Előző
Következő
új cikk

Szép szó

Kirakatperek - homályos üveg mögött

Népszava|2010. ápr 09. 07:38
[A+ A-]
A Fidesz 2002-es veresége, és a szocialista kormány regnálása óta eltelt nyolc év politikai vonzatú bűnügyi, bírósági krónikáit két nagy részre oszthatjuk. Az elkenés és az odacsapás jellemzi ezeket az ügyeket. Kirakatperek és súlyos ügyek eltussolása, egyirányú kiszivárogtatások és megmagyarázhatatlan eljárások, vádak, ítéletek.
Elszámoltatást - mások szerint leszámolást - ígér a Fidesz kormányra kerülése után. Még az sincs kizárva, hogy valóban büntetőperek sokasága indulhat. Az ügyészség közreműködésével ez lehetséges, éppúgy, ahogyan lehetetlen volt 2002 után.

Minden szivárog
Az ügyészségről nem csupán a brókerügy részletei kerültek a jobboldali médiumokhoz. Az UD-üggyel és a Fidesz gyanús üzleteiről sokat beszélő szocialista Szabó Zoltánnal foglalkoznak sűrűn. A Zuschlag-ügy kapcsán sem "maradtak veszteg" a hírek. A sajtó azt is előbb írta meg, hogy Szilvásy György volt titokminisztert kihallgatják, mint, hogy az érintett megkapta volna az idézést.
Időben jóval későbbi eset, de az említett furcsaságok közé tartozik, hogy Borovszky Tímea, az Oktatási Minisztérium Esélyegyenlőségi Főigazgatóságának vezetője - akit azzal vádolnak, hogy hivatali ideje alatt 600 ezer forint "visszacsorgatását" kérte az egyik nyertes pályázótól - vallomása a kihallgatás után fél órával már a szélsőséges kurucinfo portál birtokában volt. Az irat fejlécén olvasható, hogy a küldő a Budapesti Nyomozó Ügyészség volt. Az ügyben csak felsőbb utasításra indult nyomozás. A fővárosi ügyészségi szóvivő ugyanis korábban már úgy nyilatkozott: vizsgálatnak nincs értelme, mert nem lehet már megállapítani, ki faxolt a vádhatóság gépéről.
Bárándy Péter, korábbi igazságügyi miniszter korábban úgy nyilatkozott, hogy titkos anyagok rendszeresen hatósági közreműködéssel kerülnek nyilvánosságra. Ilyenkor az elkövetők hivatali hatalmukkal visszaélve juttatnak ki belső használatra szánt iratokat az ügyészségről.
Kovács Tamás legfőbb ügyész lapunknak korábban azt mondta: "Nem kiszivárogtatás történt, hanem kiszivárgás. Ami egészen más..."
Amint arról lapunk a napokban beszámolt, egy négymilliárdos ipari kémkedési ügyben zárolták a gyanúsítottak, illetve a megbízóként gyanított cég, a Diachem vagyonát, illetve számláit. A vállalatban érdekelt volt Kékessy Dezsőnek, Orbán Viktor bizalmasának, egykori tokaji családi üzlettársának és kormánya párizsi nagykövetének leánya is. A céghálóban pedig további Kékessy rokonok tűntek fel.
A pénzügyőrség nyomozószolgálata a nyomozás iratait március 23-án vádemelési javaslattal küldte meg a Fővárosi Főügyészségnek. A további döntés itt is az ügyészség kezében van.
Szíjjártó Péter szóvivő szerint Keller László, közpénzügyi államtitkárként 140 megalapozatlan feljelentést tett az előző kabinethez köthető ügyekben. A valóság az, hogy a tizedét sem tette, igaz ugyan, hogy mások, például a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Millenáris Kht. is a nyomozó hatóságokhoz fordult. Érdekes módon ügyészségi szakban mind megrekedt. Ahogyan az unosan emlegetett Schlecht-Kaya Ibrahim-Josip Tot ügyek sem jutottak tovább. Utóbbi esetek a Fideszhez köthető személyek köztartozások tízmillióit felhalmozó cégeinek eltüntetéséről szóltak. A vállalatokat lopott vagy hamis útlevelek felhasználásával külföldieknek "adták el", így a tartozások behajthatatlanok maradta. Schlecht Csabát, az ügyletek egyik főszereplőjét évekig "nem találták meg" a nyomozók, holott mindvégig Budapesten tartózkodott, sőt a telefonkönyvben is szerepelt.

Emlékezetes az informatikai kormánybiztosság százmilliós nagyságrendű ügyvédi megbízási szerződéseinek ügye, a Millenáris pazarló költekezése - ahol még az aranyhalaknak is külön személyzete volt. A fillérekért beszerzett ajándéktárgyak sokszoros áron számlázása. Vagy a Toi-Toi vécék horribilis bérleti díja. A lejárt szavatosságú amerikai tűzijátékok beszerzése és egy sor gyanús ügylet. Az Ezüsthajó, a Happy End kft. kormányzati milliárdjai éppúgy homályban maradtak, mint a 12 állami gazdaság "haveri értékesítése."

