Pálfordulat az Orbán-ígéretekben
Minden fórumon azt mondják a Fidesz politikusai, amit a résztvevők hallani akarnak - vélték az általunk megkérdezett szakemberek. Az ő emlékezetük nem csal, s vissza tudják idézni, hogy ugyanezek a politikusok, merőben más elképzelések mellett kardoskodtak egy éve, vagy akár csak néhány hónapja, mint most.
2010. Március 10., 05:38
Ossza meg!
facebook
iwiw
A ma kiegyensúlyozott elveket valló Orbán Viktornál, az ellenzéki párt elnökénél is tetten érhető a párfordulat. Korábban nagyarányú adócsökkentésről beszéltek például a jobboldaliak, most már a fokozatosság fontosságát hangsúlyozzák. A kormányra jutás utáni héten bevezetendő adómérséklés pedig nem más, mint humbug, hiszen tudható, hogy ennek elfogadásához négyötödös parlamenti többségre lenne szükség. Ennyit azonban nem tud felmutatni a Fidesz sem.
A feltételek hiányában meghirdetni egy adócsökkentést, nem több fikciónál - vélte Békesi László. A volt pénzügyminiszter egyetértett azzal, amit Orbán Viktor hirdet. Valóban jó lenne, ha négy év alatt 30 százalékra csökkentenék a költségvetési újraelosztás mértékét és végrehajtanák az ehhez szükséges reformokat az önkormányzati rendszertől kezdve a közigazgatáson át az egészség- és nyugdíjbiztosításig minden területen. Annak lenne értelme, ha ezt nem osztaná újra az új kabinet, hanem a megtakarításokat egy erőteljes adó- és járulékcsökkentésre fordítaná., annak van értelme. De azt nem lehet kijelenteni, hogy négy év múlva a magyar gazdaság a régiónál versenyképesebb lesz, mert nem beszél Orbán konkrétan, nem mondja, hogy mihez képest jutunk el idáig - szögezte le Békesi. Egészen más a helyzet, ha Szlovákia a bázis, mert akkor lényegesen nagyobb, több ezer milliárd forintos évenkénti adócsökkentésre lenne szükség. Más a helyzet, ha a lengyel, vagy a cseh megoldás a minta, hiszen akkor jóval kevesebb is elegendő lehet. A szakember szerint azért is csak a levegőben lóg az elképzelés, mert nem teszik hozzá, mindez milyen költségvetési kiadásokkal jár, s hogy ki fogja fedezni és miből.
A vállalkozók fülének zene, ha azt hallják, hogy a jövőben pozitív diszkriminációt élvezhetnek, kemény protekcionizmus várható az ő javukra. A közbeszerzésektől kezdve minden más megrendelésnél előnyhöz juthatnak a hazai gazdálkodók. Ez nem más, mint a Széchenyi Terv visszahozatala azzal a különbséggel, hogy csak épp azt nem mondta Orbán: a magyar vállalkozások közül is elsősorban azok kerülhetnek előnyös helyzetbe, akik bennünket szeretnek, vagy akiket mi szeretünk.
Járai Zsigmondnak arra a tegnapi kijelentésére, hogy a kormány hatalomra kerülése után akár egy héttel is képes lesz a Fidesz az adócsökkentésre, Békesi úgy reagált: az új parlamenten ugyan keresztül lehet verni egy ilyen döntést, akár egy héten belül is, de nem ez a kérdés. Annak feltételei vannak. Egy választási kampányba minden belefér.
Az Orbán-nyilatkozat épp nem ezt a Járai-féle gondolatot sugallta - vélte erről Vámosi-Nagy Szabolcs. Az Ernst&Young adószakértője emlékeztetett arra, hogy az egy héten belüli, soron kívüli átvitelhez a házszabályoknak megfelelően négyötödös többség kell a parlamentben. Bár a jelenlegi államháztartási helyzetet tekintve nem lenne rossz egy évközi adócsökkentés, erre reális esélyt mégsem lát az APEH volt elnökhelyettese. Azt egyébként szerinte nem fogadná jó szívvel egyetlen hitelező, de a Nemzetközi Valutaalap (IMF) sem, ha egy állam még nagyobb bajba keverné magát, mint amilyenben van pillanatnyilag.
Orbán programja egyelőre elméleti síkon megfogalmazott, mértéktartó és emiatt reálisnak tűnik - állította Vámosi-Nagy Szabolcs, hozzátéve, hogy az előzmények nem voltak ennyire kiegyensúlyozottak. Ezzel kapcsolatban a szakértő felidézte, hogy Matolcsy György, az Orbán-kormány gazdasági minisztere alig négy hónappal ezelőtt bejelentette: július elsejétől adóreformot vezetnek be, ami nyilván nem volt valós elképzelés. Ezzel szemben a mostani Orbán-beszédeknek vannak pozitív üzenetei. Először is a gazdaság és az államháztartás rendbetétele már elsőbbséget élvez nála. Másodszor nem nyakló nélküli adócsökkentést ígért a vállalkozóknak, hanem négy éven át tartót, amiben van realitás. Már csak azért is - vélte az adószakértő -, mert előbb a vállalkozásoknak kell kedvezni ahhoz, hogy az ország kilábaljon a nehéz helyzetéből, s utána jöhet sorra a lakosság (Orbán nekik azt ígérte, hogy hat éven belül érhetik el a környező országok adószintjét).
