Lucifer hiányszakmákhoz fiatalokat csábít
Első hallásra őrültségnek hangzik a Szakmák Színháza. Vagyis az, hogy egy színházi produkció keretében hiányszakmákat népszerűsítenek. De már játszották ötször Szombathelyen, ötször Győrben, és egyéb városokban is, és még további turnéra készülnek Jordán Tamás és a szombathelyi Weöres Sándor Színház kezdeményezésével. Hamarosan sor kerülhet a Mérnök Színház premierjére is.
2010. Július 07., 06:35
Ossza meg!
facebook
iwiw
Jordán Tamás a Merlin Színház színpadán olyan köpönyegben áll, mintha ő lenne Lucifer Az ember tragédiájából. Mond egy bevezető szöveget a különböző vállalatok képviselőiből álló publikumnak, amiben elmeséli, hogy ő mindig is azt vallotta, hogy a színháznak nemcsak az a dolga, hogy előadásokat tartson, hanem, hogy aktívan beleszóljon a társadalom életébe. Így volt ez az Egyetemi Színpad esetében is, ahol a pályája indult, és azért ment Szombathelyre direktornak, hogy kiteljesítse ezt a színházmodellt, aminek egyik része a Szakmák Színháza.
Sok helyen hallotta, hogy Magyarország lemaradásának, vagy helyben topogásának egyik fő oka, hogy nincs elég szakmunkás, és nemigen jelentkeznek a hiányszakmák tanulására a diákok. Azt gondolta, hogy a színház ehhez is megpróbál hozzászólni. A szombathelyi teátrum régiójában a szakemberek megnevezték a hiányszakmákat. Ennek alapján készült a produkció, amit Schultz Sándor írt, Jordán rendezett, a videóval készült jelenetekért pedig Horgas Ádám volt felelős. A lakatos, az elektroműszerész, az asztalos, a férfi-női szabó, és a kórházi ápoló szakmákat népszerűsíti. A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Gyárosok Szövetsége például támogatta az ötletet, ami a Merlinben is sikert aratott, ez biztosít lehetőséget ahhoz, hogy év végéig elkészülhessen egy hasonló produkció, ami már mérnök hallgatóknak igyekszik csábítani a fiatalokat.
Akiket valószínűleg eleve vonz a modern technika, az, hogy felhasználják a film eszközeit is, vagyis a különböző szakmák, és annak képviselői felvételről jelennek meg a vásznon, de a sajátos technika segítségével, az a szereplő, akit az imént még élőben láttunk, be tud lépni a felvételbe, és ettől kezdve, őt is a vásznon látjuk. Természetesen ez fordítva is eljátszható, ki is léphet a képből a színész, és újra ott terem előttünk.
A műhelyeket, vagy éppen a kórtermeket a vásznon látjuk. Régóta működik Prágában egy színház, a Laterna Magica, ami rendszeresen ezzel a technikával készít produkciókat, de egykor Az ember tragédiája előadása is így készült a Merlinben. Nálunk azonban ez a technika még mindig eléggé újdonságnak számít, ámulatot vált ki, ezért élményszerűvé teheti akár a didaktikus mondanivalót is.
Jordán azért látható ördögökre jellemző köpenyegben, mert tulajdonképpen, mint Lucifer Ádámot, ő is megkísért egy fiatalt, akit ezúttal Jancsinak neveznek, Balogh János személyesíti meg. Elcsábítja őt olyan helyekre, ahol szakmákkal lehet ismerkedni. És ott a szakma egy-egy jelentős képviselője, "kezelésbe veszi", magyaráz neki, megmutat fortélyokat, a pálya szépségeivel kecsegteti. Így Jancsi öt lehetőséggel találkozik, ha úgy tetszik, öt kísértésnek van kitéve. Ráadásul mindehhez kapcsolódik egy remek ötlet. Készül egy robot, ha úgy tetszik Jancsinak egy társ, ami, illetve, aki, az előadás végén megelevenedik. Úgy kel életre Varga István ezermester munkája, hogy minden műhelyben hozzátesznek valamit. A lakatos műhelyben elkészül a fém váza, elektroműszerészeknél világító szemmel, mozgatható szájjal látják el, az asztalosok plasztikus kezet faragnak számára, a szabók pedig természetesen felöltöztetik, de ekkor, naná, hogy megbetegszik, és biztosak lehetünk felőle, hogy a kórházban gondját viselik, meggyógyítják. Érezhetően van ebben didakszis jókora mennyiségben, de mindezt iróniával, szarkasztikus humorral tálalják, nem ellenszenves rámenősséggel. Vagyis élményt adnak. Pontosan arra csodálkoztak rá a vállalatok képviselői, hogy mennyire élményszerűen lehet információkat eljuttatni a kívánt célcsoporthoz. Ezért láttak fantáziát a színházi kísérletben, és biztosították sokan támogatásukról. De egyelőre a színház is komoly anyagi áldozatot hozott.
A Szakmák Színháza tizenhárom-tizennégy éveseknek készült, a Mérnök Színházzal középiskolásokra kell majd hatni. Elektromérnökből, gépészmérnökből, vegyészmérnökből igencsak hiány mutatkozik. Konkrétan Szombathelyen is, ahová Németországból pénz, paripa, fegyver érkezne még fejlesztéshez, kutatáshoz is, de egész Magyarországot bejárva sem lehetett elegendő szakembert szerezni.
Jordán már több mindent megvalósított Szombathelyen. El tudta érni például, hogy ezeregyszáz gyerek mondja vele együtt Pilinszky János Apokrif című versét. Ilyen akciókat máshol is szervezett. A Szondi két apródját Drégelypalánkon hatszázan mondták közösen, az esztergomi bazilika tövében Babits Esti kérdés című költeményét ezren szavalták vele. Tud nagyokat álmodni. Ilyen volt a Pécsi Országos Színházi Találkozó is, ami tíz éve működik. Most a Mérnök Színházzal vágja újra nagy fába a fejszéjét, végül is valaha maga is mérnökként végzett. Az elszántság, a talentum adott. Hogy a mostani színházi kísérlet milyen utat jár be, az még a jövő zenéje.
Bóta Gábor / Népszava
Címkék: Jordán Tamás, Weöres Sándor Színház
