Üzent az illiberális magány

A magyar kormányfő lényegében megnyitotta az EP-kampányt, Közép-Európát pedig olyan politikai erőként láttatta, ami az ő szerepét megkerülhetetlenné teszi.

Nyolc év folyamatos kormányzás után kaptunk még négy évnyi munkára esélyt, felhatalmaztak minket arra, hogy kiépítsünk egy új korszakot – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombat délelőtt, az erdélyi Tusnádfürdőn, a Bálványosi Szabadegyetemen.

A felvázolt, és ismét 2030-ig kiterjesztett jövőképének egyik víziója, hogy Magyarország addigra az EU öt legjobb és legversenyképesebb országa közé tartozik, megáll a népesedés hanyatlása, valamint infrastruktúra köti össze „Kis-Magyarországot a határon túli területekkel”. Elérnék az energiafüggetlenséget, befejeznék Paks2-t, visszaszorítanák a népbetegségeket, megerősítenék a honvédséget, és újjáépítenék az egész Kárpát-medencét.

Szavai szerint „véget ért a száz év magyar magány korszaka”, és aki a „magyarokkal együttműködik, az jól jár”. - Szemben a korábbi tusványosi beszédek időszakával, Orbán Viktor ma már nincs egyedül a politikai gondolkodásmódját tekintve. Megérkeztek mellé közép-kelet-európai szövetségesei, akik hozzá hasonlóan vélekednek a bevándorlásról, a nyugat-európai elitről, a közép-európai érdekekről - mondta lapunknak Böcskei Balázs politikai elemző. Szerinte a miniszterelnök korábban inkább egyfajta állapotra utalt az illiberalizmussal, de mára az ország öndefiníciójává emelte a „multilkulti” elutasítását, a szuverenitás megőrzését és a protekcionizmust.

A bevándorlást – most sem használta a menekült szót – az európai parlamenti választások tétjeként határozta meg, ami az elemző szerint a kormányfő saját politikai érdekeit nézve teljesen érthető. - Ennek az ügynek a kezelése Nyugat-Európa-szerte instabil kormányokat teremtett, ezzel szemben Orbán Viktor nem válságot, hanem háromszoros felhatalmazást kapott a folytatásra. Magyarország geopolitikai folyamatokat befolyásoló ereje azonban csekély, ezt ő is tudja, ezért legfőképp Közép-Európa megkerülhetetlen vezetője akar lenni, és korszakot akar teremteni, ami alighanem megfelelne az orosz biztonsági érdekeknek is.

Orbán Viktor a világpolitikáról szólva arról beszélt, hogy az amerikai elnök beváltotta az ígéreteit, új külpolitikája már a kétoldalú megállapodásokon alapul. A kínai fejlődés folytatódik, az oroszok pedig közel állnak ahhoz, hogy Ukrajna megkerülésével megoldják a gázszállítást. A kormányfő szerint az EU ma primitív orosz politikát folytat, a szankciók egyszerűen nem eredményesek. - Nem volt új elem az Oroszország elleni szankciók kritikája: a kormányfő noha az Európa Tanácsban rendre megszavazta, közben bírálta is ezeket - mondta lapunknak Nagy Attila Tibor a Méltányosság Központ elemezője.

Szerinte azonban nagy újdonságokat nem tartalmazott az idei Orbán-beszéd. A miniszterelnök kijelentésére miszerint a liberális demokráciának van alternatívája, mégpedig a kereszténydemokrácia, amely meghatározásánál fogva nem liberális, az elemző úgy reagált: a kereszténydemokrata és liberális értékek ilyen éles szembeállítása annyiban mindenképp érdekes, hogy sarkosan eltér például a német kereszténydemokraták értékrendjétől. Náluk ugyanis az olyan liberális alapértékek, mint az egyén szabadsága, a jogállamiság, az emberi méltóság tisztelete nem üldözendő, hanem megtartandó, a két értékrend nem zárja ki egymást.

Arra, hogy vajon mire gondolhatott Orbán Viktor, amikor már szeptemberre „nagy változásokat” ígért, Nagy Attila Tibor azt válaszolta: mindenekelőtt az alaptörvényre, amelyeket „nagy mértekben” akar megreformálni, és emiatt akár önálló parlamenti bizottság felállítása is szóba jöhet. A témák között pedig ott szerepelhet majd az önkormányzati rendszer átalakítása, az információs jogok – köztük a közpénzekről szól adatokhoz való hozzáférés – felülvizsgálata, korlátozása. Az elemző szerint Orbán Viktor mintha láthatóan elégedetlen lenne a jobboldali értelmiség teljesítményével, ezért szerepelt most is hangsúlyozottan a beszédben, hogy a kulturális politikában fordulatra van szükség. - Nem lennék meglepve, ha ősszel ezen a területen leváltások kezdődnének – mondta Nagy Attila Tibor.

A miniszterelnök egyébként újfent beszélt a nyugati civilizáció hanyatlásáról, szerinte Európa jelenlegi vezetői alkalmatlanok, mert nem tudták megvédeni a kontinenst a bevándorlástól. Hozzátette: napjaik azonban meg vannak számlálva, 300 nap múlva lejár a mandátumuk, s a 68-asok nemzedékét felválthatja a 90-eseké, vagyis az övék. Épp ezért az hangsúlyozta, hogy minden erejüket a 2019-es európai választásra kell összpontosítani, mert az döntő jelentőségű lesz – elemzők szerint ezzel Tusnádfürdőn a kormányfő jelképesen megnyitotta a jövő tavasszal esedékes EP-választás kampányát is.