit. Az áldozat a kárpátaljai Szernyéről származott, és halála után a régiót is utolérte a terror: Kolozsy András úgy tudja, egy beregszászi cigány asszonyt is éjszakai támadás ért, napokkal azelőtt, hogy a kigyulladt a nagydobronyi, főként romák látogatta imaház. Beregszász és Nagydobrony alig 30 kilométerre fekszik egymástól , Szernye pedig közöttük található. 
A kárpátaljai református gyülekezetek már felajánlották támogatásukat a nagydobronyiaknak, a Magyar Református Szeretetszolgálat pedig gyűjtést szervezett számukra, hogy elkezdhessék az újjáépítést: online adományozni ide kattintva lehet, az 1358-as adományvonalon pedig a támogatók hívásonként 250 forinttal segíthetik a közösséget. 
A romák elleni támadások viszonylag új fejleménynek számítanak, a magyar közösség elleni provokációk viszont évek óta tartanak Kárpátalján: februárban lengyel nacionalisták (!) próbálták felgyújtani a Kárpátaljai Magyarok szövetségének ungvári székházát,amit aztán később fel is robbantottak.
Beregszászon márciusban magyar rendszámú autókat gyújtottak fel, aztán áprilisban meggyaláztak egy magyar zászlót is. A támadások mögött mindig félkatonai neonáci szervezetek állnak, az ukrán hatóságok viszont következetesen állítják, hogy a provokációk és vérontások mögött az orosz titkosszolgálat, az FSZB műveletei állhatnak. Mint a 24.hu írja, a lembergi vérontás után Vaszil Hricak a Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) elnöke figyelmeztetett rá, Oroszország szívesen játssza ki a nemzetiségi kártyát, és próbál kisebbségek közötti viszályt szítani Ukrajnában. Az ukrán álláspontot erősítheti, hogy a beregszászi magyar központot felgyújtó lengyel támadók Kárpátalja kormányzója szerint a Falanga nevű, pánszlávista Putyin-barát szervezet tagjai voltak, a csoport több tagja pedig az oroszbarát szakadárok oldalán harcolt Donbasszban.
2018.07.17 17:28
Frissítve: 2018.07.17 20:38