Kamerák is védhetik majd a bírókat
Döntött az igazságszolgáltatási tanács legutóbbi ülésén: lehet kamerákat szerelni a jelentősebb ügyeket tárgyaló bírósági termekbe. A megvalósítás részleteiről csak márciusban tárgyalnak, de kísérleti jellegű beépítésekre már áldoznak az éves 220 milliós keretből. A bírák csak a tárgyalás berekesztéséig felelnek a rendért, de a tárgyalókban tapasztalható reakciókkal szemben gyakran ők is tehetetlenek.
2010. Február 06., 09:48
Ossza meg!
facebook
iwiw
A szélsőségesként ismert Budaházy György tárgyalásain szinte mindennapos a bíró "lehazaárulózása".
Nem büntethető az a személy, aki hatóságot vagy bíróságot mint szervezetet sért, legalábbis egy 1994-es alkotmánybírósági határozat szerint. Ha azonban a bírót sértik meg, netán hazaárulózásba, burkolt zsidózásba kezd a hallgatóság, neki kötelessége fellépni ez ellen. Például kizavarhatja a teremből a tárgyalás renitens résztvevőit. A tárgyalás berekesztése után azonban - ahogyan azt korábban a Fővárosi Bíróság közölte lapunkkal - "a bíró semmilyen eljárási cselekményt nem végezhet, rendbírság kiszabására sincs lehetősége". A bíró "kizárólag a tárgyalóteremben, a tárgyalás ideje alatti rend megtartásáért felel". Ha egyedül nem bírna a rendzavarókkal, hívhatja a bíróság őrszolgálatát - amelynek tagjai azonban nem tartózkodnak a tárgyalóban, tehát eleve késve érkeznek -, de a rendőrséget már nem, mert ők a tárgyalóba nem mehetnek be.
Emlékezetesek a Budaházy György elleni perek, amelyek tárgyalásain rendszeresek a bekiabálások. A hallgatóság néhány napja a Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálása miatti perben "hazaárulózta" le a bírót, de ugyanez történt tavaly decemberben is a Legfelsőbb Bíróságon, amikor az utcai szélsőségesként ismert férfit a BKV megzavarása miatt ítélték közmunkára, ami ellen többen "hazudik" felkiáltásokkal tiltakoztak. S bár tavaly július 2-án feloszlatták a Magyar Gárdát, az MTV-székház ostromának szeptemberi perére mégis tucatnyi gárdista érkezett a Pesti Központi Kerületi Bíróságra: az ítélethirdetés után a vádlottak előtt tisztelegtek, és sorfalat álltak. Budaházy egy másik perén a hallgatók arra szólították fel a bírót: "hazaáruló, menjél el ebből az országból nagyon gyorsan".
Ugyancsak megdöbbentő és erőszakos eset történt két évvel ezelőtt a Pest Megyei Bíróságon: tárgyalás közben minden átmenet nélkül egy vasvázas székkel esett a bírónőnek az alperes. A tanács férfi tagjai védték a bírót, ezért a szék csak a vállán és a kezén találta el, de végül mindkettő eltörött. Az ügyvéd védte a bíróság tagjait ügyfelétől, de őt is fejen ütötte a székkel. A bírói tanács harmadik tagja sokkot kapott, ugyanúgy a bírósági fogalmazó, aki az asztal alá bújva tudta csak megvédeni magát a támadótól. (Az őrjöngőt végül az épület egyik őre fékezte meg.) A bírónő szerint olyan gyorsan történtek az események, hogy a beépített riasztócsengőt sem volt ideje megnyomni.
Ezeknek a kockázatos helyzeteknek vetne véget az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) legutóbbi határozata, amelyről február 2-án döntött: lehet kamerarendszert telepíteni a jelentősebb tárgyalótermekbe. A jogsértéseknek rögzített bizonyítéka maradna, élőkép esetén pedig az őrszolgálat is azonnal közbe léphetne a durva esetekben. A megvalósítás technikai, műszaki feltételeiről és részleteiről csak márciusi ülésükön határoznak. A bíróságok rendelkezésére idén összesen 220 millió forint áll, amelyet részben már a kísérleti jelleggel felszerelt kamerarendszerekre fordítanának, s mint az OIT fogalmazott, az "úgynevezett kiemelt bíróságok" tárgyalótermeiben.
Barna L. Norbert / Népszava
Címkék: Bíróság, tárgyalás, rend, kamerák
