Eltörölte az Alkotmánybíróság a roma választás eredményét

Hiába szavazták meg az Országos Roma Önkormányzat képviselői, hogy a „kormány embere”, Farkas Félix helyett Agócs Jánost, az ORÖ elnökét teszik meg a parlamenti választáson induló nemzetiségi lista vezetőjének, az Alkotmánybíróság elkaszálta a választás eredményét. Az Ab ezzel a törvényszék döntését is felülbírálta.

Újabb pofon a Lungo Dromnak – ezzel a címmel számoltunk be az ORÖ november 9-én tartott közgyűléséről, ahol Farkas Félix, a Fidesszel szövetséges roma szervezet jelöltje alulmaradt Agócs Jánossal, a Fiatal Romák Országos Szövetsége (Firosz) színeiben politizáló ORÖ-elnökkel szemben.

Az ORÖ 47 képviselőjéből 45-en voltak jelen a közgyűlésen. Agócs János 21 szavazatot kapott, Farkas Félix 18-at (hatan egy harmadik jelöltet támogattak). Farkas Félix az előző két ciklusban szavazati jog nélküli szószóló volt az Országgyűlésben, Agócs János viszont bejelentette, hogy szeretné a teljes jogú mandátumot elnyerni.

A roma választás zárt ülés elrendelése után, szigorú szabályok szerint, titkosan zajlott. Farkas Félix a helyszínen semmilyen jelét nem adta annak, hogy a procedúra során valamilyen szabálytalanság gyanúját észlelte volna. Az eredmény kihirdetése után sem tett említést ilyesmiről, amikor lapunk próbálta megszólaltatni: egyszerűen csak nem nyilatkozott.

Később a RomNet.hu portál írt arról, hogy a Lungo Drom nem törődött bele a vereségbe, és bírósághoz fordult. A Fővárosi Törvényszék azonban elutasította a kifogásokat.

Az Alkotmánybíróság most hétfőn született határozata ellenben megalapozottnak találta a panaszokat. Az Ab sérelmezte, hogy az ORÖ egyetlen ülésen döntött a szervezeti és működési szabályzat választási eljárással is összefüggő módosításáról, majd ugyanazon az ülésen – lényegében az ülés folytatásaként – az önkormányzati listát vezető jelöltről és a képviselők listás sorrendjéről is.

A bíróság nem észlelt törvénysértést. Az Ab ezzel szemben közölte: alaptörvény-ellenességét okoz, ha a felkészülési idő oly mértékben rövid, hogy a megváltozott szabályozáshoz való alkalmazkodás lehetetlen, vagy felkészülési idő egyáltalán nincs biztosítva. A határozat szerint „ezen alkotmányos korlát kiemelt jelentőséggel bír”.

Az Ab a konkrét esetben arra a megállapításra jutott, sem az ORÖ megjelent, sem a jelen nem lévő, de választójoggal rendelkező tagjainak nem volt lehetőségük arra, hogy a „módosítással kapcsolatban kialakult álláspontjuk alapján közvetlenül részt vegyenek a szavazásban”. Ezen kívül a romák országos közösségéhez tartozó választópolgároknak sem nyílt lehetőségük arra, hogy a „módosításról véleményüket kialakítva tájékoztassák képviselőiket”.

Mindez pedig olyan mértékben sérti a jogbiztonság Alaptörvénybe foglalt követelményét, hogy – idézzük az alkotmánybírósági határozatot – „emiatt a listaállítás elrendelését és a szavazás aktusát deklaráló közgyűlési határozatok, valamint az azok jogszerűségét felülvizsgáló bírósági döntés is alaptörvény-ellenesek”.

Az ORÖ-ben időközben átalakultak az erőviszonyok, a RomNet megállapítása szerint a jelek arra utalnak, hogy a megismételt közgyűlésen várhatóan már Farkas Félixet fogják megválasztani a roma nemzetiségi lista vezetőjének.