Ígérte, de nem fizet a kormány

Komoly pénzavarba került a kormány: már a korábban megítélt uniós támogatásokat, és a vállalkozók újraindítási kölcsöneit sem folyósítja, pedig azt hangoztatta, hogy a kabinet unióval folyó vitája ellenére hazai forrásból megelőlegezi azokat.

Leállította a száz százalékos állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztés Bank (MFB) a már megítélt újraindítási gyorskölcsönök kifizetését a cégeknek – erről tájékoztatta a Népszavát egy pórul járt kkv ügyvezető igazgatója. A folyósító bank okként a kormány által elrendelt év végi spórolást említette. A Portfolio.hu a napokban arról írt, hogy ugyanerre hivatkozva már elvégzett munkák – lakossági napelemtelepítések – után sem fizet az állam. A bankok, illetve a uniós támogatást kezelő cégek szabványlevélben arról tájékoztatják a kedvezményezetteket, hogy a támogatás folyósítására azért nem kerülhet sor, mert a kormány december kilencedikén kelt határozata ezt kizárja. A két ügylettípusban az a közös, hogy mind a két program uniós pénzekből valósult volna meg, ám az Európai Bizottság határozatlan időre felfüggesztette a újraindítási program finanszírozást rendszerszintű kormányzati korrupcióra hivatkozva.

A Pénzügyminisztérium két hete jelentette be, hogy a kormány 350 milliárd forintnyi beruházás elindításának - pontosabban annak kifizetésének - elhalasztásról döntött, annak érdekében, hogy az államháztartás pénzügyi tartalékait növelje, illetve a 2021-es év végi hiányt mérsékelje. Az ezzel párhuzamosan megjelent kormányhatározatból az is kiderül, hogy minden minisztériumnál kisebb-nagyobb kiadási stopot írtak elő. Az ügy előzménye, hogy novemberben elszaladt az államháztartás hiánya, az egyetlen hónap alatt 1009 milliárd volt, így a 1-11. havi hiány 3931 milliárd forintra emelkedett, ami az egész évre tervezett összeg 170 százaléka.

A kormány egész évben bőkezűen osztogatta a beruházási támogatásokat arra számítva, hogy az uniós helyreállítási alapból Magyarország idén legalább 326 milliárd forintnyi előleget kap. Ám az Európai Bizottság tárgyalni sem volt hajlandó a magyar újraindítási tervről, egyrészt mert azt a kormány Magyarországon senkivel nem egyeztette, de a biztosok testülete egyre komolyabban aggódik a magyar jogállamiság lábbal tiprása, illetve a rendszerszintű korrupció miatt. A hivatalos indoklás szerint mindaddig, míg a magyar kormány nem lép fel megnyugtató módon az uniós pénzek elosztását övező korrupció ellen, Magyarország nem számíthat a helyreállítási támogatások folyósítására. A kormány a nyáron még abban bízott, hogy 2021 végéig létrejön a megállapodás, ezért azt ígérte, a programokat hazai forrásból finanszírozza, a vállalkozókat így nem érinti a Brüsszellel folyó vita. Mivel az uniós pénzek vékonyan csordogálnak, kifutott a keretből a kormány, az államháztartás hiánya már így is közelíti a 4000 milliárd forintot, és ha tovább költekezne, akkor az államadósság minimális csökkentésére se futná. Ezért kényszerül a kiadások visszafogására a kormány az év utolsó heteiben.

Ám miközben év közben a kormány kontroll nélkül szórta a pénzt, és a következő hetekben – már a 2022-es költségvetési hiány terhére – mintegy 1200 milliárd forintnyi 13. havi nyugdíjat, szja visszatérítést, egyszeri jutalmakat és béremeléseket készül kifizetni azokon a vállalkozásokon csattan az ostor akik, az adóbevételek jelentős részét befizetik.

A kormány márciusban hirdette meg kkv-k részére az kedvezményes nulla kamatozású maximum 10 millió forintos újraindítási hitelt, hogy áthidaló kölcsönt kapjanak a működőképes, de a koronajárvány miatt talajt vesztett vállalkozások. Az MFB még a program lezárása előtt november közepén a hitelkérelmek beadásra bíztatta a cégeket. Ennek ellenére egy a Népszavának nyilatkozó cég vezetőjével azt közölték, hogy bár a hitelkérelmét pozitívan elbírálták, azt mégsem tudják kifizetni a kormány döntése miatt, mindezt egy nappal a hitel kitűzött átutalása előtt közölte a közvetítő bank.

