Tiltakoznak a szakszervezetek
Súlyos kritikával illetik a szakszervezetek a kormánynak az Országgyűlés elé vitt gazdasági törvénycsomagját. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöksége igazságtalannak, jogellenesnek nevezi a gazdasági akcióprogramot.
2010. Július 09., 05:34 | Frissítve: 2010. Július 13., 08:21
Ossza meg!
facebook
iwiw
A Liga Szakszervezetek közleménye "cselédtörvénynek" emlegeti az adórendszeren kívüli jövedelemszerzést kilátásba helyező javaslatot. Emellett a munkavállalók jogviszonyát indokolás nélkül, bármikor megszüntethetővé tevő javaslat ellen eljárás megindítását kezdeményezték az Európai Bizottságánál. A közszolgálati szakszervezetek pedig ez ügyben már az Alkotmánybírósághoz is fordultak.
Hernádvölgyi Andrea MSZOSZ-alelnök a Népszavának elmondta: határozottan tiltakoznak az ellen, hogy az új kormány hivatalba lépését követően még mindig nem hívták össze az Országos Érdekegyeztető Tanácsot. Ennek hiányában írásban küldték el álláspontjukat a munkaadói képviseleteknek a szóban forgó salátatörvény-javaslatról. Számos pontjával nem értenek egyet. Úgy tartják például, hogy a tervezet indokolatlanul kiterjeszti a háztartási munkák kategóriáját, legalizálja az adó- és járulékfizetés elkerülésének lehetőségét, tovább bővíti a feketegazdaságot. Igazságtalan a teljes jövedelmük után járulékot és adót fizetőkkel szemben, kiszolgáltatottá teszi a munkavállalót, s szabad utat enged a számon kérhetetlen kontármunkának.
Tisztességtelennek és alkotmányellenesnek, a kollektív szerződéses rendszerbe való nyílt beavatkozásnak tartják, hogy a közszférából elbocsátandó dolgozók kifizetéseit 98 százalékos különadóval büntessék, ami már a többéves munkaviszonnyal rendelkező, átlagosan keresőket is sújtaná, ráadásul visszamenőleges hatállyal. Ehelyett a kormánynak a közfelháborodást okozó, az egyéni megállapodáson alapuló menedzser-szerződések korlátozására kellene megoldást találnia. Nem kifogásolják az átlagkereset tízszeresében meghatározott jövedelemkorlát bevezetését az állami tulajdonú vállalatoknál, ám azt igen, hogy visszamenőleges hatályú lenne, mert senkivel szemben nem engedhető meg, hogy a bérét utólag egyoldalúan, bármilyen okból megváltoztathassa a munkáltató.
Az MSZOSZ-ben nem értenek egyet azzal sem, hogy nagyobb vagyon öröklése vagy ajándékozása kimaradjon a társadalmi szolidaritás rendszeréből. Minden európai és magyar jogi norma durva megsértésének tartják - mondta az alelnök -, hogy olyan közalapítványok, melyeket az állam más partnerekkel közösen hozott létre, a többiek megkérdezése nélkül, az állam egyoldalú kérésére megszüntethetőek vagy gazdasági társasággá alakíthatóak legyenek. Ha ez megvalósul, az MSZOSZ akár a strasbourgi Európai Bíróságig is kész elmenni, hogy megvédje az állami bekebelezéstől a szakszervezetek és az állam által közösen alapított, a munkavállalók és a nyugdíjasok kedvezményes üdültetését szolgáló Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt.
Igény a tárgyalásokra
A kormány még jelét sem adta, hogy készülne a társadalmi partnerekkel érdemben tárgyalni - szögezte le az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének a kormányzati lépésekkel kapcsolatos alapvető kifogását Borsik János elnök, úgy folytatva -: se forradalom, se társadalmi szerződés nincs. Nem kellene próbálkozni sem annak a látszatnak a keltésével, mintha lenne! Egy társadalmi szerződés megkötéséhez először is a társadalmi partnereknek tárgyalni és megállapodni kellene azokról a feltételekről, amelyeket aztán az ország jövőjének érdekében valamennyien megtartanak. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban módja lenne a miniszterelnöknek kifejteni, hogy milyen irányt akar követni a kormányzásban, és arról ott lehetne szakmai vitát folytatni. Óva inteném a kormányt, hogy ezt az érdemi párbeszédet tovább halogassa, mert egyre türelmetlenebbek a társadalmi partnerek - emlékeztetett az érdekvédelmi vezető.
Népszava-információ
Címkék: cselédtörvény, LIGA, alkotmány, kormány
