Megoldották: nem közügy Semjén vadászata, különadó vár a menekültek segítőre

Jogszabály-módosítások sorát fogadta el csütörtökön a parlament törvényalkotási bizottsága, a döntések korlátozzák a sajtó munkáját és a gyülekezési jogot is.

Egyebek között az adótörvényről, a magánélet védelméről, valamint a gyülekezési jogról szóló törvények, a választási törvény és a Bethlen Gábor Alapról szóló jogszabály módosításán is változtatásokat fogadott el az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága csütörtöki ülésén.

Egy, az adótörvény-változásokhoz elfogadott módosítás némileg növeli a cigaretta és a fogyasztási dohány jövedéki adóját – az indoklás szerint az európai uniós adóminimum elérése érdekében. Az áremelések két lépcsőben jöhetnek, első lépésben idén szeptembertől, második lépésben jövő januártól - írja az MTI.

Egy elfogadott módosítás érinti a bevándorlási különadót is. Az adókötelezettség kiterjedne a Magyarországon székhellyel rendelkező, bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet működésének anyagi támogatására is. Bevándorlást segítő tevékenységnek minősülne az annak előmozdítására irányuló oktatásszervezés is, és mindaz, ami a bevándorlást közvetve vagy közvetlenül elősegíti; a gumiszabály eredményeként szinte minden, legálisan végezhető jogsegély-tevékenységet adóval büntethetnek, és elvileg egy menekülteket pozitív színben feltüntető cikk miatt is különadót vethet majd ki az állam az érintett lap kiadójára.

Ráadásul feltételezik, hogy a különadóval sújtott szervezet hazudni is fog: a módosítás arra is kitér, hogy ha a hatóság valótlannak minősíti a bevándorlási adóval kapcsolatos bevallást, határozatban kötelezi az érintett szervezetet a be nem vallott adó és annak 50 százalékát kitevő adóbírság megfizetésére.

Az adótörvény-módosítások tárgyalásakor a szocialisták hiába kérték, hogy Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség képviselője kapjon felszólalási jogot a testület ülésén. Kordás a cafeteria emelt adóztatásának veszélyeire figyelmeztetett volna - a kormánypárti többség erre nem adott lehetőséget. Az MSZP bizottsági tagjai emiatt elhagyták az ülést; mint lapunk is beszámolt róla, az MSZSZ a h at országos szakszervezeti szövetség álláspontját tolmácsolta volna, a fideszes döntés miatt így gyakorlatilag 2 millió munkavállaló érdekképviseletét utasították vissza.

A magánélet védelméről szóló törvényjavaslaton is változtatásokat kezdeményezett a testület kormánypárti többsége. Ezek hangsúlyosabbá teszik a magánélet védelmét, egyértelműsítve, hogy nem minősül közügynek egy közéleti szereplő magán- vagy családi életével kapcsolatos tevékenység, adat. Egy új elem a magánszférát az interneten is fokozottabban védi, kimondva, hogy a világhálón kizárólag magáncélból közölt személyes adat csak az érintett egyértelmű hozzájárulásával használható fel.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Semjén Zsolt személyesen tehetne ki újabb vadászatokról készült fotót közösségi oldalára – a képet a sajtó nem használhatná fel az ő engedélye nélkül. A miniszterelnök-helyettes pedig már korábban egyértelművé tette, hogy magánemberként vadászik, az ajándékba kapott vadásztúrákat pedig szerinte adóbevallásában sem kell feltüntetnie.

A törvényalkotási bizottság elfogadta a gyülekezési jogról szóló módosítást is, ami azt részletezi, ki követ el szabálysértést visszaélve a gyülekezési joggal. Többek között számít majd szabálysértőnek, aki nem közterületre, az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása nélkül szervez gyűlést, de az is, aki megjelenik megtiltott gyűlésen, aki szervezőként megakadályozza a rendőrség jelenlétét, aki az újságírókat kizárja a gyűlésről, aki bejelentés nélkül szervez gyűlést, vagy szervezőként nem teszi nyilvánossá a nevét.

A testület a választási törvények módosításához kapcsolódóan támogatott egy sarkalatos változtatást, amely az önkormányzati törvényt egészítené ki. Eszerint ha a jegyző a választási iroda vezetőjeként mulaszt vagy kötelezettséget szeg, a kormányhivatalnak fegyelmi eljárást kell indítania ellene.

Ugyancsak elfogadták szocialista képviselők kezdeményezésére azt a javaslatot, amely ívenként ezer forintra mérsékli az időben le nem adott ajánlóívek után fizetendő bírság összegét, a korábbi tízezerről.

A Bethlen Gábor Alap kezeli a jövőben a Határtalanul! program fedezetet - tartalmazza egy másik, szintén támogatott módosító javaslat. A forrás eddig az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőnél volt, amely az Emberi Erőforrások Minisztériumának fejezetében szerepel a költségvetésben.