Amíg nem volt baj, jól voltunk

Egyértelmű, hogy vannak friss adatok az oltási hatékonyságról, de azokat nem közlik. A delta variáns és a negyedik hullám előtti számok alapján állítják: mindegyik vakcina hatásos.

Egy tudományos lapban ismerték be a járványkezelés irányítói, hogy képesek lennének az ország polgárait tájékoztatni a Magyarországon használt vakcinák hatékonyságáról, ha akarnák. Az ehhez szükséges adatokat ugyanis gyűjtik és fel is dolgozzák – derült ki a Clinical Microbiology and Infection nevű szakmai folyóiratban megjelent tanulmányból.

Az öt, itthon alkalmazott vakcina országos hatékonyságáról szóló cikket Vokó Zoltán epidemiológus és más szakemberek mellett mellett Müller Cecília országos tiszti főorvos, valamint Kásler Miklós, a humántárca minisztere is jegyzi szerzőként. A dolgozat a magyarországi adatok június második hetéig történt feldolgozása alapján azt bizonyítja, hogy az öt vakcina (Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Szputnyik, Sinopharm) hatékony mind a súlyos megbetegedés mind a halálozás elkerülésében. A cikkben mintegy 3,7 millió olyan ember adatait elemezték, akik június második hetéig megkapták mindkét dózist valamely oltásból. A vizsgálati időszakban 371.212 SARS-CoV-2 fertőzés fordult elő a be nem oltott és 6912 a teljesen beoltott populációban. Összesen 13.533 Covid-19-hez kapcsolódó halálesetet találtak, ebből 553 halálesetet a teljesen beoltott csoportokban.

A vakcinák hatékonyságát úgy állapították meg, hogy az oltottak körében regisztrált fertőzéseket és haláleseteket összevetették az oltatlan kontrollcsoportéval. Mint azt a szerzők írják, az öt Covid-19 vakcina összességében magas (50 százalék feletti) vagy nagyon magas (80 százalék feletti) hatékonyságot mutatott a vírusfertőzéssel szemben, és védett a fertőzéssel összefüggő halálozás ellen. A szerzők a cikkben tényként írják, hogy a vakcina sürgősségi engedélyezése több mint 9500 halálesetet előzött meg. Ez utóbbi adattal kapcsolatban lapunknak szakemberek azt mondták: miután a szerzők nem árulták el sem a módszertant, sem egyéb, a számot alátámasztó eredményt nem közöltek, megkérdőjelezhető az adat helyessége.

Bár az összegzés megjelenését az általunk megkérdezett szakemberek is üdvözölték, megjegyezték, hogy az elemzés éppen a legérdekesebb időszakra, a delta-vírus megjelenése utánira nem tér ki. Külföldi tapasztalatok szerint ugyanis éppen a június utáni időszakban kezdhetett intenzívebben csökkenni az egyes vakcinák hatása és vélhetően ekkor már jobban megmutatkoztak a közöttük lévő különbségek is. A Telex számolt be Oroszi Beatrix, a kormánynak tanácsot adó Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Munkacsoport tagja által két hete tartott előadásáról, melyben bemutatta, hogy a vakcinák hatása idővel, éppen június után csökken. A fertőzés elleni védelem 80-90 százalékos szintről indulva jutott el a negyedik hullámban az 50 százalék körüli szintre. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az adatok a kormányzat rendelkezésére állnak és azokat akár publikálhatnák is, hogy az érintetteket segítsék a védekezésben. Erre azonban láthatóan nincsen szándék. Lapunk és más orgánumok kérdéseire rendre az a válasz érkezett az elmúlt hónapokban, hogy sem az EMMI, sem a tiszti főorvos által vezetett Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) nem adatkezelő, azaz nem rendelkezik a kért információkkal. Ezt cáfolni látszik, hogy ezen hivatalok vezetői most szerzőként jegyzik az adatokat feldolgozó tanulmányt.

Kemenesi Gábor virológus szerint a most publikált hazai eredményekből leszűrhető tanulság hasonló az amerikai járványügyi hivatal (CDC) által közölt adatokéhoz, eszerint a halált a beoltottak 14-szeres eséllyel tudják elkerülni, a megfertőződést pedig 5,8-szorossal. – Örülök a cikknek, mert még nem volt ilyen közlemény itthonról, de a mostani helyzetben jobban segítene egy folyamatosan közölt adatsor. Maga a publikáció viszont egyértelmű bizonyíték arra, hogy vannak ilyen adatok – mondta Kemenesi Gábor.