Méltányos minimálbért várnak el az európai képviselők

Egy friss brüsszeli javaslat szerint Magyarországon négyszeresére kellene emelni a kollektív szerződés előnyeiből részesülő munkavállalók számát.

Komoly többletkötelezettségeket róna a magyar kormányra az európai minimálbérről szóló jogszabály, ha végül abban a formában fogadnák el az uniós törvényhozók, ahogyan az jelenleg az Európai Parlament (EP) foglalkoztatási bizottsága előtt fekszik. Nem csak cselekvési tervet kellene elfogadnia ugyanis annak érdekében, hogy jóval több munkavállaló javadalmazása dőljön el kollektív bértárgyalásokon, hanem azt is biztosítania kellene, hogy a minimálbérre vonatkozó döntéshozatal átlátható legyen, az információkhoz - beleértve a panaszkezelési és jogorvoslati lehetőségeket - pedig minden munkavállaló hozzáférjen. Emellett támogatnia kellene a szakszervezetek működését, elősegítve például hozzáférésüket a munkahelyekhez és a munkavállalók-hoz.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a törvényben előírt minimálbérek megfelelőek és méltányosak legyenek, és tisztességes életszínvonalat biztosítsanak - áll a jelentéstervezetben, amelyről csütörtökön szavaz a parlamenti szakbizottság. Ha a kép-viselők többsége jóváhagyja a javaslatot, hamarosan megkezdődhet az egyeztetés az EP és a tagállami kormányok között a minimálbért szabályozó irányelv végleges szövegéről. A jövőre vagy később életbe lépő jogszabály nem fogja meghatározni sem a juttatás uniós szintjét, sem megállapításának egységes módját, mert mindez a tagországok hatáskörébe tartozik. A parlamenti jelentéstervezet szocialista és kereszténydemokrata szerzője mindazonáltal lehetségesnek tartja, hogy a javadalmazás mértékét a nemzetközi szinten általánosan használt, a bruttó mediánbér 60 és a bruttó átlagbér 50 százalékán rögzítsék. (Magyarország esetében a 200 ezer forintos minimálbér az idén még nagyjából megfelelne ennek a kritériumnak).

A szakbizottság előtt fekvő és lapunk birtokába jutott dokumentum szerint a jogszabályt azokra a munkavállalókra kell alkalmazni, akik munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal rendelkeznek a magán- vagy a közszférában. A szerzők kiterjesztenék a rendelkezéseit a színlelt önfoglalkoztatásban dolgozókra is, vagyis azokra, akiket adóelkerülés vagy más szempontok miatt önfoglalkoztatónak nyilvánítanak, miközben teljesítik a munkaviszonyra jellemző feltételeket.

A parlamenti jelentéstervezet egyik legfontosabb előírása, hogy azokban a tagállamokban, ahol a munkavállalók kevesebb mint 80 százaléka részesül a javadalmazását szabályozó kollektív szerződés előnyeiből, a kormánynak - a szociális partnerekkel folytatott egyeztetést követően - cselekvési tervet kell készítenie a tárgyalások elő-mozdítására. 2018-es adatok szerint Magyarországon az arány 21 százalék volt, ami az egyik legalacsonyabb az EU-ban. Igaz, a remélt küszöböt is csak hét ország lépi át jelenleg.

A jogszabályi javaslat emellett felszólítja a kormányokat, hogy támogassák a szociális partnerek részvételét a bérmegállapítással kapcsolatos kollektív tárgyalásokban, tegyenek intézkedéseket minden olyan cselekmény megelőzésére, amely aláássa a munkavállalók szakszervezethez való csatlakozási jogát, és támogassák a kollektív szerződések betartását.