Zsákutcában a mindennapi testnevelés
Engedményeket tenne az Országgyűlés sport és turisztikai bizottsága a heti öt testnevelés órát az általános iskolákban kötelezővé tevő törvényjavaslatban. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete már többször jelezte ugyanis: ennek érdemi megvalósítása nagy nehézségbe ütközik; az intézmények meghatározó részében középtávon sem vezethető be a mindennapi testnevelés a kötelező órák részeként. Nem áll rendelkezésre a megfelelő infrastruktúra, nincs minden iskolának tornaterme, sportpályája.
2010. Július 14., 05:25
Ossza meg!
facebook
iwiw
Csak az elsősöknek lenne 2011 szeptemberétől mindennap testnevelés óra az általános iskolában, de egyelőre számukra sem a kötelező tanórák számának növelésével - legalábbis egy új módosító javaslat szerint. Az Országgyűlés sport és turisztikai bizottsága ugyanis olyan enyhítő módosítást nyújtott be, amely kitolja a heti ötszöri kötelező testnevelés bevezetésének hatálybalépését.
Mint megírtuk, a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló kormánypárti indítvány (a törvénytervezet egyéb pontjairól részletesen a 14. oldalon) egyik eleme 2015-től az általános iskola valamennyi évfolyamán kötelezővé tenné a heti ötszöri kötelező testnevelés órát. Ezzel megnövelnék a kötelező tanórai foglalkozások számát is, ami az 1-4. évfolyamon heti 2, az 5. évfolyamtól heti 2,5 órát jelentene. A közoktatási törvényt módosító, a mindennapos testnevelés órát előíró rendelkezéseket eredetileg a 2011-2012-es tanévben vezették volna be az első és az ötödik évfolyamon, majd felmenő rendszerben, így a 2014-2015-ös tanévben már egységesen kellene alkalmazni. A javaslatot és annak módosítását - többek között - a fideszes Bánki Erik jegyzi, aki magának a sport bizottságnak is elnöke.
A tervezet finomítására egyébként bizonyosan a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) többszöri felhívása ösztönözte a bizottságot. A szervezet elnöke, Kerpen Gábor levelekben jelezte: a heti öt testnevelés óra érdemi megvalósítása nagy nehézségbe ütközik és az intézmények meghatározó részében középtávon is képtelenség bevezetni a kötelező óraként. Az iskolák jelentős része ugyanis a jelenlegi kötelezettségeinek sem tud megfelelni a tornatermek számát és felszereltségét illetően, sok helyen ma is iskolafolyosókon is zajlik a testnevelés.
A minden osztályra kiterjedő kötelezettség egy nyolc évfolyamos, évfolyamonként két osztállyal rendelkező intézményben heti 80 testnevelés órát jelentene, ami napi átlagban 16 tanóra. Kerpen azzal sem értett egyet, hogy úgy növeljék a kötelező órákat, hogy azt kizárólag a testnevelés órák számának emelésére lehetne fordítani. Ezzel ugyanis szerinte lehetetlenné válik a készségfejlesztésekre szánt idő növelése.
Mindennek ellenére a parlamenti pártok és az érdekképviselet között is konszenzus van abban, hogy az iskoláskorúak egészséges fejlődése érdekében érdemes beiktatni a gyerekek mindennapi rutinjába a testmozgást, hiszen a tanulók 75 százaléka csupán a testnevelés órák keretében sportol rendszeresen.
Kikerülne a tervezetből az is, hogy pedagógusi végzettséggel nem rendelkező személy is tarthasson testnevelést az általános iskolásoknak 2015. szeptember 1-től. Ez volt ugyanis a másik kritikus pont a tervezetben. Kerpen Gábor lapunknak elmondta: ez is rendkívül jelentős előrelépést jelent, mert egy ilyen intézkedés komoly szakmai aggályokat vetne fel.
Összességében sikernek értékeli a PDSZ, hogy az országgyűlési bizottságok megfogadták a tanácsukat, noha előre nem tárgyaltak velük többek között ezekről a tervekről sem. Kerpen szerint előremutató a módosító javaslat, és az elvárások teljesítési határidejének kitolása azt is mutathatja, hogy a kormányzatnak esetleg szándékában áll egy több éves beruházási programot indítani. Nagyon fontos, hogy épüljenek tornatermek és sportpályák, a többi között ezen a téren is többletforrás igényelne tehát a közoktatás - fogalmazott Kerpen.
Hoffmann zavaros magyarázatot adott
Cáfolta és mégsem lapunk információit Hoffmann Rózsa arra vonatkozóan, hogy a pedagógusi szakfelügyelet véleményezése alapján határoznák meg a tanári béreket. Az oktatási államtitkár a Magyar Hírlapnak annyit mondott: a munkáltatói jogokat az ellenőrző rendszer életbelépése után is az adott intézmény vezetője gyakorolja. "A szakértők csupán véleményezhetik az általuk ellenőrzött pedagógus, valamint az intézmény munkáját, de nem szankcionálhatják sem bércsökkentéssel, sem hátrányos besorolással vagy elbocsátással" - fogalmazott. Lapunk ugyanakkor nem is állította, hogy a szakfelügyelet csökkentene bért vagy bocsátana el bárkit is. Azonban ha az államtitkár terve szerint a költségvetésből garantálják a tanári béreket, akkor feltehetőleg az állam határozhatja meg a pedagógusi bérskála fokozatait is. Hoffmann korábbi nyilatkozatai szerint pedig a szakfelügyelet feladata lesz az is, hogy elvégezze a besorolást.
Népszava-összeállítás
Címkék: oktatás, iskola, testnevelés óra