A lapunknak nyilatkozó cégvezető szerint az MFB ultimátuma szembemegy a tervezhetőséggel, a stabilitással. A fejlesztési bank viselkedése arra utal, hogy nem partnerként tekint a kkv-kra, hanem egyfajta középkori függőségi viszonyrendszert feltételez, ahol a kkv legyen hálás az ő urának és parancsolójának (értsd: a banknak és a kormánynak), hogy ezt a hitelt megkaphatja - fogalmazott a pórul járt cégvezető. Ha földesúr úgy dönt, hogy mégis változtat az ajánlatán, akár az utolsó pillanatban, egyoldalúan, előzetes egyeztetés nélkül, akkor a kkv meghunyászkodva, kezeit tördelve kisomfordálhat a hátsó kijáraton. Én nem ehhez a viszonyrendszerhez vagyok hozzászokva sem a bank, sem az üzleti partnereim részéről – mondta az igazgató.

Lapunk megkereste a Magyar Fejlesztési Bankot, hogy miért függesztették fel a kifizetéseket, a gyorskölcsönök folyósítását, illetve hány céget érint a leállítás a 11 ezer igénylő közül, ám cikkünk megjelenéséig erre választ nem kaptunk. A közvetítő bank szabványválaszából az derül ki, hogy az MFB is utasítást hajt végre, mégpedig az őt felügyelő miniszter döntését. Ez arra utal, hogy az MFB a hiteleket kormányzati forrásokból finanszírozhatta, és a kabinet zárolási döntése miatt ezektől a forrásoktól elesett.

Inflációérzet: „élmezőnyben” a magyarok

A magyarok 45 százaléka szerint a következő három hónapban tovább nőnek majd a háztartások kiadásai, 18 százalékuk pedig nagyon borúlátó, úgy gondolják, negyedéven belül drasztikusan emelkednek megélhetési költségeik – derül ki az Ipsos 30 országra kiterjedő, pénteken publikált felméréséből. Mindez egybecseng azzal a lapunkban nemrég közölt Publicus-felméréssel, amely szerint a hazai háztartások 86 százaléka szerint durván elszabadult az infláció idehaza.

Az Ipsos friss kutatása azt is megmutatja, hogy a magyarok világszinten is rosszabbnak érzik jelenlegi helyzetüket az átlagnál. A vizsgált harminc országban a megkérdezettek átlagosan 59 százaléka mondta, hogy a megélhetése többe kerül, mint fél évvel korábban, a legtöbben, 79 százaléknyian Argentínában vélekedtek így, a magyaroknak pedig kétharmada állította ezt. A legkevesebben a kínaiak (35 százalék) és a japánok (21 százalék) panaszkodtak a drágulásra.

Világszinten a kérdezettek 70 százalék úgy érzékelte, hogy a legnagyobb problémát az üzemanyagok és ezáltal a tömegközlekedés, valamint a szállítási költségek megdrágulása okozta. A felmérés szerint a magyarokat még ennél is jobban megérintette ez, 81 százalékuk mondta azt, hogy megérezte a mindennapi költései során a benzin és a gázolaj árának elszállását.

A harminc ország átlagát tekintve, 70 százalék mondta azt, hogy mindennapi költségeiket megterheli az élelmiszerárak növekedése: a legjobban az argentinok panaszkodtak erre, náluk 87 százalékos volt az arány, de őket szorosan követték a magyarok, akiknek 86 százaléka érezte úgy, arányaiban többet volt kénytelen költeni ennivalóra.

A rezsiköltségeket tekintve viszont sokkal jobb a helyzet idehaza, mint általában a világon: a 30 országban megkérdezettek kétharmada drágulásról számolt be, ezzel szemben idehaza csak 53 százalék érezte úgy, hogy nőttek ezirányú költségei. Világszinten a ruházkodást 55 százalék tartotta drágábbnak a hat hónappal ezelőttinél, de a magyarok kétharmada szerint is felment a cipők és a ruhák ára, ahogyan idehaza tízből hatan úgy érezték, a szórakozás is megdrágult, noha világszinten a megkérdezettek kevesebb, mint fele vélekedett így.

Az Ipsos az adatok összesítésénél megállapította, Dél-Amerikában, Dél-Afrikában, Törökországban, valamint Lengyelországban, Magyarországon, Oroszországban és Romániában érezték a legtöbben úgy, hogy komolyan és számukra érezhetően nőttek az árak az elmúlt fél évben. Ugyanezekben az országokban számolnak azzal a legtöbben, hogy az elkövetkező negyedévben tovább nőnek megélhetési kiadásaik. - Vas András