Bővül az Európai Vörös Lista
"Földünk lázban ég" - figyelmeztetett a brüsszeli Zöld Héten tartott, szenvedélyes hangú előadásában Ashok Koshla, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) és Római Klub elnöke, a környezeti károkat, a biológiai sokféleség veszteségeit sorolva. Az IUNC állítja össze évente a veszélyeztetett fajok Vörös Listáját, s 2007 óta az Európai Bizottsággal együttműködve az Európai Vörös Listát is.
2010. Június 11., 07:23
Ossza meg!
facebook
iwiw
A biodiverzitás egyik legnevesebb nemzetközi szakértője az indiai tigrispopuláció visszaszorulásának példáján mutatta be, milyen helyzetben vannak a fenyegetett fajok. A bengáli tigrisekre számos veszély leselkedik. Élőhelyei visszaszorulnak, a nyíltszíni bányászat, az infrastrukturális fejlesztések, ipari létesítmények elvágják a vadállatok útvonalait, gyakran a természetvédelmi területeken sem tudják megfelelően megvédeni őket az orvvadászoktól. Az 1970-es évek elején hozott kormányzati védőintézkedések nyomán 1989-re több mint 4300-ra nőtt a tigrispopuláció, 2007-2008-ban azonban már csak alig 1400-at tartottak számon. Egész Ázsiában az 1950-es években még több mint 60 ezer tigris élt szabadon, jelenleg alig 2-3 ezren lehetnek.
Riasztó a dél-ázsiai keselyűk története, amelyet szintén Koshla illusztrált. Egy évtized leforgása alatt a keselyűk 99 százaléka kipusztult, 1995-ben még 40 millió példány röpködött, 2005-re alig 60 ezren maradtak. Nem volt könnyű kideríteni, hogy mi végzett a madarakkal: a szarvasmarháknak adott hormonok okozták a tömeges pusztulást! Amint rájöttek a problémára, s betiltották a Diclofenac alkalmazását, a keselyűnépesség ismét növekedni kezdett.
Az IUCN veszélyeztetett fajainak listáján 2009-ben 47 677 faj szerepel, köztük az ismert emlősök 21, a kétéltűek 30, a madarak 12, a hüllők 28, az édesvízi halak 37, a növényfajok 70 százaléka. A biodiverzitás évének szomorú híre volt, amikor a Birdlife International és az IUNC nemrégiben bejelentette egy újabb ritka madár kipusztulását. A madagaszkári Alaotra-tavi vöcsök a 132. az 1600-as évek óta kihalt madárfajok listáján. A következő áldozat talán a Mexikói-öbölbeli olajkatasztrófa miatt a kisfogú fűrészhal lehet, amelyet már eddig is a kritikusan veszélyeztetett kategóriába soroltak.
Az Európai Vörös Listát összeállítva 2007 óta mintegy hatezer faj helyzetét mérték fel összeurópai szintén és a Huszonhetek területét tekintve. Idén decemberben hozzák nyilvánosságra a friss adatokat, de uniós illetékesek Brüsszelben már előzetest adtak az eredményekből.
Az európai kontinensen élő 83 kétéltű faj 77 százaléka endemikus (a világon máshol nem található), ezek 23 százaléka veszélyeztetett, 59 százalékuknak csökken a populációja, aminek fő oka, hogy az édesvízi élőhelyek visszaszorulnak, az intenzív mezőgazdasági művelésbe vétel miatt. A hüllők 130 fajának 52 százaléka csak Európában él, azaz az EU felelőssége ezek védelme, 19 százalékuk veszélyeztetett, 42 százalékuk populációja csökken. A kígyók élőhelyei is csökkennek, az infrastruktúra széttöredezi a területeiket. A 27 tengeri emlős faj közül egy - a szürke bálna - már kihalt, 22 százalékuk veszélyeztetett, a környezetszennyezés, túlhalászás miatt. A szárazföldi emlősök 204 fajának többsége nem medve vagy farkas, hanem kis emlős. 27 százalékuk csak Európában él, 14 százalékuk veszélyeztetett. A szitakötők 137 faját tartják számon, 13 százalékuk endemikus, 15 százalékuk veszélyeztetett. A pillangók 435 faja lelhető fel Európában, 33 százalékuk sehol másutt nem él, számuk 31 százalékkal csökkent. Közülük egyetlen - a madeirai nagy fehér pillangó - az 1980-as évek óta nem bukkant fel, 2007-ben kihaltnak nyilvánították.
Az év európai fája
Csehországban rendszeresen megszavaztatják a lakosságot, melyik legyen "Az év fája". Idén kilencedik alkalommal rendezték meg a versenyt, évente ötven-nyolcvan jelölés érkezik. Olyan fákkal érdemes benevezni, amelyek nemcsak hogy szépek, de valamilyen érdekes történet kapcsolódik hozzájuk. A verseny megmozgatja a közösségeket. Idén kilencvenezer ember szavazott, s minden szavazat egyben szerény anyagi hozzájárulást is jelent. Az összegyűlt pénzből pedig faültetést rendeznek, iskolásoknak környezetvédelmi ösztöndíjat adnak, tanulmányutakat szerveznek. Ladislav Miko, az Európai Bizottság környezetvédelmi főigazgatóságának a vezetője a brüsszeli Zöld Hét alkalmából azzal a javaslattal állt elő, hogy a versenyt európai uniós keretekben is meg lehetne rendezni. Az ötletet az előző és a jelenlegi környezetvédelmi biztos is támogatja. Több európai országban rendeznek hasonló megmozdulásokat, így Írországban, Németországban, Franciaországban és Nagy-Britanniában. Mint elmondták, az ötlet a másik három visegrádi államban is támogatókra talált, a lengyel Klub Gaja, a szlovák Ecopolis alapítvány, és a magyar Ökotárs Alapítvány is csatlakozna.
Elekes Éva / Népszava
Címkék: faj, növény, kihalt, lista, populáció
