Európai Bizottság: terítéken a munkanélküliség
Az első tíz év lezártával valószínűleg a korábbiaknál sokkal pragmatikusabb, óvatosabb és a nemzetközi válság hatásait is fokozottan figyelembe vevő, újabb évtizedes programot hagynak majd jóvá Brüsszelben a Lisszaboni Stratégia 2020-ig tartó időszakára. Andor László az Európai Unió foglalkoztatás- és szociálpolitikai biztosa szerint idén a tagországokban tovább növekszik a munkanélküliség, ami társadalmi feszültségeket okozhat.
2010. Március 03., 06:30
Az Eurostat legutóbb közzétett gyorsadatai szerint a munkanélküliség stagnál Európában, az év elején 10 százalék körüli átlagos szinten állt a mutató.
Lassan javulhat a munkanélküliségi ráta
Európában és Magyarországon egyaránt arra kell számítani, hogy lassú lesz a gazdasági felemelkedés, s emiatt a munkanélküliség csökkenése is csak hosszabb időszak alatt várható - nyilatkozta lapunknak Hárs Ágnes. A Kopint-Tárki Zrt. vezető kutatója elmondta: most már talán reménykedhetünk abban, hogy idén túljutunk a mélyponton. Így a hazai munkanélküliségi szint nem romlik tovább a jelenlegi 10-11 százalék körüli rátáról. Ez az arány sok más uniós tagország mutatóihoz képest nem tekinthető magasnak. Az eddigi mért magyarországi munkanélküliségi arányszámokhoz képest azonban túlzottan nagy a tíz százalék.
A kutató megjegyezte: lenne mód a foglalkoztatási gondok gyors csökkentésére. Ám az ilyen beavatkozások hosszabb távon ártanának a magyar gazdaságnak, és sokba kerülnének a társadalomnak. Hárs Ágnes szerint nem valószínű, hogy a közeljövőben a görögországihoz hasonló válság jelenségek jelentkeznének a magyar gazdaságban. Miután a kormányzat krízis csökkentő csomagja megvédi hazánkat a "görög- gondoktól". A magyar költségvetés ugyanis stabil, jelenleg nem folyik túlköltekezés, és a mostani kormányzat képes kezelni az ország az államadósságát. Ezért fontos, - hangsúlyozta a szakértő - hogy a következő kormány ne kezdjen felelőtlen költekezésbe. A görög effektus azonban közvetetten mégis érinti a hazánkhoz hasonló helyzetben lévő, az euró zónához való csatlakozásra készülő tagállamokat. A belépés előtt álló országoknak ugyanis várhatóan szigorúbb feltételeket kell majd teljesíteniük az euró bevezetése előtt, s az Unióhoz eljuttatott gazdasági mutatóik valódiságát is jobban ellenőrzik majd a közösség szakértői, mint korábban.
A kutató megjegyezte: lenne mód a foglalkoztatási gondok gyors csökkentésére. Ám az ilyen beavatkozások hosszabb távon ártanának a magyar gazdaságnak, és sokba kerülnének a társadalomnak. Hárs Ágnes szerint nem valószínű, hogy a közeljövőben a görögországihoz hasonló válság jelenségek jelentkeznének a magyar gazdaságban. Miután a kormányzat krízis csökkentő csomagja megvédi hazánkat a "görög- gondoktól". A magyar költségvetés ugyanis stabil, jelenleg nem folyik túlköltekezés, és a mostani kormányzat képes kezelni az ország az államadósságát. Ezért fontos, - hangsúlyozta a szakértő - hogy a következő kormány ne kezdjen felelőtlen költekezésbe. A görög effektus azonban közvetetten mégis érinti a hazánkhoz hasonló helyzetben lévő, az euró zónához való csatlakozásra készülő tagállamokat. A belépés előtt álló országoknak ugyanis várhatóan szigorúbb feltételeket kell majd teljesíteniük az euró bevezetése előtt, s az Unióhoz eljuttatott gazdasági mutatóik valódiságát is jobban ellenőrzik majd a közösség szakértői, mint korábban.
