szobor;

2018-07-23 10:30:00

Szobrokkal harcol a Fidesz, hogy átírja a történelmet

Bár az 1956-os forradalom miniszterelnökének nagyságát még a mai kormányfő is elismeri, egyre valószínűbb, hogy szobrának mennie kell a Vértanúk teréről. Nagy Imre emlékművének elszállítása nem az első eset lenne, amikor a Fidesz jobbikos kottából játszik.

Nézeteivel és a kommunista pártban betöltött szerepével az itt ülők nagy része föltehetően egyáltalán nem ért egyet, de Nagy Imre azzal, hogy nem tagadta meg a forradalmat, hanem vállalta a magyar népet, megváltotta a nemzet tiszteletre méltó vezetői közé a menetjegyét – így válaszolt Orbán Viktor kormányfő a jobbikos Szávay Istvánnak az Országgyűlésben. Szávay előzőleg Orbán szemére vetette ugyanis, hogy a Fidesz fenntartja a „moszkovita gazember, Nagy Imre hamis kultuszát”, emlékművét még mindig nem vitette el a Parlament mellől a szoborparkba.

Bár Orbán Viktor a parlamenti szócsatában látszólag visszaverte a támadást, azt véletlenül sem mondta, hogy a mártíromsággal megváltott „menetjegy” feltétlenül a Vértanúk terére szól – oda, ahol több mint húsz éve, 1996 óta áll Nagy Imre szobra.

Az emlékmű áthelyezésének ötletével már Kövér László is előjött egyszer, igaz, ő nem a szoborparkot szemelte ki új helyszínként. A Heti Válasznak adott 2012-es interjújában a házelnök azt javasolta, hogy a Kossuth tér és a képviselői irodaház közötti területen hozzanak létre egyfajta panteont a „nemzethez kötődő, jobb- és baloldali, valóságosan progresszív történelmi szereplőknek”. Kövér úgy vélte, ide vihetnék át a Vértanúk teréről Nagy Imre szobrát, vagy például a Kossuth tér egyik sarkából Kovács Béla, a Szovjetunióba elhurcolt kisgazda politikus emlékművét. És akár, szégyenteljes mulasztást pótolva, emléket állíthatnának a szociáldemokrata Kéthly Annának is.

Demján Sándor nagyvállalkozó azonnal keményen tiltakozott Nagy Imre szobrának áthelyezése ellen. A Népszabadságban publikált nyílt levelében Demján felidézte, hogy Nagy Imre szobrának teljes költségét üzlettársaival, Sarlós Andrással és Fejér Bélával állták: „A költségek 74 százalékát magam finanszíroztam. Ifj. Varga Imre alkotása ma a legtöbbet látogatott és fotózott szobor.” Tarlós István főpolgármesternek címzett levelében Demján közölte, hogy „Nagy Imre szobrának áthelyezése esetén visszavonom adományunkat”.

Demján Sándor a közelmúltban elhunyt, Nagy Imre szobrát mintha szabad prédának tekintené a kormány.

A Demokratikus Koalíció (DK) vette észre az Országgyűlés Hivatala (OH) egyik előterjesztésében, hogy tervbe vették a „Vértanúk tere gyalogos-prioritású” átalakítását. A DK arra gyanakodott – mint kiderült, megalapozottan –, hogy ez egyet jelent a szobor elszállításával.  Az OH lapunknak adott tájékoztatása szerint az építési tevékenységhez a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) előzetes hozzájáruló nyilatkozata szükséges, ám „tervek és előterjesztés híján a bizottság a mai napig még nem tűzte napirendre” a kérdést.

Annak ellenére, hogy elméletileg nincs se terv, se előterjesztés, költségkalkuláció azért készült. Az OH előterjesztésében az olvasható, hogy a „Steindl Imre Program támogatására 2019. évre 4.300,0 millió (4,3 milliárd) forintot terveztünk. Az előirányzat fedezetet nyújt az Országgyűlés hivatali szervezeteinek elhelyezésére szolgáló Szabad György Irodaház felépítésére, valamint a Vértanúk tere gyalogos-prioritású átépítésének 2019. évi kiadásaira”.

