Ma elfogadják a parlamentben a gazdasági csomagot
Az idei 3,8 százalékos hiánycél teljesítésének érdekében fogadhatja el ma az Országgyűlés az Orbán Viktor által ismertetett 29 pontos gazdasági akcióterv legfontosabb pontjait. Közülük kettőnek, a pénzintézetek által befizetendő 200 milliárd forintos különadónak, valamint a központi igazgatási szervek 120 milliárd forintos takarékossági csomagjának van érdemleges jelentősége a költségvetési bevételek szempontjából.
2010. Július 22., 05:34
Ossza meg!
facebook
iwiw
A többi döntés - beleértve a jegybankelnök jövedelmének korlátozását is - inkább csak a hangulatot befolyásoló elemnek minősíthető.
A gazdasági akcióterv egyes pontjai nem igényelnek parlamenti döntést. Ezekről mind a kormány hozott határozatot. Ilyen például a Széchenyi-kártyára felvehető hitel nagyságának emelése. Ennek a hangzatos ígéretnek a szépséghibája egyébként az, hogy bármekkorára is emelik fel az igénybe vehető hitelösszeget, a bankok lényegében saját hatáskörben döntenek arról, hogy kinek mennyi pénzt adnak kölcsön. Ennek pedig az a következménye, hogy igen kevés vállalkozás felel meg az általuk szabott kritériumoknak. Az se jó megoldás, hogy az állam a Széchenyi-hitelkártyakeret tekintélyes részéért garanciát vállal, mert innentől fogva a bankok nem érdekeltek abban, hogy behajtsák a tartozásokat. A mai szavazási dömpingben azokat a törvényeket módosítják, amelyekhez az Országgyűlés hozzájárulása szükséges.
A szavazás végeredménye - a Fidesz-KDNP kétharmadot meghaladó többségére tekintettel - nem kétséges. Az adótörvény-módosítások között akad visszamenőleges, július 1-jei hatályú is.
A ma zárószavazásra váró módosító javaslatok közül kevésnek van komoly esélye, hogy beépülnek a törvényjavaslatba. Ide tartozik például a számvevőszéki és költségvetési bizottság azon javaslata, hogy a javítási, állagmegőrzési és felújítási munkák kerüljenek ki a háztartási munka körébe tartozó tevékenységek felsorolásából. Az eredeti törvényjavaslat ugyanis akkor nem tekinti háztartási munkának a háztartásban egyébként szükséges javítási, állagmegőrzési és felújítási munkát, ha az ezt elvégző személy vállalkozó vagy annak alkalmazottja.
Orbán 29 pontja közül melyikről is szavaznak ma? Csökkentik a cégek nyeresége után fizetendő társasági adót, mégpedig 19-ről 10 százalékra, egészen az 500 millió forintos adóalapig. Az adócsökkentést sok bírálat érte, mert kétségtelenül előnyös a társaságok számára, adóbevétel-kiesést okoz.
Néhány kisadót törölnek, közülük párat július 1-jétől nem kell megfizetni. Ilyen a tévékészülékek üzembentartási díja, a vagyonadó "maradéka", a nagyteljesítményű személygépkocsik, valamint a vízi- és légi járművek adója és a vízgazdálkodási termelői érdekeltségi hozzájárulás. Jövőre szűnik meg az épület utáni idegenforgalmi adó és a vállalkozók kommunális adója.
Bevezetik az adórendszeren kívüli jövedelem, az adózás alá nem vont kereset fogalmát. Ezzel lehetővé teszik, hogy aki adózott jövedelméből másnak magánszemélyként munkalehetőséget biztosít, azután már a munkát végzőnek ne kelljen még egyszer adót fizetnie. Így, ha valaki a házi, ház körüli munkában vesz igénybe segítséget, akkor nem kell semmilyen közterhet fizetnie.
Illeték- és adómentessé teszik a vérszerinti, egyenes ági rokonok közötti öröklést. Így a családtagok közötti vagyonmozgás - élők és holtak között egyaránt - adózási szempontból az állam hatókörén kívülre kerülne. Az eredeti elképzelés úgy módosult, hogy a házastársakra nem vonatkozik a mentesség. Óriási és ellenőrizhetetlen vagyonátmentésekre ad lehetőséget a jómódúak körében ez a jogszabály-módosítás. Félő, hogy a kieső bevételt a bérből és fizetésből élők fizetik meg.
Visszaadják a szabad gyümölcspárlat-készítéshez való jogot, így ismét lehet majd házi gyümölcspálinkát főzni, engedély nélkül. Az eredeti javaslat úgy módosult, hogy korlátozzák a mennyiséget és a főzési jogot is. Ez a lépés váltotta ki az egyik legélesebb vitát. Többen úgy vélik ugyanis, hogy az otthoni szeszfőzés balesetveszélyes, ellenőrizhetetlen, az egészségre ártalmas végtermék születhet. Ráadásul ez a szabályozás ellentmond az európai uniós irányelveknek is. Egyes vélekedések szerint a törvényalkotás mögött az húzódik meg, hogy némelyik kormánypárti politikus is érdekelt a "szabad" pálinkafőzésben.
A pártok költségvetési támogatásának mértékét 15 százalékkal csökkentik. A törvénymódosítás érzékenyen érinti a kisebb pártokat, a lépés valódi célja azonban nem csak a takarékosság lehet. Költségstopot rendelnek el a politikai, kormányzati és közszférában, valamint az állami és költségvetési intézményekben. Megadóztatják a 60 napon túli végkielégítéseket és az egyéb, béren felüli juttatásokat - mint a titoktartási pénz, szabadságmegváltás - a közszférában, méghozzá 98 százalékos adókulccsal.
Havi bruttó kétmillió forintos fizetési plafont vezetnek be az állami költségvetési szférába tartozó minden, még a kormány irányítása alá közvetlenül nem tartozó szerveknél is, beleértve a Magyar Nemzeti Bankot. Az MNB esetében uniós jogszabályok teszik lehetővé a bérezési szabályok házon belüli megalkotását. A többi állami vezetőnél viszont lehetőség nyílik arra, hogy a bér maximálása ellenére különböző juttatásokkal emeljék a jövedelmeket. Rögzítik egyébként azt is, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökének a jegybanktól származó, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének a felügyelettől származó havi keresete a bruttó átlagkereset tízszerese lehet.
B.M.-R.ZS. / Népszava
Címkék: parlament, adócsomag, 29 pont, szavazás