- Az ezredfordulón kedvező konjunktúra-helyzet volt szerte Európában, s a tervezők elkövették azt a hibát, hogy erre alapozták a következő tíz év vállalásait - hívja fel a figyelmet Adler Judit. - A nemzetközi válsággal senki nem kalkulált, ám az ma már jól látszik, hogy például a technológiai fejlődés felgyorsulására lehetett volna számítani. Emiatt számolni kellett volna a gépesítés előretörésével, azaz az élőmunka iránti kereslet visszaesésével, s nem csupán a termelés, de egyre inkább a szolgáltatások területén is. Továbbá nem lett volna szabad figyelmen kívül hagyni a munkaerő-piaci kereslet-kínálat területén jelentkező sajátosságokat, különösen a közép- és kelet európai régió viszonylatában. A közgazdász-szociológus szerint Magyarországon és a környező tagállamokban az utóbbi időben nagyon felértékelődtek a magas szintű vagy éppen speciális, akár középszintű képesítéssel bíró szakmák, míg a kétkezű munkára egyre kevesebb a jelentkező. Számos uniós államban ezt a problémát külföldi vendégmunkásokkal oldották meg, ahogy azt nálunk is megkísérelték az elmúlt évtized első felében; jellemzően szlovák, ukrán, román szakemberekkel. Adler Judit úgy véli, le kell vonni a tanulságokat az előző időszak tervei és ténylegesen bekövetkezett eseményei kapcsán, s bár korábban is fontosak voltak az esélyegyenlőségi, felzárkóztatási, oktatási törekvések, most a Lisszaboni Stratégia fő pontjainak meghatározásakor az elsődleges szempontnak a válságból való kilábalásnak kell lennie. A realitás most sokat segíthet.
Andor László az EU foglalkoztatás- és szociálpolitikai biztosa, a nemrégiben létrejött új Európai Bizottság magyar tagja szerint idén a tagországokban tovább növekszik a munkanélküliség, ami társadalmi feszültségeket okozhat - hangzott el újságírók előtt Brüsszelben. A Der Standard keddi beszámolója szerint a nemrégiben létrejött új Európai Bizottság magyar tagja különösen fontosnak tartja, hogy tiszteletben tartsák a munkanélküliek jogait. Mint az MTI idézte: Andor szerint nem szabad túl korán véget vetni a válsághoz fűződő konjunkturális intézkedéseknek, "máskülönben az egész hiábavaló volt". Nem biztos, hogy szabad ezeket 2011-ben kifutni hagyni. Annak ellenére, hogy némi javulást lehet tapasztalni, nem szabad még "lazítani", ezt mutatja a görög gazdasági helyzet is. Andor szerint attól lehet tartani, hogy a görög válság futótűzként átterjed más földközi-tengeri országokra. A Kurier című lap cikke kitért arra is, hogy a biztos véleménye szerint nem alkalmas az idő mélyreható nyugdíjreformokra, mert azok csak rontanának a helyzeten.
Az Eurostat (az EU statisztikai hivatala) legfrissebb adatai szerint nem változott a munkanélküliség az euróövezetben és az Európai Unióban januárban az előző hónaphoz képest; az eurót használó 16 tagállamban 9,9 százalék, a huszonheteknél 9,5 százalék volt a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta. Egy évvel korábban, 2009 első hónapjában az euróövezetben 8,5 százalékos, az unió egészében pedig 8,0 százalékos volt a munkanélküliség. 2010 januárjában összesen 22,979 millió munkanélküli volt az EU-ban, 136 ezerrel több az egy hónappal korábbinál, és 3,8 millióval több a 12 hónappal korábbinál. A legmagasabb munkanélküliséget Lettországban mérték, ahol egy év alatt majdnem a duplájára, 12,3 százalékról 22,9 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta. A legalacsonyabb, 4,2 százalékos értéket Hollandiában regisztrálták. A munkanélküliség a 25 évesnél fiatalabb korosztályban a legnagyobb probléma. Körükben az unió egészét tekintve 20,9 százalék, az euróövezetben 20,2 százalék az állástalanok aránya.
Magyarországon az uniós számítási módszer alapján a tavaly januári 8,8 százalékról 11,1 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta. Magyarország ezzel az huszonegyedik a sorban, Portugália (10,5 százalék) után és Szlovákia (13,7 százalék) előtt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számításai szerint a 2009. november-2010. januári időszakban 10,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, ami 2,4 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit, az előző három hónapi időszakhoz viszonyítva pedig 0,3 százalékpontos növekedés.
Népszava-összeállítás
Címkék: EP, Andor, munkanélküliség, piac























