Egy hete van koalíciós tárgyalásokra a szlovén választások győztesének

Publikálás dátuma
2018.07.12 20:21

Fotó: AFP/ Jure Makovec
Nem állnak szóba a baloldaliak a menekült-ellenes jobboldali Szlovén Demokrata Párttal. Még mindkét politikai oldalnak van lehetősége megfelelő koalíciós partnerekkel kormányt alakítani.
Egy hetet kapott Borut Pahor államfőtől a június 3-ai szlovéniai választásokon relatív többséget szerzett Janez Jansa volt miniszterelnök, az ellenzéki jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) elnöke, hogy tárgyalásokat folytasson egy lehetséges koalícióról, és eldöntse, elfogadja-e a kormányalakítási megbízást - írja az MTI.
A Jansával folytatott együttműködést erőteljes menekültellenes és kirekesztő politikája miatt eddig elutasították a többségben lévő baloldali pártok. Pahor a Jansával tartott találkozó után felszólította a pártokat, hogy inkább mégis közeledjenek a jobboldal felé.
"Ha a párbeszéd kultúrája uralkodik, (...) képesek leszünk toleráns megoldásokat találni a jelenlegi és a jövőbeni kihívásokra, ha nem, akkor az intolerancia és a kirekesztettség fog érvényesülni"
- mondta Pahor.
Az államfő szerint amennyiben Jansának sikerül kormányt alakítania, az biztosíték volna a szélsőségek kerülésére, és erős, stabil kormánya lehetne Szlovéniának.
Jansa, aki eddig nem folytatott formális koalíciós tárgyalásokat más pártokkal, bejelentette: minden parlamenti pártnak küld meghívót. Mint mondta, csak abban az esetben fogadja el a kormányfői jelölést, ha leendő partnereivel - akikkel hasonló nézeteket vallanak - erős parlamenti többséget tud biztosítani.

A választások

A parlamenti választásokon az SDS 25 mandátumot szerzett a parlamentben. Marjan Sarec nemrég alapított balközép pártja, a Marjan Sarec Listája (LMS) 13 mandátummal a második, a Szociáldemokrata Párt (SD) és Miro Cerar ügyvivő kormányfő pártja, a Modern Közép Pártja (SMC) 10-10 mandátummal a harmadik helyen végzett.
Az említett pártok mellett még átlépi a 4 százalékos parlamenti bejutási küszöböt a Baloldal (Levica) 9 mandátummal, az Új Szlovénia (NSi) 7 mandátummal, Alenka Bratusek volt miniszterelnök pártja (Stranka AB) és a nyugdíjaspárt (DeSUS) 5-5 mandátummal, valamint a Szlovén Nemzeti Párt (SNS) 4 mandátummal.
A nemzeti kisebbségeknek két garantált helyük van a parlamentben. Horváth Ferenc magyar és Felice Zizan olasz képviselő azt mondta el korábban, egyikük sem kíván a "mérleg nyelve" lenni, és azt a miniszterelnök-jelöltet támogatják majd, aki többséget tud szerezni a parlamentben.

Egyelőre mind az eddigi ellenzéki jobboldali SDS, mind a második helyen végzett balközép LMS vezetésével lehetséges kormányalakítás, de mindkettőnek további koalíciós partnerekre van szüksége.
A kormányalakításhoz legalább 46 képviselő támogatására van szükség a 90 fős parlamentben. Amennyiben az első körben a parlament nem választja meg az államfő által javasolt miniszterelnök-jelöltet, a második körben már a frakciók is javasolhatnak az elnök mellett. Ha ez sem jár sikerrel, a harmadik körben a képviselők, azaz pártjaik is jelölhetnek, de ekkor már nem kell a megválasztáshoz abszolút többség, vagyis 46 szavazat: elég a jelenlevők többségének támogatása.
2018.07.12 20:21

Soros György: Túl sokat veszítek, túl sok helyen

Publikálás dátuma
2018.07.17 19:04
Soros György egy 2014-es, brüsszeli sajtóeseményen
Fotó: AFP/Nurphoto/ Wiktor Dabrowski
Az orbáni, putyini autokráciák hatékonyabbak, mint a nyílt társadalmak – mondta a Soros György a The New York Times-nak. A 87 éves üzletember, aki egykor dollárszázmilliókat költött Kelet-Európában a civil társadalom és a liberális társadalom erősítésére, most úgy érzi, ügye bukásra áll.
Soros György úgy érzi, elvein mára felülkerekedtek a nacionalizmusra, törzsi hiedelmekre építő autokráciák – az idős mágnás erről egy portrébeszélgetés során vallott a The New York Times újságírójának. Az egykori üzletember mára inkább filantróp gondolkodónak tekinti magát, és kissé zavarja is, hogy a média inkább gazdasági előrejelzéseire, mintsem társadalomkritikájára figyel. A szerző emlékeztet, Soros Györgyre leginkább Karl Popper nyitott társadalom-elmélete, liberális demokráciák iránti szimpátiája hatott, a pénzember pedig ezt a tézist próbálta a gyakorlatba is átültetni saját vagyonának segítségével.  
Hiába költött azonban a jelek szerint több száz millió dollárt a posztszovjet országok fejleszésére – így 440 millió dollárt magyar egészségügy és oktatás fellendítésére – most azt látja, hogy elveit már nem fogadják szívesen: Magyarország és Lengyelország is a putyini autokrácia útjára lépett, Donald Trump hatalomra jutásával pedig a Soros által legfontosabbnak tartott értékek az Egyesült Államokban is veszélybe kerültek.
Túl sok helyen veszítek túl sokat – jegyezte meg a beszélgetés során Soros György, aki annak sem örül, hogy ennyi ellenséget gyűjtött össze, de elvei mellett akkor is kitart. ha végül elbukik; harcának része, hogy vagyonának nagyobb részét, 18 milliárd dollárt a Nyílt Társadalom Alapítványoknak (OSF) adta, a  Mint mondta, csalódott a korábban Soros-ösztöndíjjal Angliában tanuló Orbán Viktorban is, aki fiatalként még demokratának látszott, az üzletember pedig ekkor még szívesen támogatta anyagilag pártját, a Fideszt is. 
Ehhez képest, ma Soros György a magyar kormánypárti propaganda főgonoszának számít – emlékeztet a lap. Mint hozzáteszik, Soros a jelen körülmények között nem is látogatna Magyarországra, amit most mérgező élménynek érezne; elhagyja Budapestet az O.S.F központi irodája is; pedig Soros 1994-ben, egy moldovai egyetemen még arról beszélt, azért önti a pénzt a magyar intézményrendszerbe, mert olyan olyan országgá fejlesztené Magyarországot, ahonnan másodjára már nem emigrálna, mint ahogy 1946-ban tette.
2018.07.17 19:04
Frissítve: 2018.07.17 19:10

