Ki törődik a gazdag gyerekek érdekeivel?
Dr. Zsögöny, az elismert pesti ügyvéd, miután sikeresen licitált a Vegyen egy jó szót! irodalmi, jótékonysági kéziratárverésen, azt kérdezte, tudjuk-e, hogy nemcsak a hajléktalan óvodások, hanem alkalomadtán az ingatlanokkal és több száz milliós vagyonnal rendelkező, válófélben lévő szülők gyermekei is éheznek. Dr. Zsögöny, dr. Bitó és dr. Sarkadi a gazdagok válópereiről beszél.
2010. Július 12., 05:00
Ossza meg!
facebook
iwiw
Az offshore cégekbe menekített vagyonokról, és arról, miként lehetséges, hogy amíg egy munkanélkülit tízezer forintos gyerektartás megfizetésére köteleznek, addig a több száz milliós vagyonnal rendelkező apától vagy anyától a bíróság elfogadja: "jövedelmem nincs, csak minimálbérem"; és ezért neki is tízezer forintos gyerektartást kell fizetnie. Ki törődik Magyarországon a gazdag szülők gyermekeinek az érdekeivel?
- Úgy alakult - magyarázza Zsögöny Ilona -, hogy mostanában több a női ügyfelem, mint a férfi. A nők, akik megkeresnek, általában azt mondják: "bajban vagyok, hallottam Önről, kérem, vállalja el az ügyemet. A vagyonunk jelentős, ám jelenleg nem vagyok fizetőképes." A férjek, akiknek betéti társaságaik, kft.-ik, részvénytársasági érdekeltségeik, részvényeik vannak, egész jól elvannak a válóper végéig, ami akármeddig is eltarthat, és közben akad feleség, aki azzal hív: "itt vagyok a gyönyörű házban, itt vannak a gyerekek is, de mert a férjem nem hajlandó kifizetni azt a számlát, ami azért keletkezett, mert a szaunát használta, ma kikapcsolták a villanyt." Sajnálatos módon Magyarországon nemcsak a hajléktalan óvodások éheznek.
- A kilencvenes évek elejéig - magyarázza dr. Zsögöny - kötelező volt dolgozni, és ha a válóperes bíró meg akarta tudni, mennyi a szülő jövedelme, írt a munkáltatónak: "Kérem X. Y. éves jövedelmét megküldeni szíveskedjék". Nem az éves fizetését, hanem a jövedelmét, hiszen a gyerektartás összegét a bíró ez alapján határozta meg, általában húsz százalékban. Ez a múlt. A jelen meg nagy általánosságban az, hogy kft. üzletel kft.-vel és betéti társasággal. De a pénzmozgás ugyanaz, sőt, a kft. tulajdonosa megmondja, hogy a betéti társaságban vagy a kft.-ben dolgozó egy vagy két személy milyen feladatot lásson el. Ami rendben is volna, csakhogy a családjogban mindez úgy jelenik meg és a bíróságok is úgy kezelik: mi közünk ahhoz, hogy egy bizonyos kft. vagy betéti társaság mennyit forgalmaz, amikor az se biztos, hogy jövedelmező. A kft. ugyanis megteheti, hogy például az évi nettó tízmilliós jövedelméből finanszírozza a cég kocsiját, telefonját, sőt a kft. tagjainak az utazását, amit aztán üzleti útnak nevez. Kis szemhunyással, az élelmezésen kívül gyakorlatilag mindent rászámlázhat a kft.-re, bútortól a műszaki cikkig, és az éves nettó jövedelem így akár el is tűnhet. Úgy is, hogy kölcsön ad egy másik kft.-nek, vagy egy harmadiknak, bárkinek, miáltal a cégnek megint csak nem lesz kimutatható jövedelme. A kft. a dolgozónak minimálbért ad, egyszemélyes társaság esetében pedig gyakorlatilag önmagának nem ad többet, és a bíróságon roppant nehéz bizonyítani: mennyi az úgynevezett "kivét jövedelem" a cégnél.
- Nincsenek erre bevált módszerek?
- Vannak, de egyszerűbb azt mondani, hogy cégekkel és azok teljes vagyonfeltárásával a bíróság nem foglalkozik. Probléma akkor adódik, amikor a bíró észleli, az egyik fél adót csal. Mást mutat a vagyoni helyzete és mást az életvitele. Az alperes például azt mondja, minimálbéren van, ötvenezer forintból él, majd elmeséli, hogy az élettársa munkanélküli, aztán kiderül, az albérletet nyolcvanezerért bérlik, és hát kocsi is van, kettő...
- A bírónak a feltételezett adócsalást jeleznie, jelentenie kell?
- Még sosem találkoztam olyasmivel, hogy adócsalás gyanúja esetén a válóperes bíró az APEH-hez fordult volna azt kérve, folytassanak le vagyonosodási vizsgálatot. A bíróságokon elvileg igazmondási kötelezettség van, és a polgári perrendtartásban szerepel, hogy a rosszhiszemű pervitelért akár bírságolhatnak is, például ha valakinek sorra megcáfolódik az előadása, akkor a bírónak figyelmeztetnie kell: "amennyiben továbbra is ezt a magatartást tanúsítja, megbírságolom."
