Több marad a zsebünkben, együtt mégis szegényebbek leszünk
Hamarosan kézhez kapják a munkavállalók januári fizetésüket, és először érzékelik majd a személyi jövedelemadó (szja) szabályozásának idei változásai. Tízből kilenc dolgozó zsebében maradhat több pénz: az adókulcsok mértékének csökkenése és az alsó adósáv értékhatárának felemelése miatt. A kedvező változásokhoz hozzájárul az úgynevezett szuperbruttósítás is, amely viszont az adóalap kiszámítását módosította.
2010. Február 02., 06:18
Ossza meg!
facebook
iwiw
Az idei évtől megváltoztak az személyi jövedelemadózás szabályai: évi 5 millió forintos jövedelmen felül keresőknek 850 ezer forintot, plusz az 5 millión felüli rész 32 százalékát kell megfizetniük. (Tavaly még 1,9 millió forint volt a sávhatár, az adókulcsok mértéke pedig 18, illetve 36 százalék volt, ráadásul 2010-től megszűnt a 4 százalékos különadó is.) Az adójóváírás felső sávhatára 2010-től 3 188 000 forint lett.
Bár sok vita előzte meg, mégis bevezették az úgynevezett szuperbruttósítást. Ennek lényege, hogy a bruttó keresethez hozzászámítják a munkáltató által megfizetett társadalombiztosítási járulékot is. Így a járulékkal megnövelt összeg lett az adóalap, és ez után kell majd fizetni. Ez azt jelen ti, hogy a bruttó bér 127 százaléka után adóztatnak. Azonban emelkedett a sávhatár is és csökkentek az adókulcsok. Az átlagkeresetűeknek (mintegy 200 ezer forint körüli havi jövedelemről van szó) a szuperbruttósítás ellenére is több marad a zsebükben.
Nem árt azonban ügyelni a részletekre, hiszen például az évi bruttó 3 937 008 forintos bérrel már súrolhatja az adózó az 5 millióra emelt sávhatárt. Néhány forinton is múlhat tehát, kire mekkora közteher hárul az idén. A béralkunál nem árt elővenni a Pénzügyminisztérium interneten elérhető jövedelemkalkulátorát, s végigszámolni a dolgokat.
A szakértők körében nem ért el osztatlan sikert a szuperbruttósítás. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője például félbruttósításnak nevezte az új módit, amely csak arra jó, hogy bonyolítsa a rendszert. Szerinte akkor lenne értelme a szuperbruttósításnak, ha ténylegesen bruttósítani lehetne, s mint 1988-ban, minden közterhet a dolgozó viselne. Akkor tényleg azt látná a (ma már nem létező) fizetési borítékon, hogy mennyi az ő bére, s mennyibe kerül a munkáltatójának. Ennek a mostani megoldásnak különösebb értelmét nem látta az APEH lapunknak erről korábban nyilatkozó volt elnökhelyettese.
Meglehetősen kidolgozatlannak tartotta a bruttósítás tartalmi és technikai megoldásait Pitti Zoltán is. Az APEH egykori elnökének, a Corvinus Egyetem tanára úgy látta, az egész változtatás csak arra lesz jó, hogy tovább mérséklődjenek az szja-bevételek, ami nem túl szerencsés. Ebben nemcsak a költségvetés, hanem az önkormányzatok is rosszul járhatnak. Ráadásul a 2010-ben bevezetett változtatások valódi hatása 2011-ben jelenik meg igazán.
Nem talál semmi rációt a bruttósításban a gazdaság embere, Dávid Ferenc sem, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára szerint a piac szereplői olyan bruttósítást pártolnának, amely bevonná a minimális béreseket az adózók körébe. Ezzel elérnék, hogy körülbelül egymillió munkavállaló bekerülne a közteherviselésbe.
Regős Zsuzsa / Népszava
Címkék: szuperbruttó, fizetés