Lángoló imaház, rettegő cigányok Nagydobronyban

Publikálás dátuma
2018.07.17 17:28
A leégett nagydobronyi imaház és óvoda romjai
Fotó: Facebook/ Nagydobronyi Református Egyházközség/
Vasárnap hajnalban leégett a kárpátaljai Nagydobrony cigánytelepén épített óvoda és imaház. A helyi romák külső támadástól rettegnek, a lembergi cigánypogrom után nem alaptalanul.
Fáklyaként világított vasárnap hajnali háromkor a nagydobronyi cigánytelep imaháza: égett az imaház és a mellé épített, roma gyerekeket ellátó óvoda, a lángnyelvek pedig ez családi ház oldalába is belekaptak.
„Még nem tudjuk, hogy gyújtogatás volt, csak sejtjük, a hatóságok nem nyilatkoznak; a helyiek mindenesetre egy idegen autót láttak éjjel a telepen - mondta a Népszavának Kolozsy András, a település vezető lelkésze. 
Mint hozzátette, a faluban mindenki megdöbbent a történteken: külföldi adományokból, együtt építették az imaházat, magyarok és cigányok közösen, több év munkája veszett oda. Imaház híján úgynevezett „Déli cigánytelep” lakói a templomkertben gyűltek össze vasárnap délután: itt siratták el közös munkájuk eredményét, és az óvodát, ahol 54 helyi gyereket foglalkoztattak, tanítottak. 
Ha gyújtogatás is történt, Kolozsy biztos benne, hogy nem helyi lakos tette: az imaház felgyújtása inkább a helyi lakóknak, főként a cigányságnak szóló üzenet lehetett. A mintegy 6300 lélekszámú, az ukrán-magyar határ közelében fekvő Nagydobronyban eddig békében élnek együtt magyarok és romák, a cigányság most azonban retteg, sokan aludni sem mernek, nehogy álmukban érje családjukat támadás, éjszakánként őrzik portájukat.
A félelmek nem alaptalanok, hiszen az ukrán nacionalisták az utóbbi hetekben egyre vakmerőbb és brutális támadásokat hajtottak végre a cigányság ellen: a véres lembergi leszámolás során a Józan és Dühödt Ifjúság nevű neonáci szervezet tagjai szó szerint kibeleztek magyar roma férfit. Az áldozat a kárpátaljai Szernyéről származott, és halála után a régiót is utolérte a terror: Kolozsy András úgy tudja, egy beregszászi cigány asszonyt is éjszakai támadás ért, napokkal azelőtt, hogy a kigyulladt a nagydobronyi, főként romák látogatta imaház. Beregszász és Nagydobrony alig 30 kilométerre fekszik egymástól , Szernye pedig közöttük található. 
A kárpátaljai református gyülekezetek már felajánlották támogatásukat a nagydobronyiaknak, a Magyar Református Szeretetszolgálat pedig gyűjtést szervezett számukra, hogy elkezdhessék az újjáépítést: online adományozni ide kattintva lehet, az 1358-as adományvonalon pedig a támogatók hívásonként 250 forinttal segíthetik a közösséget. 
A romák elleni támadások viszonylag új fejleménynek számítanak, a magyar közösség elleni provokációk viszont évek óta tartanak Kárpátalján: februárban lengyel nacionalisták (!) próbálták felgyújtani a Kárpátaljai Magyarok szövetségének ungvári székházát,amit aztán később fel is robbantottak.
Beregszászon márciusban magyar rendszámú autókat gyújtottak fel, aztán áprilisban meggyaláztak egy magyar zászlót is. A támadások mögött mindig félkatonai neonáci szervezetek állnak, az ukrán hatóságok viszont következetesen állítják, hogy a provokációk és vérontások mögött az orosz titkosszolgálat, az FSZB műveletei állhatnak. Mint a 24.hu írja, a lembergi vérontás után Vaszil Hricak a Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) elnöke figyelmeztetett rá, Oroszország szívesen játssza ki a nemzetiségi kártyát, és próbál kisebbségek közötti viszályt szítani Ukrajnában. Az ukrán álláspontot erősítheti, hogy a beregszászi magyar központot felgyújtó lengyel támadók Kárpátalja kormányzója szerint a Falanga nevű, pánszlávista Putyin-barát szervezet tagjai voltak, a csoport több tagja pedig az oroszbarát szakadárok oldalán harcolt Donbasszban.
2018.07.17 17:28
Frissítve: 2018.07.17 20:38