Jogilag mehetne az "államfőspájzolás"
Jogszerű lenne, de nem elegáns, ha a jelenlegi parlament választaná meg az új köztársasági elnököt, akinek mandátuma csak a következő országgyűlési ciklusban kezdődne el. A lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint ez legitimációs problémát okozhatna és ellentétes lenne az eddigi jogszokással. A Fidesz, az MDF és az SZDSZ is óva int egy ilyen, egyelőre csak sajtóhírként felmerült lehetőségtől. Az MSZP szerint akár az Alkotmánybíróság is állást foglalhat a kérdésben.
2009. November 17., 05:34
Ossza meg!
facebook
iwiw
Elvben meg lehetne tenni, de túl sok bizonytalansággal járna ? így összegezhető a lapunk által megkérdezett alkotmányjogászok álláspontja arról, hogy vajon megválaszthatja-e a jelenlegi parlament az új államfőt. Jövőre fordul elő ugyanis először ? leszámítva az 1990-es évet ?, hogy egybeesik az országgyűlési választás után az új parlament megalakulása, illetve az államfő mandátumának lejárta. A Magyar Nemzet szerint elképzelhető, hogy még a jelenlegi Országgyűlés megválasztja az új köztársasági elnököt. A lap ? baloldali internetes fórumokra hivatkozva ? Kovács László volt uniós biztost emlegette az MSZP jelöltjeként.
Tény, hogy a sajtóban megjelent forgatókönyvnek nincs jogi akadálya. Az alkotmány csak azt írja elő, hogy az új államfőt legkésőbb a leköszönő köztársasági elnök távozása előtt legkésőbb 30 nappal meg kell választani, arra ugyanakkor nincs előírás, hogy legkorábban mikor lehet megtenni ezt. Sólyom László mandátuma 2010. augusztus 5-én jár le, így utódjáról július 5-ig kell dönteni. Egyelőre nem tudni, hogy Sólyom László mikorra tűzi ki az országgyűlési választást, de valószínűleg április első felére. Ekkor az új Országgyűlés akár május végén megtarthatja alakuló ülését, így már a következő parlament dönthet az új államfő személyéről.
Halmai Gábor alkotmányjogász lapunknak azt mondta: jogszerű, de barátságtalan lépés lenne egy augusztusban lejáró mandátumot politikai indíttatásból jóval korábban betölteni. Hozzátette: az írott mellett a szokásjog is számít, utóbbival mindez ellentétes lenne. Hack Péter pedig arról beszélt: egy ilyen lépés nemcsak ellehetetlenítené az új államfőt, de le is járatná az elnök intézményét. Az alkotmányjogász megjegyezte: jogilag sokmindent lehet tenni, ami amúgy felháborító, az alkotmány pedig a jóhiszemű jogalkalmazásból indult ki, és ?nem lehet minden elmebeteg ötletre jogszabályt alkotni?. Tóth Zoltán választási szakértő úgy vélte: a felvetés, vagyis a jelenlegi parlament általi államfőválasztás csak abban az ? egyébként nem várható ? esetben következhet be, ha az államfő mandátumának lejárta előtt 30 nappal mégsem alakulna meg az új Országgyűlés.
Lengyel Tibor /
