Január első felére meglehet az ellenzéki referendumokhoz szükséges aláírásmennyiség

A hivatalnokok a Fidesz érdekében húzhatják az időt.

Az ellenék szerint január elejére vagy legkésőbb első felére össze tudják szedni a „jövővédőnek” elkeresztelt Fudan-ellenes, illetve az álláskeresési támogatás kiterjesztéséért elindított népszavazás kiírásához szükséges, összesen nagyjából félmillió aláírást, így áprilisig megtartható lenne a referendum. A karácsony előtti időszakban pár nap alatt 45 ezer aláírás gyűlt össze. (A népszavazás kiírásához arra van szükség, hogy kérdésenként 200 ezer hiteles aláírás legyen, ehhez pedig a gyakran pontatlanul megadott adatok miatt kérdésenként nagyjából 250 ezer szignót kellene leadni). Elvileg, ha a hatóságok, az Országgyűlés és Áder János köztársasági elnök nem húzza az időt, úgy ez elég lehetne arra, hogy végül az országgyűlési választások előtt vagy azzal egy időben megtarthassák a népszavazást arról, akarják-e a választók, hogy az adófizetők pénzéből kínai magánegyetem épüljön Budapesten, illetve szeretnék-e az álláskeresési támogatás időtartamát a jelenlegi háromról kilenc hónapra növelni.

A jelek szerint a választásra készülő Orbán-kormány adminisztratív időhúzással próbálja ellehetetleníteni az ellenzék akcióját és tény, hogy ha az ellenzék egy nagy hajrával pár hét alatt begyűjti a félmillió aláírást, a fideszes pártdelegáltakkal feltöltött hatóságok miatt a kormány kegyén fog múlni, hogy engedi-e a népszavazást az ország nem fideszes részének. Egyelőre úgy tűnik, hogy a Fidesz ebben is hozza a formáját: ehhez Orbán Viktor a napokban már megadta az alaphangot, amikor közölte, hogy szerinte „jogilag csak a választások után lehetséges a Fudan-népszavazás megtartása.” A Fidesszel szimbiózisban élő Alapjogokért Központ vezetője, Szánthó Miklós pedig az állami tévében már beharangozta, hogy az ellenzék akciója több ponton is megtorpedózható, vagy legalábbis addig lehet húzni az időt, hogy ilyesfajta „jogi ügymenet miatt” a népszavazást csak jóval a választások után lehessen megtartani.

Ezzel kapcsolatban az ellenzéknél lapunknak úgy fogalmaztak: „kötelességünk megpróbálni, hogy a választók valódi, sorsukat irányító kérdésekben dönthessenek”. A jövővédő népszavazás lassítása, akadályozása igen fontos a kormánynak: az aláírásgyűjtés az ellenzéki választási kampány nyitánya, így a népszavazás torpedózásával az ellenzéki kampányt gyengítik. A másik cél pedig egyértelműen az, hogy a tavaszi országgyűlési választásokig csak kormány által beterjesztett, az ellenzék szerint „ál-népszavazás” kérdései kerülhessenek a választók elé. Még úgy is, hogy az Orbán Viktor által nyáron bejelentett „gyermekvédelmi” referendum okafogyott: a kormánytöbbség már régen elfogadta a homofóbbá torzított „gyermekvédelmi” törvényt. Ugyanakkor a Fidesz a jelek szerint a melegellenes uszításra is építené a kampányát, így ha jó eséllyel a fideszes pártkatonából lett köztársasági elnök Áder János az országgyűlési választás napjára írja ki a népszavazást, úgy a Fidesz a szavazófülkében a többi között azzal a kérdéssel szembesítheti a bizonytalan szavazót: „támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?” - azt a képtelenséget sugallva, hogy aki az ellenzékre szavaz, az a gyerekek nemi átalakítására adja a voksát.

Az orbáni melegellenes kampánnyal szemben Karácsony Gergely még a nyáron öt kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) hitelesítésre. Innentől látványos volt, hogy az elvileg független testületektől milyen elbírálást kapott a kormány és az ellenzék kezdeményezése. Míg a kormány kérdéseit az NVB egy hét alatt hitelesítette, addig Karácsony kérdésein másfél hónapig rágódott, majd az ötből kettőt engedett át.

Az ellenzék két kérdése ügyében azonban nem indulhatott el az aláírásgyűjtés, mivel a Fidesznek látványosan besegítő ex-jobbikos Volner János pártja, illetve a nemrég homofób kirohanásokat produkáló, Orbánnak sűrűn tanácsokat adó Parragh László által vezetett Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) is a Kúriához fordult. Igaz, a Fidesz több kérdése is a Kúriánál landolt, ám az orbáni javaslatokat villámgyorsan elbírálta a testület. Elsőként éppen az Orbánék által bírói gyakorlat nélkül a testület élére ejtőernyőztetett Varga Zs. András elnökölte tanács látta úgy november elején, hogy kiírható a népszavazás a már idézett, a nemi átalakító kezelések népszerűsítésével kapcsolatos kérdésben. Az ellenzéki kérdéseknél ugyanakkor a törvényi határidőt maximálisan kihasználva, december elejéig eltöprengett a testület és csak utána hagyta jóvá az NVB döntését.

Az ellenzéki aláírásgyűjtés így a lehető legrosszabb időpontban, karácsony előtt indult, ám Karácsonyék szerint a Nemzeti Választási Iroda (NVI) is megpróbálta azt nehezíteni. Így, bár szerintük máskor órák alatt képesek aláírásgyűjtő íveket nyomtatni, most az NVI azzal trükközött, hogy csak hat nap alatt volt hajlandó kinyomtatni és eljuttatni az ellenzéknek a Fudan-ellenes és az álláskeresési járadék időszakának megemeléséről szóló népszavazás aláírásgyűjtő íveket. A népszavazási aláírásgyűjtést magánemberként kezdeményező Karácsony Gergely december 17-én kért 25 ezer további aláírásgyűjtő ívet az irodától, ám az NVI múlt kedden tudatta, hogy csak december 23-ra fogja leszállítani azokat, így a közbeeső ünnepek miatt ez lassíthatja a népszavazási aláírásgyűjtést. Az NVI akkor azzal reagált, hogy hozzájuk csak 20-án délután érkezett meg Karácsony Gergely kérése, a törvény pedig öt napot ad az irodának az aláírásgyűjtő formanyomtatványok kézbesítésére.