Finomított büntetőadó a végkielégítésekre
Különadó a végkielégítések után - visszamenőleg is. Ha elfogadják a kormány javaslatát, akkor mindenkinek, aki húsz évnél kevesebb munkaviszony után idén 2 millió forint feletti búcsúpénzzel távozott a közszolgálatból, annak a 2 millió feletti kifizetése 98 százalékát kell majd visszatéríteni, noha az erről szóló törvény csak szeptembertől lép életbe.
2010. Július 09., 05:20
Ossza meg!
facebook
iwiw
Nem lehet megtorlás
Már az is probléma, hogy alkotmányossági aggályok miatt módosítják az alkotmányt, ráadásul éppen a jó erkölcsre hivatkoznak - vélte Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének (MAOE) alelnöke. Az adószakértő szerint teljesen egyértelmű, hogy a közvéleményt felháborítják a kirívóan magas végkielégítések, de az adó nem szankció, nem az a funkciója, hogy utólagosan megtoroljon valamit. Az adó azért van, hogy mindenki arányosan járuljon hozzá a közkiadásokhoz. Ráadásul, ha száz forint végkielégítést 98 százalékos adóval és 27 százalékos egészségügyi hozzájárulással sújtanak, akkor az már nem adó, hanem a jövedelem teljes kisajátítása. Ha jogszabályi rendelkezésekben történtek is hibák, melyeket az államnak most kell megfizetni, azokra sem lehet ez a válasz. Ahol joguralom van, ott nem illik az adót szankcióként használni - fogalmazott, hozzátéve: a jogállam alapelve a jogbiztonság, amely nem engedi, hogy visszamenőlegesen, mintegy bosszúszerűen lehessen alkalmazni az adókat. Ráadásul, nagyon nem jó üzenet, hogy az alaptörvénybe a "jó erkölcsbe ütköző" homályos fogalmat ültetnék. Adó alapját ugyanis csak az az összeg képezheti, ami jár valakinek valamiért. Magyarországon ráadásul kapitalizmus van, a nyereségvágy tehát nem ütközhet jó erkölcsbe - szögezte le Vadász.
Megváltoztatta véleményét a kormány: mégsem ütközik "jó erkölcsbe" a járandósága annak, akit húsz év munka után bocsátanak el a közszolgálatból, és a végkielégítése meghaladja a 2 millió forintot. Legalább húsz év időtartamú jogviszony esetén ugyanis kettőről 3,4 millió forintra emelné az Országgyűlés gazdasági bizottsága azt az összeghatárt, amely felett a közszférában 98 százalékos adó sújtja majd a végkielégítéseket. A több évtizedes szolgálatot követő búcsúpénz mértékét - a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ajánlására - kegyesen módosító indítvány szerint indokolt, hogy "a hosszú ideje a közszolgálatában dolgozó, irritálóan magas jövedelemmel nem rendelkező személyek" esetében a törvényjavaslatban meghatározott kétmillió forintos összeghatárt megemeljék.
A húsz év időtartamot el nem érő jogviszony esetén azonban - a gazdasági és pénzügyi tárgyú törvénycsomaghoz szerdán benyújtott módosító javaslat értelmében - maradna a kétmillió forintos összeghatár. Azok búcsúpénze ugyanis, akiket kevesebb mint húsz év közszolgálati munkaviszony után tesznek ki, a második millió forint felett már "erkölcstelen", ezért tekintet nélkül arra, hogy 60 napnál rövidebb vagy hosszabb ideig jár a végkielégítés, 98 százalékos személyi jövedelemadó terheli az elbocsátott állami alkalmazottat, a munkahelynek pedig még plusz 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást is fizetnie kell a különadó alapja után. Szakértők szerint ez gyakorlatilag nem jelent mást, minthogy 100 egységnyi jövedelem után az állam 125 egységnyi bevételt kíván szerezni.
De még ennél is aggályosabbnak tűnik a jogszabály tervezett visszamenő hatálya. Azoktól is elvonnák ugyanis az említett 98 százalékot, akik ezen törvény hatályba lépése, tehát még szeptember előtt, de idén kapták a végkielégítésüket. A javaslat szerint a jövő évi szja-bevallással egyidejűleg, utólag kell majd a különadót befizetni azoknak, akik idén kaptak több mint kétmilliós végkielégítést. A visszamenőleges adóztatás azonban Magyarországon alkotmányosan aggályos és jogba ütköző, az Orbán-kormány célja érdekében tehát módosítja az alaptörvényt is.
A törvénytervezettel szemben támadt alkotmányossági fenntartásokat viszont éppen egy szintén aggályos alkotmánymódosítással igyekszik elkerülni a kabinet. A "jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmek tekintetében törvény az adott adóévtől kezdődően, külön mértékű kötelezettséget állapíthat meg" - e formában írná át az alaptörvényt a kormány. Éppen a "jó erkölcs" szövegbe emelése veti fel a legnagyobb aggályokat Szikinger István szerint. Az alkotmányjogász lapunknak elmondta: az indítvány tartalma nem csupán értelmezhetetlen a jogász számára, de jogellenesnek tünteti fel az eddigi szabályokat, szabályszerűen kötött munkaszerződéseket. Miért ütközne a jó erkölcsbe az, ami eddig jogszerű volt? - tette fel a kérdést. Egy ilyen változtatás az alkotmány szövegére nézve káros, hiszen visszamenőlegessé tesz egy rendelkezést, ami eközben ráadásul csak az állami szférára vonatkozik, az üzletire nem, tehát ami itt erkölcstelen, ott tökéletesen elfogadott - hívta fel a figyelmet.
A fideszes búcsúpénz-szigor ráadásul igencsak meglepő, hiszen az első Orbán-kormány idején még egyáltalán nem tartották "jó erkölcsbe ütközőnek" a munkaszerződésben foglalt végkielégítéseket. A 2002-ben távozott és most visszatérő MFB elnök Baranyai László például akkor 138 millió forinttal intett búcsút.
Népszava-információ
Címkék: végkielégítés
