Mégis 2 millió forint felett adóztatnák meg a végkielégítéseket
A Fidesz-frakció és a kormány döntése értelmében a közszféra végkielégítéseit sújtó 98 százalékos adót 3,4 millió forint helyett az eredeti tervek szerint 2 millió forint felett kell majd megfizetni. A kormányoldal nem kívánt kivételeket tenni - indokolta a döntést a fideszes Rogán Antal kedden az MTI-nek. Az összeg emelését korábban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) kérte.
2010. Július 13., 17:55
Ossza meg!
facebook
iwiw
Az Országgyűlés hétfőn elutasította a gazdasági bizottsági azon módosító indítványát, amely alapján legalább húsz év időtartamú jogviszony esetén kettőről 3,4 millió forintra emelkedett volna az az összeghatár, ami felett a közszférában a tervek szerint 98 százalékos adó sújtja majd a végkielégítéseket.
A húsz évet el nem érő munkaviszony esetében megmaradt volna az eredeti elképzelésben szereplő kétmillió forintos összeghatár.
A parlament 103 igen, 246 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett utasította el az indítványt, az ellen voksolt a Fidesz és a KDNP, igennel az MSZP, a Jobbik és az LMP szavazott. Nemmel voksolt Rogán Antal is, a gazdasági bizottsági indítványt elnökként aláíró fideszes képviselő.
E szerint a gazdasági és pénzügyi tárgyú törvénycsomag jövő heti zárószavazásán elfogadandó törvény e passzusa - az eredeti előterjesztésnek megfelelően - úgy szól majd: a 98 százalékos, a magánszemélyeket sújtó, a közszférát érintő különadó alapja a végigelégítés 2 millió forintot meghaladó része.
Rogán Antal az MTI-nek kedden elmondta: a bizottság azért adta be az indítványt, hogy nyitva hagyja a lehetőséget a döntés előtt, de végül a frakció és a kormány sem támogatta azt. Ennek okáról annyit mondott: úgy döntöttek, hogy a végkielégítési plafon egyformán legyen mindenkire érvényes a szférában, az alól ne legyen kivétel.
Hozzátette: személy szerint tartalmilag elfogadhatónak tartotta volna a plafon megemelését, de a 2 milliós összeghatárt is jó megoldásnak tartja.
Leszögezte: nincs abban semmi meglepő, hogy bár ő írta alá az indítványt, végül ő maga is nemmel szavazott.
A PDSZ korábban jelezte: módosítani kell az előterjesztést úgy, hogy az, a legalább húsz éve a közszférában dolgozókra ne vonatkozzon. Kezdeményezték, hogy ha ez nem kodifikálható, akkor a rendelkezés a havi bruttó 350-400 ezer forintot, illetve az annál kevesebbet keresőkre ne vonatkozzon, illetve ha ez sem nem kodifikálható, akkor a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alatti intézmények dolgozóit vegyék ki a törvény hatálya alól, vagy a 2 milliós határt növeljék legalább 3,4 millióra.
Rogán Antal ezt követően a múlt héten úgy nyilatkozott: a Fidesz nem zárkózik el attól, hogy megemeljék a kétmillió forintos összeghatárt.
"A kétmillió forintos korlátot egy elfogadható korlátnak tartjuk, de nem zárkózunk el a módosítás lehetőségétől" - mondta. "Nem tartom kizártnak, hogy ez a módosító indítvány azok között lesz, amelyeket esetleg meg fogunk fontolni" - fogalmazott Rogán Antal.
Koszorús László, a Fidesz képviselője múlt héten kedden az Országgyűlésben a gazdasági és pénzügyi törvénycsomag általános vitájában összefoglalta a különadóra vonatkozó javasolt szabályokat felszólalásában, amelynek keretében közölte: a különadót a köztulajdonban álló gazdasági társaságoknál munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott magánszemélyeknek kell fizetniük a munkaviszony megszűnésével összefüggésben kifizetett egyes juttatások 60 napra számított rendszeres járandóságot meghaladó része után.
Rendszeres járandóságnak minősül a bér, a munkadíj, a tiszteletdíj, és az úgynevezett titoktartási díj is, azaz mindaz a juttatás, amelyek a magánszemélyt a jogviszony megszűnéséig e jogviszonyra tekintettel jogszabály vagy szerződés alapján a legutolsó besorolás szerint meghatározott időnként, vagy tartós megbízás teljes időtartamára illetik meg - ismertette.
Nem számít adóköteles bevételnek a jogviszony megszűnésének évére járó szabadságmegváltás, jubileumi jutalom, a felmentési időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó részére fizetendő átlagkereset összege, és a szerződéses katonáknak járó leszerelési segély sem - húzta alá Koszorús László.
Hozzátette: nem minősül különadó-alapnak, ha a 60 napra számított rendszeres járandóságot meghaladó rész nem éri el a 2 millió forintot, a különadó-fizetés a rendszeres járandóságok 60 napra számított összegét meg nem haladó részéből a 2 millió forint feletti összegre vonatkozik.
MTI
Címkék: végkielégítés, adó, PDSZ
