Szabad szemmel: idén Németországban több mint 100 ezren kértek menedéket, Magyarországon 30-an

Az egész EU-ban összesen majdnem 356 ezren folyamodtak menedékért. Lapszemle.

FAZ

Az idén Németországban több mint 100 ezren kértek menedéket, vagyis a számuk egyharmaddal nőtt 2020-hoz képest, tehát az ország továbbra is a fő célpontnak számít, míg Magyarországon az uniós statisztika az év első 9 hónapjában - írd és mondd - 30 beadványról tud a jobboldali-populista kormány jóvoltából.

Az egész EU-ban összesen majdnem 356 ezren folyamodtak menedékért, ami 15 %-kal magasabb a múlt évi adathoz képest. 28 % német földön szeretne maradni, utána Franciaország (20 %), Spanyolország (11 %) és Olaszország (8 %) a további sorrend. Vagyis a négy legnépesebb államra jut a kérvények kétharmada.

A legtöbben Afganisztánból és Szíriából érkeztek, ők teszik ki az érintettek egyharmadát, majd utánuk a pakisztániak és irakiak következnek a sorban.

Die Zeit

Az idei év az, amikor az EU-ban teljesen elfogadottá vált, hogy minden megfontolás nélkül visszafordítják a menekülteket és átrakják őket a határon, ahonnan jöttek. Ezt csinálják pl. a lengyelek, akik simán visszatoloncolják a Belarusz által felbujtott szerencsétleneket, akik azután a két ország közti senki földjére szorulnak. Az idén már 17-en haltak meg közülük. Ráadásul segíteni sem lehet nekik, mert a lengyel hatóságok az ENSZ-nek sem engedik meg, hogy a Menekültügyi Főbiztosság képviselői odamenjenek segíteni.

Így nagyon úgy néz ki, hogy az következik be, amitől a pápa óvott: a megszokás betegsége. Az unió szolidáris akar lenni Varsóval és nem szeretné, ha Lukasenko meg tudná zsarolni, ezért ha nem is zokszó nélkül, de tudomásul veszi, hogy egyik tagállama felrúgja a nemzetközi jogot. Vagyis nem engedélyezi, hogy az érkezők menedékkérelmet terjesszenek elő.

Brüsszel úgy reagál a válságra, hogy megszigorítja a saját szabályait, illetve Lengyelország esetében felvizezi azokat. A varsói parlament időközben jogszerűnek nyilvánította a pushback gyakorlatát, ám ez mit sem változtat annak törvénysértő voltán. Az EU pedig tudomásul veszi, sőt közvetve még rá is erősít erre a politikára.

A közösségi menedékpolitikát egyre inkább a katonai erő jellemzi. Erre utal az is, hogy Macron összeáll Orbánnal, a bevándorlás-ellenesség szócsövével. Pedig az Európai Bíróság a közelmúltban ítélte el a magyar menedékrendet, de erre az elnök egy szót sem vesztegetett, amikor Budapesten járt. Ehelyett új módszereket sürgetett a migráció megelőzésére, a határok jobb védelmére.

Az új német koalíció ezen a területen azt tűzte ki célul, hogy hatékonyabb normákkal kell támogatni a menedékkérőket. Csak éppen pont az ellenkezőjét tapasztalni, hála a Bizottságnak, amit Budapest és Varsó nagy örömmel fogad. A két kormány jóformán szabad kezet kap.

Az ukrán válság keresztezi Biden szándékát, hogy szembeszálljon a Putyin-féle autokratákkal. Pedig eredetileg azt ígérte, hogy szakít elődje politikájával, ám most kénytelen tárgyalni a Kremllel. A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának egyik elemzője szerint a földrész a hidegháború óta nem élt át ilyen nehéz időket. Washington számára különösen azért nagy dilemma az erőpróba, mert a választás során az elnök pont az ellenkezőjét hirdette meg, de nincs más választása, mint a párbeszéd, ha el akarja kerülni a háborút.

Azonban már az elején visszakozott és ahelyett, hogy keményen nekiment volna Putyinnak, inkább találkozott vele Genfben. Az ukrán államfőt csak hónapokkal később fogadta. Majd amikor rosszabbodott a helyzet Ukrajnában, kinyilvánította, hogy kész megvitatni Moszkva kifogásait, noha pl. a NATO keleti bővítését az USA befejezett ténynek tekinti.

Ám az egyik volt moszkvai amerikai nagykövet szerint az Egyesült Államok csupán a rossz és rosszabb között választhat. Mert jól semmiképpen sem tud kijönni a dologból, amikor az orosz vezetés csupán az ürügyre vár, hogy megindítsa hadseregét. Ám pont ezért alighanem helyes dialógust kezdeni. Ez viszont riadalmat keltett Európában. Biden kénytelen volt megnyugtatni a hónap elején ukrán kollégáját, mármint hogy Amerikai továbbra is egyértelműen támogatja az ország területi épségét.

Daniel Fried, aki Obama idején a Fehér Ház egyik tanácsadója volt orosz-ügyekben, azt mondja, hogy az orosz követelések nem jelentenek alapot érdemi tárgyalásokhoz, mégis le kell ülni a Kremllel. Ám az már önmagában perverz, hogy fel kell tenni a kérdést: akkor most Putyin ultimátumot küldött és a közvetlenül a háború előtt állunk, vagy csupán próbálja megfélemlíteni az USÁ-t, hogy az adja meg azt, amit Oroszország egyébként csupán fegyveres konfliktus árán tudna elérni? Még akkor is, ha a szakértő maga sem tudja a választ.

Die Zeit

A lap azt választotta az év góljának, amelyet Leon Goretzka vágott be a magyar válogatottnak az EB csoportmérkőzései során. Nem csak azért, mert ez hozta meg az egyenlítést a németeknek, így elkerülhették, hogy ismét kiessenek az első körben. Hanem mert a gólvágó első örömében a kezéből szívet formált azoknak a magyar szurkolóknak, akiknek a gondolkodásmódját nem éppen a környezetvédelem vagy az LMBT-közösség pártolása jellemzi. Miattuk zajlott hosszas vita arról, ami egyébként teljesen természetes volna, hogy lehet-e szivárványszínbe öltöztetni egy stadiont. Meg ment a paláver egy játékosról, aki kiállt a rasszizmus ellen.

A gesztussal a labdarúgó azt igazolta, amit mindenki tud, hogy ti. a szeretet az alfa és omega.