Horvátország nem csak a focipályán húzott nagyot

A magyar bankoknak 6000-7000 milliárd forintos terhet jelentene, ha a horvát minta alapján korrigálni kellene a jelzáloghitel-szerződéseket.

A magyar devizahitel-adósok számára semmiféle hatása nincs annak, hogy a horvát legfelsőbb kereskedelmi bíróság semmissé nyilvánította a svájci frank alapú jelzáloghitelt arra hivatkozva, hogy a bankok 2004 és 2008 között nem tájékoztatták ügyfeleiket az ilyen a devizahitelek magas kockázatáról - mondta lapunk érdeklődésére Barabás Gyula. A Széchenyi Hitelszövetség elnöke utalt arra, hogy az árfolyam- és kamatemelkedéséből eredő - az induló törlesztőrészletet esetenként kétszeresére emelő - többletteher összegét a devizahitel-adósok számláin jóvá kell írni a svájci frank alapú jelzáloghitelt nyújtó bankoknak. Vagyis az euró alapú hitelekre nem vonatkozik a bíróság döntése.

Az ítélet alapfilozófiája, hogy a perelt bankok megsértették a kollektív érdekeket és a hitelfelvevők jogait azzal, hogy nem tájékoztatták ügyfeleiket a devizahitelek magas kockázatáról, valamint semmis és tisztességtelen szerződést kötöttek ügyfeleikkel. Az lényeges különbség Horvátország és Magyarország között - érvelt a szakértő -, hogy a szomszédos államban a bíróságok a jogállamiságnak megfelelő körülmények között kezelik az ilyen jellegű ügyeket, szemben a magyar gyakorlattal. A jognak az igazságot, és nem a pillanatnyi érdekeket kell szolgálnia - tette hozzá.

Azonban a jogerős ítéletig Horvátországban is hosszú út vezetett. A frankhitelesek érdekvédelmi szervezete a fogyasztók egyesületével közösen még 2011-ben emelt kollektív vádat a Zagrebacka Banka, a Privredna Banka, Erste Group Bank AG, a Raiffeisen Bank International AG, az Addiko Banka, az OTP Horvátország, a Splitska Banka (jelenleg az OTP tulajdona) ellen. Ennek nyomán 2013-ban Zágrábban a kereskedelmi bíróság már jogszerűtlennek ítélte mind a svájci frank alapú hitelek konstrukcióját, mind a bankok egyoldalú kamatemelését hét banknál, a nyolc érintett közül, amelyek ellen az eljárás folyt. Később a legfelsőbb kereskedelmi bíróság ezt a döntést felülbírálta és csak a változó kamat egyoldalú megemelését ítélte jogszerűtlennek és tisztességtelennek. A döntés felülvizsgálatát kérték a bankok és a hitelesek is. Az alkotmánybíróság 2016-ban új tárgyalást rendelt el, mert a legfelsőbb kereskedelmi bíróság megsértette a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jogot, amikor nem indokolta meg a devizaalapú hitelekre vonatkozó döntését.

Most 120 ezer adós kaphatja vissza a pénzét, közülük 50 ezernek nincs már élő szerződése, nekik egyenként kell perelniük. Lényeges, nagyságrendi különbség van a horvát és a magyar devizahitel-adósok között.

Ezzel szemben Magyarországon a bankokkal való elszámolásról szóló törvény 1,2 millió szerződést érintett - mondta Barabás Gyula. Ha hasonló döntés születne nálunk, akkor - az euróban és a jenben számolt hiteleket is beleértve - mintegy 6-7 ezer milliárd forintot kaphatnának az ügyfelek. Az OTP Bank a horvát érdekeltségeit érintő ítélet kapcsán a hvg-nek azt válaszolta, hogy „vizsgáljuk a döntés részleteit, ezért az OTP Bank egyelőre nem szeretné ezt kommentálni.”

„A devizahitelesek döntő többségének az összes tartozással összefüggő problémája megoldódott, a végtörlesztéstől kezdve az árfolyamgáton át a forintosításig tartó folyamat lezárt egy korszakot” - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára nemrégiben a Népszavának adott interjújában. Barabás Gyula szerint a főtitkár igazat mondott, hiszen a Bankszövetség tagbankjainál már 97 százalékban valóban nincs késedelmesen fizetett forintosított devizahitel, azokat a szerződéseket ugyanis átadták a követeléskezelőknek. A szakember hozzáfűzte, hogy hamarosan a forinthitelesek egy részének a folyamatosan emelkedő kamatok, és ezzel együtt növekvő törlesztőrészletek jelenthetnek majd komoly gondokat.