- Mennyivel?
- A felső határ ötszázezer forint, de mert a polgári perekben a felek előadásának nincs büntetőjogi relevanciája...
- A polgári perekben tehát hazudhatunk?
- Mi erre azt mondjuk, valótlan tényt állít. Valótlan nyilatkozatot tesz valaki akkor is, amikor nem válaszol a kérdésre, hogy akkor a cégéből mennyi jövedelmet vesz ki, vagy miből finanszírozza ezt meg azt. Még a kitérő válaszoknak sincs következménye. Magyarországon a válóperek során a szegényebb fél elmondhatatlan hátránnyal indul. Mert nincsen pénze magánnyomozóra, jó ügyvédre, sőt arra sem, hogy kiváltsa a tulajdoni lapokat.
De miről szólnak akkor a perek?
Bitó András ügyvéd, hatvanöt éves
- Dr. Bitó, Ön hány egykori gazdag gyerek érdekét védte már?
- Az utóbbi két évben háromét. Esetükben a szülői gazdagság 200-300 milliós vagyont, és komoly jövedelmet jelentett. A vagyont persze, hogy el lehet titkolni; erre könyvelési technikák vannak, és lehet olyan körülményeket teremteni, különösen az offshore cégek esetében, hogy aztán lehetetlenség legyen megfogni őket. Egy volt bíró, aki nemrég hagyta el a pályát, azt mondta, náluk az volt a gyakorlat, az elvárás, hogy ötvenezer forintos tartási díjnál többet nem ítéltek, nem ítélhettek meg.
- Az ötvenezer forintos plafon a szocializmusban volt gyakorlat?
- Igen.
- Függetlenül attól, hogy mennyi volt a szülő jövedelme?
- Igen.
- És most mennyi a gyerektartás-díj plafonja?
- Havi száz- százharminc ezer forint. A tartási ügyekben ugyanis nehéz megkerülni a társadalom erkölcsi felfogását.
- Mire gondol?
- Egyfajta titkos összekacsintás van, megértjük azt, aki a gyerekéről úgy gondoskodik, hogy kvázi kijátssza.
Sarkadi Julianna ügyvéd, EU szakjogász
- Magyarországon tipikus és közismert - magyarázza dr. Sarkadi -, hogy az emberek jó része minimálbérre van bejelentve. S mivel a bíróságok nem veszik figyelembe, hogy amúgy a vagyonuk mennyi, nem is ellenőrzik, ennek következtében ügyvédként sajnos azt tapasztalom, a bíróságok általában a minimálbér vagy egy ahhoz közel eső jövedelem alapján ítélik meg a gyerekeknek járó tartásdíjat. Holott a jogszabály azt mondja, a szülő még saját tartása rovására is köteles a gyermekéről gondoskodni. A jelenlegi perrendtartás értelmében a felperesé a bizonyítási teher. Csakhogy a pert kezdeményező hiába megy be az úgynevezett közhitelű nyilvántartásokat vezető intézményekbe, ha nem tudja házastársa cégének nevét, címét, a cég jegyzékszámát, annak helyrajzi számát... Természetesen a bírósági végrehajtók minderre hivatalból rá tudnak keresni, de miután a felperesé a bizonyítási teher, a bíró olyan bizonyítékokat nem fog beszerezni, amiket elvileg a felperes is megtehet, ha ismeri az ehhez szükséges adatokat. Az az igazság, hogy a bíróságok nagyon leterheltek, és a felperesi indítványokat is jobbára azért utasítják el, mert előírják számukra, hogy egy hónapban hány ügyet kell lezárniuk. A bírók általában séma szerint dolgoznak, ezért nem egyediesítik az ügyeket.
- Milyen séma alapján?
- Megérkezik az ügyféltől a jövedelem-kimutatás, azután nyilatkozik az ügyfél, hogy nincs más jövedelme, vagyona, a bíróság meg elhiszi. Higgye el, a személyes meghallgatásnál az ügyfelek ötven százaléka hazudik. Az csak az amerikai mozifilmekben van, hogy amikor a bíró rápirít valakire, akkor azonnal bevallja az igazat.
