Ismét reflektorfényben a romakérdés az unióban
Ismét reflektorfénybe került a romakérdés az Európai Unióban, az eddigiekhez képest azzal a hangsúlyeltolódással, hogy Európa legnagyobb létszámú és legkiszolgáltatottabb kisebbségének célul kitűzött társadalmi beilleszkedése és felemelkedése az elmúlt évtizedek legsúlyosabb pénzügyi-gazdasági-szociális válságának "utókezelésével" kapcsolódik össze.
2010. Március 10., 10:19
Ossza meg!
facebook
iwiw
Ez megnehezíti a feladatot, hiszen a válság romjain sokkal szélesebb rétegek várnak hathatós uniós cselekvést az oktatásfejlesztésben, illetve a munkahelyteremtésben.
Szerdán és csütörtökön mintegy ötszázan vesznek részt az Európai Bizottság által szervezett brüsszeli konferencián, amelynek célja, hogy felmérjék a romák érdekében eddig kidolgozott uniós projektek hatékonyságát az oktatás, a kultúra és az ifjúságpolitika terén, kicseréljék a tapasztalatokat, bemutassák a kiemelkedően eredményes "legjobb gyakorlatokat". Az évek óta összeurópai kontextusban emlegetett jelszót, az "egész életen át folytatott tanulást" a roma közösségben különös nehézségek leküzdésével lehet csak megvalósítani - ez a témája az egyik munkacsoport vitájának.
Az EU soros spanyol elnöksége április elején Córdobában megszervezi a második Európai Roma Csúcstalálkozót, amelynek napirendjéről kedden folytatott vitát Strasbourgban az Európai Parlament (EP). A vitában Diego López Garrido spanyol EU-ügyi államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a 2014-ben kezdődő új hétéves EU-költségvetési ciklusban mindenképpen módosítani kell a romák felzárkóztatását célzó operatív programokat. Hangsúlyozta, hogy az európai és regionális szintű roma érdekképviseleti szerveket egyaránt be kell vonni a folyamatba.
Nem ebben a vitában, hanem az Európai Bizottsághoz intézett parlamenti kérdések órájában Andor László, a szociális és foglalkoztatási ügyek, illetve társadalmi befogadás kérdéseinek EU-biztosa is kitért a romakérdésre. Elmondta, hogy az első roma csúcstalálkozó nagy hatást gyakorolt a szegénység elleni uniós erőfeszítésekre. Hangsúlyozta, hogy soros országelnökségeken átnyúló, hosszabb távú teendősorról van szó. Jelezte, hogy a spanyol elnökség e témában mutatott erőteljes aktivitása után, a második félévben következő belga elnökség alatt kezdeményezéssel fog előállni az unió kifejezetten a gyermekszegénység visszaszorítása érdekében.
Járóka Lívia fideszes EP-képviselő a romacsúcsról folytatott vitában sürgette, hogy az Európai Unió a nem kötelező erejű jogi eszközökön túllépve, szilárd normatív alapon álló közösségi stratégiát alakítson ki a romák társadalmi befogadása érdekében. Szerinte a gazdasági szempontokra az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell helyezni, hiszen a romák munkaerőpiaci és oktatási integrációja a tagállamok egyik elsődleges gazdasági érdeke is.
Göncz Kinga szocialista EP-képviselő szükségesnek mondta, hogy készüljenek hiteles adatokkal alátámasztott felmérések arról, miként járultak hozzá a közösségi támogatások a roma közösségek helyzetének javításához. Ugyancsak elengedhetetlennek nevezte, hogy pontos adatok álljanak rendelkezésre a romákról, hangsúlyozva, hogy az adatgyűjtés nem sértheti a magánélethez való jogot, az emberi jogokat.
A szintén MSZP-s Tabajdi Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy a romák integrációja nem csupán pénzkérdés: szerinte ott oldhatók meg jól a kisebbségi kérdések, ahol helyi szinten megvannak a többséget képviselő elkötelezett vezetők és a kisebbség hiteles vezetői egyaránt. Ez utóbbiak mozgósítani tudják a kisebbséget, a civil szervezetek pedig segítséget tudnak nyújtani.
"Kell az uniós szint, de tagállami szinten és helyi szinten dőlnek el a dolgok" - mondta Tabajdi.
Az EP-vitában két jobbikos képviselő is felszólalt. Balczó Zoltán szerint az oktatás terén "sok esetben indokolt a külön foglalkoztatás, ha (úgy) tetszik, pozitív diszkrimináció, a hátrányok leküzdése érdekében".
"A kisebbségijog-védők ilyenkor rögtön szegregációt kiáltanak, pedig a cél a minél hamarabbi beilleszkedés" - tette hozzá. Arról is beszélt, hogy "Magyarország egyes régióiban cigány generációk úgy nőnek föl, hogy a család nem munkából, hanem segélyekből él. Munkahelyteremtés nélkül nincsen kiút, ezért a neoliberális gazdaságpolitikával szakítani kell" - fogalmazott.
Balczó kitért arra, hogy Magyarországon a bűnelkövetésben magas a cigányság részaránya, ami ellen "szigorú fellépésre van szükség, nemcsak a többségi társadalom, hanem a cigányság tisztességes életvitelű többsége részéről is".
Morvai Krisztina bírálta azoknak a szülőknek a mentegetését, akik a gyermekeik iskolába járását nem mozdítják elő, vagy egyenesen akadályozzák. Szerinte az államnak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy ilyenkor "bírsággal, büntetéssel, ha kell, illetőleg a családi pótlék vagy más segélyek megvonásával kényszeríti, kötelezi a szülőt, hogy a gyermek érdekében a gyermek jogait biztosítsa".
MTI
Címkék: EU, romák, kisebbség, érdekképviselet
