Lenyúlják a vállalkozásfejlesztési és az üdülési alapítványt?
A közhasznú társaság menedzsmentje egyszemélyi döntéseket hoz, nem bíbelődik azzal, ami az alapítvány kuratóriumának természetes, vagyis hogy az alapítói érdekeket mindig figyelembe vegye. Utóbbi gazdasági formációnál tehát jóval nagyobb a társadalmi kontroll lehetősége.
2010. Július 12., 05:50
Ossza meg!
facebook
iwiw
A kormány azonban lehet, hogy éppen ettől kíván menekülni, ezért terjesztett be olyan törvénymódosító javaslatot, mely szerint a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványnak és a Nemzeti Üdülési Alapítványnak kht.-vé kell alakulnia. A lehetséges indokok között szerepelhet az is, hogy a kht.-nél könnyebben lehet személyi változásokat végrehajtani.
Semmilyen valós szakmai indoka nincs annak, hogy a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt (MVA) és a Nemzeti Üdülési Alapítványt (NÜA) közhasznú társasággá alakítsák, a két forma között nincs meghatározó különbség - nyilatkozta a Népszavának Tukacs István. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) országgyűlési képviselője tudatos támadásnak tartja a Fidesz-Magyar Polgári Párt (Fidesz-MPP)-KDNP pártszövetség erre irányuló törvénymódosítási szándékát. Semmilyen bizonyíték, vagy gyakorlati tapasztalat nincs arra, hogy a kht, mint gazdasági formáció jobban teljesítene az alapítványhoz képest - állította Tukacs István.
Az alapítvány feladata világos és áttekinthető. Az alapítványi bevételeket olyan célokra kell fordítani, amelyeket az alapítvány meghatároz. Ez világos és áttekinthető rendszer. Tukacs külön is kihangsúlyozta, hogy az alapítvány a társadalmasítottságot jelenti. Az alapítvány kezelő szervezete, a kuratórium döntéseket hoz és ami nagyon lényeges szempont, hogy a kuratórium kollektív döntéseket hozzon, az alapítvány vezető szervébe delegálók szándékának megfelelően.
A formai átalakulás semmilyen jelentős változást nem idéz elő, vagyis ha az alapítvány átalakul közhasznú társasággá, attól nem lesz több bevétele, nem jut egyetlen forinttal sem több a meghatározott célokra. Az viszont kétségtelen, hogy az efféle szervezeti módosulás egy valamire mindenképpen alkalmas. Mégpedig arra, hogy személyi változtatásokat lehessen végrehajtani - közölte a szocialista országgyűlési képviselő.
Nagy különbség van ugyanis a két szervezeti forma között abban, hogy míg az alapítványnak kezelő szervezete van, ez a kuratórium, addig a közhasznú társaságnak menedzsmentje van - jelezte Tukacs István a kormány szándékainak egyik lehetséges hátterét. Hogy mi a lényegi eltérés? Az, hogy a kuratórium testületként, társadalmasított döntést hoz. Ennek köszönhetően az alapítványi határozatokban megjelennek a különböző érdekek, az üdülési alapítvány esetében például a szakszervezeteké, más alapítóké, míg a vállalkozásfejlesztési alapítvány esetében a különböző szervezeteké, azoké, akik tagokat delegáltak a kuratóriumba. A kht-ban ilyesmivel nem bíbelődnek, a menedzsment vezetője egyszemélyi döntést hozhat. Egyértelmű, hogy az alapítvány esetében jóval nagyobb a társadalmi kontroll lehetősége, mint a kht.-nál.
A Fidesz-KDNP egy elcsépelt trükkel él tehát a Parlamentben, amikor szervezeti változással személyi változásokat készít elő - jegyezte meg a szocialista politikus. Erre egyébként azért van szüksége a kormánynak, mert másként meglehetősen nehezen tudnának hozzányúlni az alapítványok kuratóriumaihoz. Az alapítványok kezelőszervezetének, a kuratóriumnak a személyi összetételét ugyanis az alapító sem változtathatja meg - figyelmeztetett Tukacs István. A kuratóriumi tagok csak lemondással távozhatnak posztjukról "szolgálati idejük" lejárta előtt. Ez különösen a közhasznú alapítványok esetében igaz. A kht-k menedzsmentjét, vezetőjét sokkal egyszerűbb eltávolítani, új menedzsmentet, vezetőt kinevezni, tehát ők sokkal jobban függenek is kinevezőjüktől, a társaság tulajdonosától.
