Minek?
Egy budapesti XII. kerületi lakásból kilakoltatták a hatvankilenc éves Csillag Ervint.
2010. Február 09., 06:56
Úgy néz ki, hogy egy receptszerű hajléktalanodási folyamaton esett át: APEH-tartozás, ötszázer helyett csak hárommilliót tud fölvenni, amiből csak alig több, mint kétmilliót kapott kézhez, aztán bedöntik az egészet, a nem csak kölcsönadásban, hanem a behajtásban is szorgoskodó cég pillanatok alatt az utcára dobja az idős embert. Az egész ügy zavaros, vélhetően arról van szó, hogy Csillag Ervin kijelölt úton járt: minden abba az irányba mutatott, hogy a jó helyen levő lakását elveszíti, mert kell másnak. Értesítést nem kapott, a 22 milliós lakásból hirtelen 13 milliós lett... Kár is folytatni... Csak azért nem került az utcára, mert egy barátja befogadta.
Mindezt a kilakoltatási moratórium alatt. Az nem most kezdődött, hiszen a főváros főpolgármestere már december elejétől megtiltotta. A kormány meg megszigorította: gyakorlatilag nincs olyan ok, ami miatt a tavasz beálltáig ki lehet valakit lakoltatni.
Akkor meg mégis, hogyan? Mit lép a kerület? Mit lép a főváros? Mert ugye az szép dolog, hogy Demszky Gábor elrendel valamit, Pokorni Zoltánnal való nyilvánvaló egyetértésben, a kormány szocialista-párti követelésre ráerősít, de minek az egész, ha mégis ki lehetett zavarni - erővel - a lakásából ezt az idős embert? Eddig terjed Demszky, Pokorni és a kormány hatalma? Nem kellene azonnal értesíteni a rendőrséget, hogy zavarja ki az új lakót, és adja vissza a lakást? Nem kellene gyorsan lakást adni? Nem kellene letartóztatni a végrehajtót, és mindazokat, akik a törvény dacára cselekedtek? Minek az állam, ha ez így működhet Magyarországon?
Andrassew Iván andrassewi@@nepszava.hu / Népszava
Címkék: kilakoltatás
