Akkoriban Polt Péter volt a legfőbb ügyész - és semmi nem zárja ki, hogy az idén nyugdíjba vonuló Kovács Tamást ismét követhesse a poszton -, aki jelenleg a büntetőbírósági ügyek főnöke a szervezetben.

Nem alaptalanul vetődik fel tehát a kormányoldalon, hogy bizonyos esetekben az igazságszolgáltatás egyes szervei nem az elvárható módon állnak az ügyekhez.
A diszfunkcionális működés iskolapéldája a Kulcsár-ügy, azaz a nevezetes K&H brókerbotrány kezelése. A 23 milliárd forintos sikkasztással vádolt Kulcsár Attila ügyészségi kihallgatásairól nyílegyenesen kerültek a jegyzőkönyvek a jobboldali sajtóhoz. Az éveken át tartó büntetőeljárás legvitatottabb momentuma a kihallgatásokról készült videofelvételek nyilvános bemutatása nyomán kirobbant botrány volt. A felvételekből a kívülállónak többször úgy tűnhetett, hogy nemritkán az ügyészek "mondták tollba" Kulcsár Attila vallomását, illetve olyan következtetés is levonhatóvá vált, hogy a kihallgatás valódi irányítója igazából a gyanúsított volt. "Ezt még elmondom, aztán megyünk kajálni..." "Mikor szakad már le...? (Mármint a plafon az ügyészségen.) Nem cáfolt ügyvédi állítás szerint Ihász Sándor (jelenlegi fővárosi főügyész) és Kulcsár cédulára írott szövegekkel kommunikáltak egymással a kihallgatásokon.

Az egyik gyanúsított védője, Ruttner György akkor azzal is érvelt, hogy a videofelvétel és a jegyzőkönyv között jelentős eltérések vannak, a jegyzőkönyv, amely alapján ítélet születhet, nem a valóságot tartalmazza. Egy másik vádlott képviselője kifogásolta, hogy Kulcsár Attila vallomásának egy részét diktálták.
Kulcsár Attila 2004. szeptember 24-i vallomását már 25-én olvasni lehetett a Magyar Nemzetben. Egy évvel később pedig szintén a K&H-ügyhöz kapcsolódóan Schönthal Henrik zárt körben tett gyanúsítotti vallomását adta közre a napilap.
Kulcsár szerepe mindkét politikai oldalnak kínos volt, hiszen kiderült: állítólag Áder Jánostól kért "politikai védelmet". Az álbrókert 8 év letöltendő börtönre, és 230 milliós vagyonelkobzásra ítélték, de ügyét várhatóan újratárgyalásra küldik vissza az elsőfokú bíróságra.

Különös, hogy a jobboldali kormány által 153 milliárddal konszolidált Postabank első emberét, Princz Gábort hogyan állították bíróság elé. A csaknem tízéves ügy végén épp az ügyész ejtette a legsúlyosabb vádak hosszú sorát, és a kezdetben 35 milliárdos hűtlen kezelésnek indult per végén Princz 3,6 milliós bírságot kapott csupán.

Az elfogulatlanság látszatát sem keltette az az ügyészi eljárás is, mely az UD Zrt. ügyében volt tapasztalható. A minden bizonnyal számos jogsértésben érintett cég - egyes eljárások még folynak - érintett feljelentője, Dávid Ibolya, és Herényi Károly ellen büntetőeljárást indítottak.

Hasonlóan különleges kimenetele volt az Orbán család gyarapodásának gyanús körülményeit feltáró cikksorozatnak is. Az Élet és Irodalom című hetilapban olyan bizonyító erejű információk jelentek meg, melyek súlyos aggályokat vetettek fel az események idején hivatalban lévő Orbán és felesége üzlettársai kapcsán. Parlamenti vizsgálóbizottság is alakult a miniszterelnöki vagyonosodás vizsgálatára, de Orbánon nem találtak fogást a felkészületlen képviselők. Perek és feljelentések sorozatával fenyegetőzött akkoriban a Fidesz, végül még csak helyreigazítást sem kértek.

A volt miniszterelnök ügyvédei azonban végül csak azt kifogásolták a bíróságon, hogy a közléssel ellentétben Orbán nem a felesége cége, a Szárhegy dűlő-Sárazsadány Kft. taggyűlésén vett részt. Az ugyanis formailag csak a tagok gyűlése volt.

