Liliom fodrásznővel és dühös emberekkel
Liliomláz van Magyarországon. A minap a Magyar Színházban mutatták be Molnár Ferenc remekművét, korábban a Budapesti Kamaraszínházban. Nem is olyan régen még a Bárkában is látható volt. Ráadásul Grazban Bodó Viktor vitte színre a darabot, a kritikák szerint rendkívüli sikerrel. A szombathelyi, a Weöres Sándor Színházban bemutatott Liliom produkció Valló Péter rendezésében, is az idei évad értéke.
2010. Május 22., 07:39
Ossza meg!
facebook
iwiw
Ezúttal a Rivaldafesztiválon, amelyen vidéki teátrumok mutatkoznak be, láthattuk a Thália Színházban. Szabó Győző kiköpött Liliom. Vasgyúró, van benne férfibáj, hihető a hirtelen haragja, a kétségbeesése, hogy leleményesen ügyes kikiáltó, nőcsábász, vérbeli himpellér, aki miután Muskátné (Kiss Mari) kirúgja a körhintától, képtelen "rendes" munkát végezni, de közben szenved attól, hogy nem tud megfelelő egzisztenciát teremteni párjának, Julikának.
Vallónak nincs új, egetverő koncepciója, Babarczy László egykori kaposvári előadásának dramaturgiáját követi, melyben Liliom álmodja a halála utáni mennybéli jeleneteket. Nem mellesleg a menny igencsak hasonlít a földi állapotokra, hogy így legyen, arról leginkább Jordán Tamás mennybéli rendőrfőnöke gondoskodik, aki azt vizsgálja, miért is lett öngyilkos Liliom. Jordán egyenruhában, angyalszárnyakkal, türelmet imitálva faggatózik és faggatózik, de nem bír érdemi információt kihúzni az igencsak csökönyös hintáslegényből. Sodrából kikelve, kiabálva üvölti, hogy hiába makacskodik, itt már végtelen a türelem. De azért ő ordít. Szavai és idegzsába viselkedése abszolút ellentmondásba kerülnek egymással. Csupa ilyen ellentmondás a földi lét is, erről regél a produkció.
Csonka Szilvi nem a szokásos cserfes, felvágott nyelvű, naiv Julika. Megkeményítette már az élet. Van benne konokság, mindenbe való beletörődés, miközben gyógyíthatatlanul szerelmes, de ezt igyekszik ugyanúgy nem kimutatni, ahogy Liliom. Visszafojtott érzelmekkel él. Elharapja a szavakat. Legjobb barátnőjével, Marikával sem tudja megbeszélni, megértetni magát. A Bálint Éva által megformált Marika illedelmes lány, aki férjével, a Czukor Balázs által mulatságosan gyomorbajosan nyársatnyeltnek játszott Hugóval beáll a sorba, azt csinálja, amit elvárnak tőle, így igen alulról araszolnak fölfelé a ranglétrán. Erre alkalmatlan Julika és Liliom, ők szabadabban kilógnak a sorból, de Liliom halála után is szétszakíthatatlan, akaratosan örök köztük a kötődés.
Nem királyokról, hercegekről, grófokról, nagyszabású személyiségekről szól a Liliom, ugyanúgy kisemberekről regél, mint ahogy a kortárs író, Szergej Medvegyev Fodrásznő című darabja, ami a debreceni Csokonai Színház produkciójában, Viktor Rizsakov rendezésében szerepelt a fesztiválon. Főhőse egy Isten háta mögötti falucska fodrásznője. Látszólag abszolút hétköznapi ember. De ahogy Liliomért bolondulnak a nők, ő úgy csavarja menthetetlenül az ujja köré a férfiakat. Nem csinál pedig semmi különöset. Szűcs Nelli alakításában Irinának kedvesen lányos a hangja, szelíd a mosolya, de rafináltan ring a csípeje. Akkor is erotikus, ha éppen felmossa a padlót. A férfiak vele tartanak. Irina együtt sikál három férfival. Sajátos koreográfiája van a felmosásnak. Az egész produkciónak sajátos a koreográfiája, nem realista módon ácsorognak és beszélgetnek a szereplők, örök mozgásban vannak. Annyira felhevülnek, hogy állandóan iceregniük és ficeregniük kell.
Perpetum mobileként mozognak. Gyakran ehhez az örökös mozgáshoz szózuhatag is társul, szógörgetegek hagyják el a szereplők száját. Van némi halvány, blőd cselekményfonal, Irina gyermekének atyja éppen börtönben ül, így elvileg szabad préda, amit ki is használnak azok a tűzoltók, akik a füsttel elárasztott fodrászüzletbe érkeznek felmentő seregként. És persze lángra gyúlnak Irina iránt.
Cikkünk nem ért véget, lapozzon!
Következő oldal >>>
Bóta Gábor / Népszava
Címkék: színház, Liliom, Molnár Ferenc
