Lemondott az osztrák kancellár

Nem sokkal azután, hogy a botrányok sorába keveredett Sebastian Kurz volt kancellár bejelentette, visszavonul a politikától, Alexander Schallenberg jelenlegi kancellár is közölte, távozik hivatalából.

Sokáig emlékezetes marad a mai nap az osztrák történelemben. A csodagyereknek tartott Kurz után ugyanis a régi, megbízható munkatársának számító Schallenberg is távozott, igaz, nem a politikából, „csak” a kancellári székből. Bár utóbbi Kurz emberének számított, az utóbbi időben érezhetően egyre jobban elszakadt bizalmasától, s jól intézte a néppárti-környezetvédő kormány ügyeit, szigorú intézkedéseket hozott a koronavírus terjedésének visszaszorítására: kormánya teljes lezárást rendelt el Ausztriában, amely a teljesen oltottakra is vonatkozik.

Schallenberg 1969-ben született a svájci Bernben, ahol édesapja, Wolfgang osztrák nagykövetként szolgált. Édesanyja svájci születésű, Alfred Schaefer svájci bankár lánya. Schallenberg Indiában, Spanyolországban és Franciaországban nevelkedett, ahol édesapja ugyancsak az ottani osztrák külképviseletet vezette. Maga Alexander Schallenberg folyékonyan beszél németül, franciául, angolul és spanyolul, és alapfokú orosz nyelvtudással rendelkezik. Hagyományos címe gróf, ezt az örökös címet 1666-ban adományozták családjának. Kurt Schuschnigg és Starhemberg herceg óta ő az első olyan kancellár, aki nemesi családból származik.

1989 és 1994 között a bécsi egyetemen és a Párizs II Panthéon-Assas Egyetemen tanult jogot. 1995 és 1996 között doktori címet szerzett európai jogból a belgiumi Bruges-ben, az Európa Kollégiumban, abban az intézményben, amelynek célja, hogy „fiatal európai vezetők elitjét képezze ki”.

1997-ben Schallenberg az osztrák diplomáciai szolgálatot választotta. 2000-től 2005-ig Ausztria európai uniós állandó brüsszeli képviseletén dolgozott, ahol a jogi osztályt vezette. 2006-ban Ursula Plassnik külügyminiszter szóvivője lett. Amikor 2013-ban Sebastian Kurzot külügyminiszterré tették meg, Schallenberget a stratégiai külpolitikai tervezés igazgatójává nevezték ki. Eredetileg úgy volt, hogy 2014-ben indiai nagykövetnek teszik meg, de úgy döntött, a külügyminisztériumban marad, hogy az új külügyminiszterrel együtt dolgozhasson. Schallenberget széles körben Kurz mentorának tekintették, aki keveset tudott a külpolitikáról. Meg is hálálta a bizalmat, mert Schallenberget fokozatosan léptette előre a külügyi ranglétrán. 2016-ban Schallenberg a külügyminisztérium európai osztályának vezetője lett. 2019. június 3-án aztán Karin Kneissl utódja lett Ausztria külügyminisztereként. 2020. január 7-én Kurz második kabinetjében is megtartotta a tisztságet, az osztrák diplomácia vezetője maradt. Kurz, miután lemondott, Schallenberget kérte fel, hogy az ÖVP-zöldek kormányt irányítsa. Kurz azonban akkor még nem akart távozni a politikából, frakcióvezető lett, s azt remélte, visszatér még a kancellári tisztségbe, ha befejeződik a vele szembeni korrupciós ügyekben indított nyomozás. Ám ahogy telt-múlt az idő, úgy lett egyre népszerűtlenebb, mind kevesebben kívánták a visszatérését. Most mindenesetre Kurz Schallenberget is magával rántotta.

Schallenberg legfontosabb döntése az volt, hogy novemberben bejelentette, 2022 februárjától kötelező lesz a koronavírus elleni vakcina Ausztriában. Bécs elsőként vezette be a kötelező oltást.