Egy brutális mellékszál
A Kulcsár-ügy nyomozásának vezetője ellen - aki az álbrókert Bécsben elfogta - nyomozást indított az ügyészség. Molnár Csaba alezredest azzal vádolták, hogy különféle módon akadályozta a nyomozást, illetve hogy korrumpálta őt egy szír pénzváltó. Mint kiderült, a férfi süteményt, és egy faragott fa tolltartót ajándékozott a nyomozónak - mindkettő filléres tétel. Ennek ellenére molnárnak - hiába álltak ki mellette hosszú ideig kollégái, parancsnokai - távozni kellett a rendőrségtől, és az ügyészség vádat emelt ellene. A hosszú évekig tartó eljárássorozat végén valamennyi vádpontban jogerősen ártatlannak nyilvánította a bíróság. Ezzel együtt a szakember karrierje derékba tört, hivatását már nem folytathatja.
Az írásban megjelent, amit Szász István Attila ügyvéd, a Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. alapítója mondott egy bírósági perben. Szász és volt felesége, Mayer Aranka vagyonmegosztási pere ötödik éve tart. Egy márciusi tárgyalási napon az ügyvédnek arról is számot kellett adnia, hogy a cég tagjainak eladott 25 darab, több tízmillió forintot érő ingatlan a közös vagyonhoz tartozik-e vagy sem. Az ügyvéd a bíróságon azt állította, hogy ő földeket a kft. tagjainak megbízásából, az ő pénzükből a saját nevére. Arról is beszélt, hogy Lévai Anikónak ő vett 1,2 hektár földet. Orbán Viktor viszont a vagyonosodását vizsgáló parlamenti bizottság előtt azt mondta, valószínűtlennek és kizártnak tartja, hogy a felesége megbízást adott volna valakinek arra, hogy az ő nevében, de ne a saját nevére vásároljon. A dokumentumokban szó esett még földek "paravánvásárálásáról", egy állami cég feldarabolásáról, mely azonban csak a Fidesz 2002-es választási győzelme után lesz aktuális. Valamint az állami támogatások kapcsán Orbánnak tulajdonított kijelentésről: "ne mi nyerjük a legtöbbet".

Az És ugyanis riportsorozatában számolt be arról, hogy a volt kormányfő bizonyos napokon részt vett a felesége résztulajdonában álló Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. taggyűlésein, ahol az állami támogatások és ingatlanok megszerzéséről is szó volt. A riport szerint Orbán tanácsokkal is ellátta a cég tagjait.

Másodfokon a bírói tanács - egy Fideszhez igen közel álló üzletember feleségével tagjai között - helyt adott a keresetnek, így a Fidesz azóta is azt állítja, hogy az újság hazudott. (Jogászok akkoriban azt javasolták, hogy az inkriminált szavakat kijavítva újra közöljék a cikkeket, hátha másodszorra "lesz belőle valami".)
A választások közeledtével felgyorsultak a korrupciógyanús ügyek nyomozásai, és napi rendszerességgel gyanúsítanak meg - rég tudott ügyekben is - újabb érintetteket. A BKV, a MÁV, és más cégek vezetői visszatérő "vendégei" a médiának, és rendre leleplező nyilatkozatokat tesznek a gyanúsítottak - a jobboldali médiában.

Hasonlóan demonstratívan bilincsben hordozzák a kamerák előtt Hunvald Györgyöt a VII. kerület polgármesterét, több önkormányzati tisztségviselőt. A VI. kerületben meggyanúsítottak valamennyi képviselőt, akik egy vagyonértékesítésre igennel szavaztak a testületben - kivétel nélkül MSZP-SZDSZ tagokat.
Legutóbb a VI. kerületi alpolgármestert gyanúsították meg kenőpénz elfogadásával, jóllehet az állítólagos bűncselekmény idején még önkormányzati képviselő sem volt. Ez ügyben rágalmazásért már pert is nyert.
Folyamatosan kriminalizálná a közszolgáltató cégek vezetőinek ügyét Pécs tavaly megválasztott fideszes polgármestere Páva Zsolt. A buszeladások ügyében épp tegnap gyanúsították meg a helyi közlekedési Rt. vezetőjét.

A legutóbbi napokban pedig a budapesti és az országos főkapitányt is feljelentette egy "Bejelentő" nevű ismeretlen. Szerinte - éppúgy mint a rendőrség által vizsgált ügyekben - szabálytalan megbízási szerződésekkel követtek el bűncselekményeket. Az ügyészség különös gyorsasággal azonnal elrendelte a nyomozást a rendőri vezetők ellen. Ezzel olyan helyzetbe hozták a rendőrséget, ami szinte lehetetlenné teszi, hogy a BKV, és más hasonló ügyekben megfelelő eréllyel képviselhesse az igazságszolgáltatást. Nem lenne meglepő, ha kiderülne: az ominózus ügyekben a rendőrség a jobboldalt is érintő gyanút kívánna megfogalmazni, ezért a lejárató akció. Különösen súlyos kérdés ez ma, amikor éppen azt kellene kinyomoznia a rendőrségnek, hogy valóban titkos és törvénytelen adatbázist épített-e ki a Fidesz - amint azt Kubatov Gábor pártigazgató egy felvételen beismeri.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!

Kedves hozzászólók! Szeptember elsejétől a nepszava.hu weboldalon Facebook fiók segítségével lehet hozzászólást írni. Az eddig megjelent kommentek nem lesznek elérhetők. Köszönjük!