Zsögöny Ilona ügyvéd
- Azt kellene elérni, ne legyen lehetőség arra, hogy a gyerek pusztán azért kerül rosszabb anyagi helyzetbe, mert az apja vagy az anyja vagyona például offshore cégben van. Egyébként az ügyvédi kamara lapjának majd minden számában olvashatók olyan hirdetések, amelyekben ügyvédek vállalják offshore cégek közvetítését; ezeknek a cégeknek Magyarországon nincs nyomuk, azt az ügyvédet pedig, aki offshore céggel kerül kapcsolatba, ügyvédi titoktartás köti. Azt kellene elérni, hogy a magyar bíróságok a gyerektartási ügyekben ne pusztán a jövedelmet tekintsék elsődlegesnek, hanem vegyék figyelembe, az illetőnek mennyi a vagyona, az ingatlanjainak a száma. És ha a szülőnek úgymond nincs jövedelme, akkor igenis váljon meg az egyik ingatlanától, és annak értékét fordítsa gyermeke neveltetésére. Jogszabályi változtatás kellene, ugyanis ha egy munkanélküli azt mondja, semmim sincs, nem dolgozom, a tízezer forintos gyermektartási díjat akkor is meg kell fizetnie. Mert dolgozzon, menjen, lapátoljon. De ha valaki, akinek öt ingatlana van, azt mondja, kérem, nekem nincs jövedelmem, vagy csak minimálbéren vagyok, akkor a gyermekének lehet, hogy ő is ugyanúgy tízezer forintot fog fizetni.
- Azt állítja, hogy a bíróság maga is asszisztál egy...
- Úgy fogalmaznék, hogy a jogalkalmazóknak kötve van a kezük. A jogszabálynak, a Legfelsőbb Bíróság irányelvének és állásfoglalásának egyértelműen kellene kimondania, nemcsak a jövedelem, hanem elsődlegesen a szülő vagyoni helyzete számít, amibe a cégek, üzletrészek értékei is bele kell, hogy tartoznak. Az offshore cégek esetén a bíró csupán saccolhat, hogy mennyiből él a szülő.
- De hogy derül ki az, hogy a szülőnek offshore cége van?
- Nehezen. Ha például az anya is tudja, aki azt tapasztalja, a pénzek eltűnnek. És milyen érdekes, a per megindítása előtt az apának még öt cége volt, ezekből kilépett, eladta x forintért, de hová tűnt a pénz? Vagy a per alatt az apa elad egy ingatlant, vesz egy másikat, és a különbözet ötven vagy százmillió forint. És ha nem tudja azt mondani, erre és erre használta fel, akkor az nagy valószínűséggel valamelyik bankban kamatozik, vagyis a szülőnek van jövedelme.
- Ha a pénzt a párnája alá teszi, akkor is jövedelemnek számít?
- Nem. Egy konkrét esetet említenék, ahol például nem is kellett elszámolnia vele, a bíróságot ugyanis semmilyen szinten nem érdekelte, hogy ha alperes eladott egy nagyobb értékű ingatlant, és vett egy kisebb értékűt, akkor a különbözettel mi történt. Elég, ha azt állítja, kölcsönei voltak, arra fordította. Ügyvédként hiába mondom, hogy van, lett egy összeg, egy vagyon, aminek x összegű a banki kamata. A bíróságon erre gyakorlatilag úgy tekintenek, mintha nem létező vagyonról beszélnék. Általában az szokott történni, hogy ha a felek között megromlik a kapcsolat, akkor egyikük új számlát nyit magának. Más banknál, más bankszámlán. Ha valakinek évente négy-öt millió az osztaléka, ám a cégből nem veszi ki, az a bíró szerint nincs is. Ha a cégemnél a céges kocsimat használom, a céges lakásomban lakom, a céges titkárnő intézi az ügyeimet, és a cégem fizeti a rezsimet, akkor nekem gyakorlatilag nincsen kiadásom.
- A cég úgy tartja el, hogy Önnek közben nincs jövedelme?
- Nincs, mert nem kell. Pláne egy egyszemélyes cégnél.
- Vagyis ha az embernek van cége, akkor lehet úgy jól élni, hogy közben kimutatott jövedelme nincs, a céget pedig a bíróság nem vizsgálja.
- És ha valakinek tíz lakása vagy tíz földje van, a bíróság nem kötelezi őt arra, tessék egyet eladni, és a gyereket abból eltartani.
- Dr. Zsögöny, valójában mit akar elérni?
- Például azt, hogy a jogalkalmazás a gyerekek érdekeit szolgálja, azt képviselje. Hogy a sportot, a versenysportot, a művészeti, zenei és nyelvi képzést, az esetleges speciális gyógykezelést és étrendet a bíróság ne tekintse, és ne tekinthesse mellőzhető luxuskiadásnak. És igen, azt is szeretném, ha elterjedne az ügyészi szignalizáció... tehát ha a bíró azt észleli, az adóbevallás és a bíróságon elhangzottak nem fedik egymást, akkor mondja azt: "utoljára kérdezem, ezt tartja fenn, ezt állítja, ha igen, akkor az egész peranyagot elküldöm az ügyészségnek ..."
- Azt akarja, hogy a bírók jelentsék fel az adócsaló szülőket?
- A bíróságot komolyan kell venni. Meggyőződésem, hogy az említett változtatással megnövekedne azoknak a szülőknek a száma, akik peren kívül egyeznének meg. Kimutatások szerint peren kívüli egyezségek esetén a gyerekek jóval nagyobb tartásdíjat kapnak.
Scipiades Erzsébet / Népszava
Címkék: offshore, adócsalás, gyerektartás, ügyvéd
