Szó nélkül elvenné a dolgozók vagyonát a Fidesz
A legvégsőkig, akár az Európai Bírósághoz is elmennek a szakszervezetek, ha a parlament elfogadja a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot. Felháborodásuk nem véletlen, a hat konföderáció ugyanis a munkavállalói ingatlanvagyonnal szállt be az 1992-ben létrehozott szervezetbe. Az állam csak azért lett tulajdonos, mert a telkek, ahol a szakszervezeti szállodák állnak, állami tulajdonban voltak.
2010. Július 13., 05:05
Ossza meg!
facebook
iwiw
Milliárdokkal a munkavállalókért
Az év első hat hónapjában már 36 milliárd forint összegű üdülési csekk került a munkavállalókhoz. Csaknem 3,2 milliárd forintra a nyugdíjasok, fogyatékossággal élők, legalább két gyermeket nevelő munkavállalók és a szakiskolai tanulók pályázhatnak, eddig 130 ezer rászoruló kapott támogatást. A turisztikai főszezonban majdnem 15 ezer belföldi szolgáltatónál használható fel a hazai turizmus sajátos fizetési eszköze. Az üdülési csekk forgalmazás mintegy nyolcezer hazai munkahelyet tart fent.
Akár az Európai Bírósághoz is elmennek - így döntött a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), miután kiderült, a kormány államosítani akarja a Magyar Nemzet Üdülési Alapítványt (MNÜA) azzal a szándékkal, hogy nonprofit gazdasági társasággá alakítaná. Pataky Péter elnök kijelentette: a szövetség minden jogi állomást hajlandó végigjárni az ügyben. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) is tiltakozott, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége pedig azt javasolta, a kormány vonuljon ki a kuratóriumból, hiszen az alapítvány a szakszervezetek vagyonából jött létre. A tegnap tárgyalt és a jövő heti végszavazásra váró törvényjavaslat szerint a jövőben kormány-többségi tulajdonú nonprofit társasággá kell alakulniuk az olyan alapítványoknak, amelyek jelenleg részben állami kézben vannak, részben államháztartáson kívüli tulajdonossal rendelkeznek. Ma mindössze két ilyen alapítvány van, az egyik a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a másik pedig a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány. A törvénymódosításban csak ez utóbbiról tesznek említést. Ha a módosítást elfogadja a parlament, a változás jelentős lesz. Jelenleg az alapítványi kuratórium testületként hoz döntést, a határozatokban egyenlő mértékben jelennek meg a különböző érdekek, az üdülési alapítvány esetében a munkavállalóké. A gazdasági társaságban ilyesmivel nem bíbelődnek, a menedzsment vezetője egyszemélyi döntést hozhat, az eredeti alapító partnerek kissebségként legfeljebb tudomásul vehetik a döntéseket.
Pataky Péter az előzményekről elmondta: az alapítvány 1992-ben jött létre, az Antall-kormány és a hat szakszervezeti konföderáció írta alá a szerződést. Amikor a Szakszervezetek Országos Tanácsa megszűnt, feladatait és vagyonát a szakszervezeti szövetségek örökölték. Ide tartoztak a szakszervezeti üdülőként üzemeltetett szállodák is, amelyek tulajdonjoga a megváltozott törvények következtében sok esetben rendezetlenné vált. Például a telek állami tulajdon volt, de az épületet a szakszervezet építtette és működtette - magyarázta Pataky. 1992-ben a szakszervezetek és az akkori kormány úgy döntött, a közös vagyonból létrehozzák az üdülési alapítványt. A sokmilliárdos vagyont így nem "cincálták" szét, ez szolgálta legjobban a dolgozók érdekeit. Létrehozták az üdülési csekket, aminek előnyeit és a vele termelt nyereséget a munkavállalók és a rászorulók élvezhették. Eddig. A kormány most az időközben jelentőssé nőtt vagyonra rá akarja tenni a kezét. A korábbi tulajdonosokat, munkavállalókat képviselő kurátorok a döntésekbe nem szólhatnak bele, legfeljebb felügyelő bizottsági tagként kísérhetik figyelemmel a kormány kinevezte vezetés döntéseit. Pataky Péter szerint nem az átalakítással van baj, hanem azzal, hogy a kormány az alapító szakszervezetek megkérdezése, egyeztetés nélkül akarja megszüntetni, illetve tisztázatlan tartalmú új formában működtetni a Nemzeti Üdülési Alapítványt. Kijelentette: ez a lépés nem tolerálható, nyílt és durva megsértése minden jogi és európai normának. Most vizsgálják, hogy milyen írott jogszabályokba ütközik a rendelkezés - mondta, de az biztos, alapvető emberi követelmény, hogy amit többen közösen hoztak létre, arról később is közösen döntsenek.
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint az intézménynek változatlanul és sikeresen kellene tovább működnie. Amennyiben a kormány a jogszabály-javaslatból érzékelhető fenyegetést beváltja, az azt jelenti, hogy megpróbál "rányúlni" az alapítók által bevitt vagyonra. Kijelentette: azt javasolják, tisztán társadalmi irányítású legyen az alapítvány. A szakszervezetek kifogásolják, hogy eddig a munkavállalókat érintő kérdésekben sem kérdezték meg az érdekképviseleteket, pedig az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) többször kezdeményezte az egyeztetést. A SZEF nyilatkozatában úgy fogalmazott: a szociális párbeszéd Európai Unióban kialakult és a hazai törvényekben rögzített gyakorlatát semmibe véve, valós egyeztetés nélkül zajlik a jogalkotás, lehetetlenné téve ezzel az érintett munkavállalók számára is elviselhető kompromisszumok megtalálását, az indokolt változtatások elfogadtatását.
Muhari Judit / Népszava
Címkék: üdülési alapítvány
