A Pegasus köti össze Ádert és Völnert

A szüntelenül testőrökkel kísért Áder mozgása, beszéde is dokumentálható volt.

Éveken át úgy szignálta a lehallgatási felterjesztéseket az igazságügyi tárca államtitkáraként Völner Pál, hogy közben kenőpénzt kapott a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar azóta letartóztatott vezetőjétől. A Parlament mentelmi bizottságának készült ügyészségi összegzésből – amit a 24.hu szerzett meg és ismertetett – kiderül ugyanis 2018 májusa és 2021 júliusa között kapott Völner kenőpénzt, összesen 83 millió forintot Schadl Györgytől. Az ügyészségi irat szerint a rendszeres 2-5 milliós juttatásért Völner elintézte például, hogy Schadl által javasolt személyeket nevezzék ki bírósági végrehajtónak, de más, hatáskörébe nem tartozó ügyekben is lobbizott Schadl-nak. Az ügyészség leírásából úgy fest, valóságos maffiaként üzemelt a végrehajtói kar egy része: egyes Schadl által kineveztetett végrehajtók az irodájuk nyereségét átadták a végrehajtói kar elnökének a sofőrje segítségével, amiből Schadl mintegy „fizetésként” havi 1-2 millió forintot visszaadott a végrehajtóknak. Az így befolyt pénzekből mintegy 880 milliós törvénytelen jövedelme lett Schadl-nak, aki ebből fizette ki Völner Pált is. Akinek hamarosan számot kell adnia tetteiről: a Parlament mentelmi bizottsága ugyanis hétfőn zárt ülésen döntött arról, hogy felfüggeszti Völner Pál mentelmi jogát.

Az ügyészségi leiratból nem derül ki, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat mikortól kezdte figyeltetni Völnert és Schadlt, ám az indoklás körülményei arra engednek következtetni, hogy folyamatosan dokumentálták találkozóikat. Ez azért is kulcsfontosságú mert Varga Judit igazságügyi miniszter közölte, Völner Pál bírálta el a különféle titkosszolgálatok nemzetbiztonsági célú lehallgatási kérelmeit. Így – korrumpált politikusként – alighanem Völner dönthetett a Pegasus kémszoftver használatáról is.

Ez utóbbinak most különös aktualitást ad az: a Direkt 36 legfrissebb információja szerint még Áder János köztársasági elnök személyes testőrségének két tagja telefonszáma is szerepelt a Pegasus-célpontok külföldi listáján. Szakmai forrásaink szerint a lehallgatás célszemélye jó eséllyel maga Áder lehetett, ugyanis ha a két testőrrel kapcsolatban merült volna fel valamilyen biztonsági probléma, ahhoz elég lett volna a sima lehallgatás is és nem lett volna szükség a méregdrága Pegasus használatára. A Pegasus „előnye”, hogy az általa feltört okostelefon onnantól titkos kameraként és lehallgatóberendezésként is használható. Így a magyar köztársasági elnök esetében a szüntelenül testőrökkel kísért Áder mozgása, beszéde is dokumentálható volt.

Az ügyben megkerestük a Belügyminisztériumot ám a tárca csak annyit közölt, hogy „sajtóhíreket nem kommentál”, ahogy a köztársasági elnök sem válaszolt kérdéseinkre.