A Schmidt Mária nevével fémjelzett 1956-os emlékév programjaiból feltűnően hiányzott a kivégzett miniszterelnök alakja. A kormányhoz közeli Mandiner.hu nemrég véleménycikkben kelt ki a „velejéig kommunista, hazaáruló és szó szerint nemzetvesztő” Nagy Imre kultusza ellen. Pontosan úgy, ahogyan a Jobbik.

Szakály Sándor történész, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója a Népszavának nyilatkozva kifejtette, érdemes elgondolkodni azon, hogy a Vértanúk terén állítsák vissza a „vörösterror áldozatainak” emlékére 1934-ben átadott (és 1945-ben lerombolt) Nemzeti vértanúk emlékművét, Nagy Imrének keressenek egy másik budapesti helyet, „jól látogatható közterületen”.

Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program vezetője az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt további konkrétumokkal szolgált. A Kossuth tér átépítésekor – ahogyan azt a házelnök elképzelte – a kisgazda Kovács Béla átkerült a képviselői irodaházhoz, a Parlament felőli oldalra, de az ott lévő, megújított Olimpia parkot elnézve a terület már nem alkalmas a Kövér által megálmodott történelmi panteon megvalósításához. Wachsler úgy látná jónak, ha Nagy Imre a képviselői irodaház másik oldalánál fekvő Jászai Mari térre kerülne. (1992-ig itt Marx és Engels szobra volt.) A Vértanúk terére Wachsler is visszarakatná a Nemzeti vértanúk emlékművét.

Jánosi Katalin, Nagy Imre unokája, a Nagy Imre Társaság és a DK is tiltakozott a szoboráthelyezés ellen, de fölöttébb kétséges, hogy ennek lesz-e bármilyen foganatja. Szakály és Wachsler egyaránt tagja a kiemelt emlékhelyekkel foglalkozó 5 fős bizottságnak, amelynek elnökét történetesen Kövér Lászlónak hívják.

Károlyinak mennie kellett

A házelnök lassan már szoborügyi kormánybiztosnak is jelöltethetné magát. 2010 nyarán, a Fidesz kétharmados győzelme után Kövér László volt az, aki bejelentette, hogy Károlyi Mihály szobra négy év múlva „már nem fog a mostani helyén”, a Kossuth tér egyik kiszögellésében állni.

Károlyit addig csak a szélsőjobboldal – a MIÉP, majd a Jobbik – támadta, Kövér kijelentése révén a Fidesz is harcrendbe szerveződött. Néhány hónappal később, a Horthy Miklós budapesti bevonulásának évfordulóján tartott demonstráción a jobbikos Novák Előd „Én felelek Trianonért” feliratú táblát akasztott Károlyi Mihály gróf szobrának nyakába, valaki pedig a zsidó vallást jelképező kipát tett a fejére.

A kormánynak nem szegte kedvét az antiszemita incidens: amit a hatalom Károlyi szobrával művelt, az kimerítette a politikai hullagyalázás fogalmát. Körbekerítették az emlékművet, az összes bokrot és fát kivágták a környékén. A fideszes többségű fővárosi közgyűlés a Jobbik javaslatára a díszkivilágítást is lekapcsoltatta. Az MSZP hiába szervezett őrséget, Károlyi Mihály emlékművét 2012 márciusában, egy kora reggeli órán gyorsan elbontották. A szobor Siófokra került, jó messze a fővárostól és a Parlamenttől.

A fővárosi közgyűlés szintén jobbikos indítványra szavazta meg, hogy a XIII. kerületi Szent István parkból vigyék el Lukács György filozófus szobrát. A környéken szerveződő tiltakozás ellenére a döntést tavaly tavasszal végrehajtották.