Bekebelezte a kormány az üdülési alapítványt
Elfogadta a parlament a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot. Az alapítvány vagyonából nonprofit gazdasági társaságot hoz létre a kabinet úgy, hogy az alapító szakszervezetek ezután kisebbségi tulajdonban lesznek. A módosítás más változást is hoz: az üdülési csekket rekreációs kártya váltja fel. Ennél többet egyelőre nem lehet tudni, így kérdéses például, hogy a csekket mikor és hogyan vonják ki a forgalomból.
2010. Július 23., 05:05
Az alapítványt jelentős ingatlanvagyonnal létrehozó érdekvédő szervezetek nem ismerik a részleteket, a sajtóból tájékozódnak az eseményekről. A törvény miatt alkotmányos normakontrollt kérhetnek, ennek ellenére továbbra is nyitottak a tárgyalásra.
Vizsgálatot kezdett a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnál (MNÜA) - tudta meg lapunk. A hivatal -honlapja szerint - "a kabinet által kijelölt belső ellenőrzési szerv feladatait, valamint a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzését végzi", ami furcsa az alapítvány esetében, hiszen civil, és nem költségvetési szervezetről van szó. Talán helyesebb erről múlt időben szólni, hiszen a Fidesz-kormány előterjesztésére éppen tegnap fogadta el a parlament a szervezet nonprofit gazdasági társasággá alakítását. A törvény szerint a jövőben a kormány többségi tulajdonában lévő nonprofit társasággá kell alakulniuk az olyan alapítványoknak, amelyek jelenleg részben állami kézben vannak, részben államháztartáson kívüli tulajdonossal rendelkeznek. A rendelkezés külön megemlíti az üdülési alapítványt, a kormány a hatályba lépéssel egyidejűleg kezdeményezi a megszüntetését úgy, hogy annak vagyonából hozza létre az új társaságot.
Az MNÜA 1992-ben jött létre, az Antall-kormány és a hat szakszervezeti konföderáció írta alá a szerződést. Amikor a Szakszervezetek Országos Tanácsa megszűnt, feladatait és vagyonát a szakszervezeti szövetségek örökölték. Ide tartoztak a szakszervezeti üdülőként üzemeltetett szállodák is, amelyek tulajdonjoga a megváltozott törvények következtében sok esetben rendezetlenné vált. Például a telek állami tulajdon volt, de az épületet a szakszervezet építtette és működtette. A érdekvédők és az akkori kormány úgy döntött, a közös vagyonból létrehozzák az üdülési alapítványt. A sokmilliárdos vagyont így nem "cincálták" szét, ez szolgálta legjobban a dolgozók érdekeit. Bevezették az üdülési csekket, amelynek előnyeit és a vele termelt nyereséget a munkavállalók és a rászorulók élvezhették. Eddig. A kormány ugyanis tegnap rátette a kezét és "államosította" a vagyont. A korábbi tulajdonosok, a munkavállalókat képviselő kurátorok ezentúl nem szólhatnak bele a döntésekbe, legfeljebb felügyelőbizottsági tagként kísérhetik figyelemmel a kormány által kijelölt menedzsment határozatait.
A változásról egyeztetés nélkül döntött a kormány, az akadályokat pedig jó előre elhárították. Leváltani nem tudták, ezért elérték, hogy magától mondjon le a kuratórium elnöke. Karácsony Mihály a kezdetektől töltötte be a posztot. Néhány héttel ezelőtt, az egyik kuratóriumi ülésen arról a hazai turizmust népszerűsítő televízióról lett volna szó, amelyet négymilliárd forintos tőkével tervezett létrehozni az alapítvány. Az ügy körül botrány pattant ki, az a hír terjed el, hogy egy baloldali hírtévét akarna az alapítvány működtetni. Ezt azonnal cáfolták, a történetnek mégis lett folytatása. A kormány azt kérte, az egyeztetést halasszák el, majd a szakminisztériumba várták Karácsonyt. Ott azt kérték tőle, minden döntést vigyen be jóváhagyásra, ha pedig erre nem hajlandó, megindítják a Kehi vizsgálatát. Annak ellenére fenyegettek ezzel, hogy egy idén tartott ügyészségi ellenőrzés megállapította: törvényesen működik az alapítvány. Karácsony ilyen előzmények után döntött a hét elején úgy, hogy lemond. Szerettük volna őt is megkérdezni, de csak annyit mondott: nem akar nyilatkozni. Közben a KDNP-s Soltész Miklós arról beszélt, az üdülési csekk rendszerét a kormány fenn kívánja tartani, de szükségesnek tartják megvizsgálni, hogy a csekk miként szolgálhatja a családok és a turizmus érdekeit. A szociális államtitkár azt is megjegyezte, számítanak a szakszervezetek együttműködésére.
Ezt csak egyeztetéssel tudják elképzelni az érdekvédők - reagált Pataky Péter. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke kijelentette, az alapítvány megszüntetéséről szóló törvényről alkotmányos normakontrollt kérnek. Ha az átalakítás mégis megtörténik, kíváncsiak a részletekre. Szeretnék tudni, milyen társasági formában működik majd a közös vagyonból létrehozott szervezet.
Kisebbségi tulajdonuk ugyanis nem jelentheti azt, hogy csak rábólintanak a kormány döntéseire. Készek a tárgyalásra - mondta, mert közös cél a kedvezményes üdültetés, a belföldi turizmus élénkítése, és ezen a területen a foglalkoztatás bővítése. Az üdülési csekk megszüntetésével, és a rekreációs kártya bevezetésével kapcsolatban pedig annyit mondott, a szakszervezetek kíváncsiak a váltási folyamatra, hiszen egyelőre erről sem tudnak semmit. A kormány tervét csak a sajtóból ismerik. Úgy tudjuk a kártyát egyetlen bank kezelné. Az biztos, a pénzintézet ezzel jól járna, hiszen amikor a munkáltató oda utalja az üdültetésre szánt pénzt, majd a dolgozó kiveszi a ráeső összeget, esetleg a bank utal a szolgáltatónak, kezelési költséget von le. Ezzel busás haszonra tehet szert, hiszen a csekk forgalma jelenleg 50 milliárd forint.
Széles körben használható a csekk
- Szállás és hozzá kapcsolódó egyéb szolgáltatások
- Utazási költségek
- Sport és szabadidő szolgáltatások
- Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés
- Mozijegyek
- Fürdő és uszodai szolgáltatások
- Étkezés
- Autópálya díj
Muhari Judit / Népszava
Címkék: üdülési csekk, rekreációs kártya