Hogy a négy év alatt milyen ütemezéssel, milyen lépéseket tesznek meg, azt nem tudni, noha az ördög mindig a részletekben van - tette hozzá Vámosi-Nagy Szabolcs. Szerinte a következő négy évben az átlagos adóterhelési szint levihető a mai 38,5 százalékról 34-re, ha megtalálják ennek fedezetét a költségvetésben. A részletekről azonban ma még nem ad választ a Fidesz-program.
Messziről jutott el a mostani "kiegyensúlyozottságig" a Fidesz, hiszen voltak a pártnak elképzelései az egykulcsos adó bevezetéséről, s felvázolta a - most már a kereszténydemokratáktól független - családi adózást is, amelynek részleteit még feltehetően nem dolgozták ki - fogalmazott érdeklődésünkre Kékesi Tibor. Az MSZP képviselőjének, az Országgyűlés költségvetési bizottságának tagjának meggyőződése, hogy a családtagok között megosztott adó bevezetésének azért nincs túl sok értelme a mai viszonyok között, mert a mostani 5 millió forintos szja-sávhatár jövőre 15 millióra emelkedik. No persze, ha ezt törvényi szabályozást eltörli a Fidesz, az egy másik helyzet. A szociális kérdéseket nem szabadna belekeverni az adózási rendszerbe - figyelmeztetett Kékesi, aki szerint egyébként több ellenzéki szakembernek is hasonló erről a véleménye. Járai Zsigmond például azt hangsúlyozta tegnapi, vállalkozók előtt tartott előadásában, hogy filozófiaváltásra van szükség az adózásnál, és ennek megfelelően nem a szociális problémákból kell kiindulni. Ezzel a szocialista politikus is egyetért, bár tart attól, hogy ez a megállapítás nem tekinthető a Fidesz álláspontjának. Járai kijelentései figyelmen kívül hagyják a mai állapotokat és egy olyan fikciót kíván elérni egy olyan úton, ami nem lehetséges. Mert nem lehet jövőre, vagy 2012-re olyan típusú átalakítást végrehajtani, amelyben teljesen kiírtja a ma meglévő szociális elemeket. És az sem lehetséges, hogy az adórendszert úgy alakítsák át, hogy az inkább egy társadalompolitikai eszközre hasonlítson.
A radikális adócsökkentéstől a lassú tehercsökkentésig
2005: Orbán Viktor, a Fidesz elnöke - Tehát radikális adócsökkentés segíthet csak abban, hogy Magyarországon a munkanélküliséget le tudjuk szorítani...
2006 január: Orbán Viktor - Arra tudok ígéretet tenni, ... hogy ha lesz polgári kormány, akkor július 1-től körülbelül 30 százalékkal fogjuk csökkenteni egy radikális lépéssel a társadalombiztosítási járulékot.
2007. szeptember: Szijjártó Péter, a Fidesz szóvívője: Egészen világos, hogy mi az a három lépés, amit meg kellene tenni a feketegazdaság visszaszorítása érdekében. Ez a három lépés pedig a bürokrácia és a korrupció visszaszorításán túl az adóemelések elkerülésére, és az adócsökkentésre helyezi a hangsúlyt.
2007. december: Fidesz program - A gazdasággal foglalkozó fejezetben a párt programja kifejti, egyszerre növekedés- és egyensúlyorientált gazdaságpolitikát szeretnének folytatni. Ennek érdekében csökkentenék a munkáltatók adó- és járulékterheit, megerősítenék a kis- és középvállalkozásokat, és újraindítanák a Széchenyi-tervet, új munkahelyek teremtését tűzve ki célul.
2008. október: Varga Mihály, a Fidesz gazdasági kabinetvezetője - Magyarország adócsökkentés nélkül nem tud elindulni a növekvő pályán. A Fidesz két irányt jelölt ki az adócsökkentések területén, az élőmunka-terhek, valamint a családokat érintő adóterhek csökkentését.
2008. november: Szijjártó Péter - A válságkezelésnek jól bevált európai receptje van: adócsökkentés, kamatcsökkentés, növekedési programok bevezetése, ezzel szemben a magyar kormány rossz útra tévedt, mert a megszorításokra alapoz és ellehetetleníti a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok helyzetét.
2009. március: Szijjártó Péter - Csökkentené az alapvető élelmiszerek áfáját és a benzin jövedéki adóját a Fidesz.
