Csak a "húsbavágó" lépések miatt sztrájkolnának
Bár a szociális partnereket megkerülve, sorra munkavállaló-ellenes döntéseket hoz az Orbán-kormány, ami kiváltja a szakszervezetek tiltakozását, egyelőre nem jött el a sztrájkok ideje. Ennek oka lehet, hogy a munkavállalók többsége még mindig a Fidesz pártján áll, így nehéz őket utcára vinni. De erősen érezhető bizonyos munkáltatói csoportok aktív lobbizása is a kormánynál.
2010. Július 14., 05:09
Ossza meg!
facebook
iwiw
Azonban hamarosan vége lehet a nyugalomnak, mert ha a módosításokat a pénztárcájukon is érzik a munkavállalók, újra lesznek megmozdulások.
A dolgozók egy jelentős része a Fidesz pártján áll, a szakszervezeti tagok többsége is a jobboldalhoz kötődik, ezért nehéz a munkavállalókat még az egyébként számukra hátrányos intézkedések miatt is utcára vinni - állítják a szakszervezetek. Pedig a választások óta egy sor munkavállaló-ellenes döntést hozott a kormány úgy, hogy a szociális partnerekkel egyszer sem ült tárgyalóasztalhoz. A munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek többször kezdeményeztek tárgyalást, de a kabinet válaszra sem méltatta őket. Ez a hozzáállás persze nem új, az első Orbán-kormány meg is szüntette a kormányzati szintű országos érdekegyeztetés legfőbb fórumát, az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT). A szocialista-szabad demokrata kormányok ugyanakkor számtalan ügyben egyeztettek az OÉT-tel, a törvény elfogadását mégis megmozdulások követték. Az Orbán-kormány most társadalmi közmegegyezésről beszél, egyeztetés azonban "nyomokban" sincs, a látványos tiltakozás egyelőre mégis elmarad.
Bár a szakszervezeti vezetők nem szívesen nyilatkoztak, volt, aki arról beszélt, a választási örömmámor még nem múlt el, az embereknek most az a fontos, hogy "Viktor a főnök". Mások bizakodnak, és úgy gondolják, ennyi idő alatt még nem lehet minősíteni a kormány munkáját. A harmadik csoport látja ugyan a teljhatalommal való visszaélést, de még nem "eszmélt" föl igazán. A baloldali kötődésűek pedig fásultak, nehezen mozdulnak. Egy neve elhallgatását kérő szakember azt mondta, ilyen helyzetben értelmetlen lenne demonstrációkat szervezni. Úgy fogalmazott: a racionalitás nem visz utcára, a nagygyűlésekhez érzelmek kellenek.
Jól mérték fel a helyzetet a szakszervezetek - ez a véleménye a Progresszív Intézet elemzőjének. Gyömöre Máté szerint sem lenne értelme az érdekvédői aktivitásnak, a Fidesz ugyanis jól tálalja a megszorító csomagokat, a szocialista kormány ebben sokkal ügyetlenebb volt. Kijelentette: az elmúlt két kormányzati ciklusban azért volt több sztrájk és demonstráció, mert a megszorítások elleni tiltakozásoknak sokkal nagyobb társadalmi támogatottsága volt. Ez egyelőre hiányzik.
Simon János politológus is a megfelelő időzítésre hívta fel a figyelmet: "nyáron a fű se nő, legfeljebb egy futballcsapat győzelmére lehet összetoborozni az embereket". Ha a kenyérre valót veszik el az emberektől, vagy egzisztenciális, identitásbeli kérdésekben bántják meg őket, egy alkalmasabb időben biztosan hallatni fogják a hangjukat. Gyömöre Máté is úgy véli, nem lesz a ilyen nyugodt a következő négy év, de csak akkor lesznek megmozdulások, ha a "húsbavágó" változásokat már a bőrükön érzik az emberek.
A törvényjavaslatok jelentős részét még el sem fogadta a parlament, de biztos, hogy például a minimálbér adómentességének eltörlése ki fogja veri a biztosítékot. A kormány és a szociális partnerek között megszűnt párbeszéd miatt is borítékolható a megmozdulás, de a megfelelő időt ki kell várni. Egy vérszegény demonstráció visszafelé sülhet el, az érdekvédők sokat buknának, a kormányra gyakorolt hatása pedig egyenlő lenne a nullával.