Az üdülési alapítvány szerepe rendkívül fontos az üdülési csekkek forgalmazásában, elosztásában, a vállalkozásfejlesztési alapítvány "einstandolásával" pedig a Fidesz-KDNP a "baráti" vállalkozások hóna alá nyúlhat.
A szocialista párt természetesen mindenféle parlamenti eszközt bevet a nyilvánvaló hatalmi szándék ellen, egyebek mellett módosító indítványokat is benyújtunk, a nyilvánossághoz is fordulunk, vérmes reményeket azonban nem táplálunk azzal kapcsolatban, hogy a kormány, illetve az országgyűlési többség befogadja javaslatainkat és nem teszi rá kezét az alapítványokra - tette hozzá Tukacs István. Abban reménykednek a szocialisták, hogy az alapítványi kuratóriumokba delegáló szakszervezetek, érdek- és szakmai szervezetek szintén hallatni fogják a szavukat a törvénymódosítás ügyében. Tukacs István úgy vélte, az MSZP ezekben a szervezetekben szövetségesekre találhat.
Nehéz ügy amiről beszélünk, mert az elmúlt 20 évben az összes kormány megpróbálta "lenyúlni" a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt - mondta lapunk érdeklődésére Szirmai Péter, a Corvinus Egyetem kisvállalkozó kutató tanszékének vezetője, hozzátéve: eddig sikertelenül. "Ám jelenleg az a helyzet, hogy az MVA ügyvezető igazgatója eleve a Fidesz hivatalos tanácsadója, és országgyűlési képviselője, Braun Márton. Őt véleményem szerint nehéz lenne kisvállalkozási szakembernek nevezni" - mutatott rá a professzor.
Kiemelte: nincsen új a nap alatt. Már az úgynevezett üvegzseb törvényben is benne volt, hogy "ha erre lehetőség van, meg kell szüntetni, és államosítani kell az MVA-t". Akkor erre nem került sor. Az előző kormány ugyan nem mert fellépni a vállalkozásfejlesztési alapítvány ellen, csupán megpróbálta lassan kiéheztetni. Ez részben azt jelentette, hogy nem kapott állami támogatást, az MVA addigi mikrohitel monopóliumát feloldották, és az alapítványnak is pályáznia kellett a pénzek szétosztására.
"Azért azt érdemes kiemelni, hogy az elmúlt 15 év alatt az MVA összesen mindössze 7-8 milliárd forint mikrohitelt helyezett ki a vállalkozásokhoz. Csak összehasonlításul: a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által működtetett Széchenyi Kártya által a múlt évben 100 milliárd forint hitel jutott a kkv-khoz." - emlékeztetett Szirmai Péter.
A professzor szerint az MVA inkább a forrásokért harcolt, és nem a vállalkozókért. Másrészt rámutatott, hogy amikor 1990-ben az MVA-t létrehozták, akkor azt se tudtuk mi az a vállalkozás. Ma 1 millió működő vállalkozás van Magyarországon. Ezért szerinte újra kellene gondolni az MVA funkcióját, céljait. Ki mit szeretne kezdeni vele? Ha erre alkalmas lesz a törvényjavaslat, már megérte megalkotni azt a néhány paragrafust.
Szirmai Péter szerint a vállalkozásfejlesztésnek a piacépítést kellene segíteni, nem a piacot helyettesítenie. Ma sajnos ismét azt tapasztalom, hogy ez utóbbi irányba mozdul el a vállalkozásfejlesztés - mondta.
"Az üdülési csekkel kapcsolatban valószínűleg azoknak van igazuk, akik védik a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány tevékenységét, ám azért azt megkérdezném: miért jó az, hogy például országszerte adómentesen lehet hozzájutni sörhöz üdülési csekkért?"
Népszava-összeállítás
Címkék: Nemzeti Üdülési Alapítvány, Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