2009. augusztus: Varga Mihály - Olyan költségvetés kell, ami adócsökkentést valósít meg, a munkahelyteremtést állítja a középpontba, valamint a bürokrácia csökkentését is célul tűzi ki
2010. február: Semjén Zsolt, a KDNP elnöke - Adócsökkentésre van szükség, hogy a magyar vállalkozások életben maradhassanak. Ma ugyanis egy magyar vállalkozás előtt három út áll: vagy csődbe megy, vagy a feketegazdaságban folytatja tevékenységét, vagy Pozsonyba települ át és ott fizeti az adót. A gazdasági növekedés beindításáért a különböző kedvezményeket ne külföldi vállalkozások kapják, hanem a magyar kis- és középvállalkozások. A gazdaság van az emberért és nem fordítva.
2010. február: Járai Zsigmond, volt pénzügyminiszter és egykori jegybankelnök - Az ország versenyképességét lényegesen javítani kell, ehhez adócsökkentésre, az adórendszer átalakítására van szükség.
2010. február: Varga Mihály - A Fidesz alelnöke adócsökkentésre csak ott lát lehetőséget, ahol ennek hatására új munkahelyek jönnek létre; példaként említette a társasági adó és a járulékszintek csökkentését, és fontosnak nevezte, hogy a beruházások a jelenleginél nagyobb iparűzési adókedvezményt kapjanak.
2010. március: Semjén Zsolt - A neoliberális gazdaságpolitika helyett csak a nemzeti protekcionizmus, az adócsökkentés, és a hazai vállalkozások támogatása vezetheti ki az országot a gazdasági válságból.
2010. március Orbán Viktor - Vállalja, hogy ha a pártja kormányra kerül, akkor a vállalatok adóterheit négy, a lakosságét pedig hat év alatt, a régiós versenytársak szintjére, majd a későbbiekben valamivel az alá csökkenti. Eltörli a társas vállalkozások 21 százalékos öröklési adóját.
Járai: kapkodás volt, kormányzás nem
Először a célokat kell kitűzni, az elérendő főbb gazdasági mutatókat kell meghatározni - mondta Járai Zsigmond a Munkáltatók és Gáyriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) tegnapi rendezvényén. Az Orbán-kormány egykori pénzügyminisztere, majd jegybanki elnöke úgy vélte, az a legfontosabb, hogy a jelenlegi, 38,5 százalékos átlagos adóterhelési szintet 30 százalék alá szorítsák, az állami újraelosztás szintjét pedig 50-röl 40 százalékra vigyék le. Gyorsan, de csak fokozatosan valósíthatóak meg ezek a változások, amelyek a költségvetési kiadások drasztikus csökkentését igénylik - tette hozzá. Járai szerint ez utóbbi egyszerűen megoldható. A hatezer költségvetési szervezeti apparátust minimum megfelezné, ami számításai szerint kapásból ezermilliárd forintot hozna az államkasszába. A bürokrácia csökkentését egyébként az elektronikus ügyintézés jelenleginél szélesebb körű elterjesztésétől is reméli a pénzügyi szakember. Kevesebbet, de célirányosabban költene szociális célokra, világos kormányzati programmal szorítaná vissza a korrupciót.
Járai szerint az elmúlt nyolc évben kapkodás volt, kormányzás nem. Bunkóságnak, szakszerűtlennek és hozzá nem értőnek nevezte, hogy egyszerre alkalmazták a fiskális és a monetáris - a költségvetési és a jegybanki - restrikciót. Mint mondta, arra van szükség, hogy a bankok hitelezzenek, a Magyar Nemzeti Bank refinanszírozzon, megfelelően működő pénzügyi felügyelettel. Azt a meglepő kijelentést tette, hogy az IMF-szerződés megkötésekor, amikor a gazdaság iránti bizalom visszatérőben volt, azzal tehettek volna jót a vállalkozásoknak, ha azonnal 6 százalékkal csökkentették volna a jegybanki alapkamatot. Azt is mondta, hogy a Költségvetési Tanács intézményét (melyet amúgy épp a Fidesz forszírozott a leginkább) szemfényvesztésnek tartja.
Magyarországot egyelőre értetlennek tartja a volt jegybankelnök az euró bevezetésére, s bár azt sürgetné, reálisan csak 2015-ben, vagy 2016-ban lát esélyt erre, ha elég fegyelmezett a gazdaságpolitika. A vagyonadóval kapcsolatban pedig azt mondta Járai, hogy annak bevezetését a későbbiekben sem tartja elképzelhetőnek, mert rossz az adónem alaplogikája. Nem az adózott pénzből megvett vagyontárgyakat kell megsarcolni, hanem az adót nem fizetőket kellene megfogni, s fizetésre ösztönözni. Arra a számvevőszéki jelentésre hivatkozott, miszerint a behajtott adó 60 százaléka a ténylegesen fizetendőnek.
Népszava-összeállítás
Címkék: Orbán Viktor, adó, ígéret