A tét nem kicsi. A közszférában dolgozókra külön adót vetnének ki, a végkielégítésként kapott összeg kétmillió forintot meghaladó részéből 98 százalékot az államkasszába kellene utalni. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete kezdeményezte, hogy 20 év munkaviszony után 3,4 millió forint fölött kelljen ezt a többletet befizetni, de a kormány elutasította, "nem akart kivételeket tenni". A kormánytisztviselőkről szóló törvény több mint 680 ezer embert érint. Eszerint a munkáltatók a kormánytisztviselőket kéthónapos felmentési idővel, indoklás nélkül bocsájthatják el. Bevezetik az úgynevezett "cselédtörvényt" az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás feltételeinek megteremtéséről szóló törvényjavaslattal. A jómódúak tehát úgy dolgoztathatják háztartási alkalmazottjukat, kertészüket, hogy nem kell utána adót fizetniük, továbbá nem kell gondoskodniuk sem a nyugdíjról, sem az egészségbiztosításról. Ráadásul a kormány államosítani akarja a Magyar Nemzet Üdülési Alapítványt azzal, hogy nonprofit gazdasági társasággá alakítaná. Ezzel állami tulajdonba kerülnének a munkavállalók által épített és használt hotelek, szállodák.
Az előző kormány idején sokkal kisebb horderejű kérdések miatt is utcára vonultak a munkavállalók, most inkább közleményeket, nyílt tiltakozó leveleket fogalmaznak meg. Az utóbbi években a Liga konföderáció volt talán a legaktívabb szakszervezeti tömörülés: számos sztrájkot, demonstrációt szerveztek. Most azonban elnökük, Gaskó István is szűkszavúan nyilatkozott lapunknak. Továbbra is sürgette az OÉT összehívását, mert - mint mondta - elfogadhatatlan a szakszervezetek számára, hogy egyeztetés nélkül fogad el a kormány több, a munkavállalókra nézve hátrányos rendelkezést tartalmazó törvényt. Kijelentette: az a szándék, hogy a kabinet átalakítaná az érdekegyeztetés rendszerét, nem mentesíti őket attól, hogy addig is működtessék a meglévőt, vagyis tárgyaljanak a munkavállalói képviseletekkel.
Legutóbb egyébként idén januárban hallattak magukról, amikor Gaskó a BKV-nál zajló bértárgyalások idején sztrájkba lépett közlekedési dolgozók melletti szolidaritási akciót szervezett. Azóta sem sztrájkot, sem demonstrációt nem tartottak, bár május elsején - amikor a Liga immár hagyományosan távol maradt a városligeti majálistól - Gaskó úgy nyilatkozott, a romló munka- és életkörülmények miatt nincs ok ünnepelésre. Azóta volt is miért tiltakozni. A kormánytisztviselőkről szóló törvény miatt az államfőhöz, az Európai Bizottsághoz és az Alkotmánybírósághoz fordultak, majd az OÉT összehívását sürgették az adótörvény-változtatások kapcsán.
Az elmúlt években azonban nem volt ennyire "türelmes" a Liga: Gaskóék többször is az utcára vonultak egy-egy kormányjavaslat miatt és nem vártak hónapokat a nyomásgyakorlással. Emiatt gyakran érte is Gaskót az a vád, hogy akcióik inkább a szocialista kormányzat elleni politikai lépések, mint érdekképviseleti tiltakozások. Ilyennek tartották sokan a legutóbb tavaly októberben "élesített", akkor már 20 hónapja hol felfüggesztett, hol újraindított vasutas gördülősztrájkot, melynek követelései az eltelt két évben folyamatosan bővültek. Így az "igények" addigra kiterjedtek más mellett a Bajnai-kormány által indított vasútreform felfüggesztésére, a vasúti szárnyvonalak bezárásának visszavonására, a MÁV Cargo privatizációs bevételéből való részesedésre. Korábban, tavaly tavasszal Gaskóék demonstrációt szerveztek az éppen hivatalba lépett Bajnai Gordon vezette kormány tervezett "megszorításai" ellen. Az előző ciklusban a Liga a Gyurcsány-kormány tervezte több-biztosítós egészségügyi rendszer bevezetése ellen tiltakozott aláírásgyűjtéssel, tüntetésekkel illetve vasutas sztrájkkal.
Munkáltatók lobbiznak a kormánynál. A cikk folytatódik, lapozzon.
Következő oldal >>>
Lengyel Tibor,Muhari Judit / Népszava
